360. Számviteli Levelek / 2017. február 16.
TARTALOM

Milyen időponttal történjen a kft. törzstőkefeltöltése 3 millió forintra? Lehetséges-e részletekben feltölteni a 3 millió forintot? A feltöltési kötelezettség írásban történő kinyilvánítása 2017. március 15. Lehetséges-e 2017. évben ezt kifizetni? Melyik az az időpont, ameddig ezt rendezni kell?

Cégünk társasházak kezelésével, közös képviseletével foglalkozik. Az eddig használt társasházi beszámolót milyen számviteli szabályok alapján kell a 2016. éves zárásnál módosítani? Kérjük, tájékoztassanak arról, hol érhető el az új szabályoknak megfelelő 2016. éves beszámoló készítésénél használható mérleg- és eredménykimutatás-minta. Amennyiben lehetséges, az egyéb szervezetekre – társasházakra – vonatkozó letölthető minta helyét is adják meg.

Kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló két társas vállalkozás milyen formában adhat kölcsönt egymásnak? Kamatmentesen van-e rá lehetőség? Milyen szerződés kell hozzá, hogy szabályos legyen?

Végelszámoláskor mi a sorsa a pótbefizetés összegének, amelyet lekötött tartalékként tartunk nyilván? A pótbefizetés, amennyiben a vállalkozás felosztható vagyonnal nem rendelkezik, nem elengedett követelés a tulajdonosok részéről, mert az a saját tőke részévé vált? A végelszámolást lezáró beszámolóban össze kell vezetni a negatív eredménytartalékot a lekötött tartalék pótbefizetés miatti összegével?

A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?

A megbízó hosszú távú szolgáltatási szerződésben bízta meg társaságunkat szállítási tevékenység ellátásával, amelyet harmadik felek részére végzünk. A szerződés alapján a megbízó kötelezettséget vállalt arra, hogy ha a szolgáltatás ellátása éves szinten veszteséges, akkor azt évente támogatás formájában megtéríti. A szerződésben vállalt kötelezettség ellenére a több éven keresztül jelentkezett veszteséget nem ismerte el, azt vitatta. 2016-ban jutottunk el arra a pontra, hogy a megbízó több évre visszamenőleg elfogadta az éves szintű veszteségek nagyságrendjét. Szükséges-e 3 oszlopos beszámolót készíteni, mivel az utólagosan elfogadott összegek jelentősnek minősülnek? 2016-tól mikor kell előírnunk a veszteséget pótló támogatást? Ha a mérlegkészítés időpontjáig a megbízó elfogadja, de pénzügyileg nem rendezi?

Társaságunknak magas összegű értékpapír-követelése volt egy becsődölt társasággal szemben, ennek csak töredékét rendezték. A követelés 20%-át 2015-ben elszámoltuk értékvesztésként. 2016-ban a Kárrendezési Alapból kaptunk jelentéktelen összegű támogatást, a fennmaradt követelésünk még mindig jelentős összegű. Melyik törvény vagy kormányrendelet írja elő azt, hogy a becsődölt értékpapír-társasággal szembeni követelésre már nem tarthatunk igényt? Mit tegyünk a hatalmas kárral? Számolhatunk-e el még 2-3 éven keresztül értékvesztést? Az egy összegben történő leírás ellehetetleníti társaságunk gazdasági helyzetét.

Egyéni vállalkozó – tételes költségelszámolást választott – 2015. évben pályázaton nyert, 3 M Ft-ot. 700 E Ft-ot előleget ki is utaltak 2015. évben. A vállalkozó részben beruházásra, részben költségekre el is költött 3 M Ft-ot (az előlegként megkapott 700 E Ft-ot és 2,3 M Ft-ot), és pályázat benyújtásához feltételként előírt saját erőt, 300 E Ft-ot. 2016-ban megkapta a 2,3 M Ft-ot, a pályázati pénz fennmaradó részét. Mi a helyes elszámolás 2015. évben és 2016. évben, ha a vállalkozó 2016. márciustól átlépett a kata rendszerébe? 2015. évben veszteséges, 2016. január megkapta a támogatás fennmaradó részét, nyereséges. 2016. évben a nyereség 50%-áig elszámolja az előző időszaki veszteséget. A beruházásra kapott összeget az ÉCS-vel szinkronban halasztott bevételként kell elszámolni 2016. január-február hónapban. A katás időszakban az ÉCS-t elszámoltnak tekinti. Megfelelő-e ez az elszámolási mód?

A zrt. több évig bérelt egy irodát. Az átalakítással, felújítással kapcsolatos költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. 2016 májusában megvásárolta az ingatlant. Az idegen ingatlanon végzett beruházást ráaktiválhatja-e az ingatlanra? A Számviteli Levelek 2002. szeptember 5-i, 43. számában, a 854. kérdés alatt olvastunk erről. Azóta változott ez?

A több szállodából álló cégcsoport üzemeltetésre átadta szállodáit egy társaságnak. Az átadás szobánkénti leltárfelvétellel történt. A szállodákat tulajdonló cégek könyveiben a berendezési tárgyakat tárgyi eszközként tartják nyilván. Az üzemeltetési szerződés szerint a szállodákban lévő berendezési tárgyak selejtezését, pótlását, cseréjét az üzemeltető társaság végzi. A berendezési tárgyak egyedi értéke nagyrészt 100 E Ft alatti. A kis értékű berendezési tárgyak nem az üzemeltető cég tulajdonában vannak, az elszámolt költségeket havonta, a többi költséggel együtt átszámlázzák a megbízó társaságnak. Mikor járunk el helyesen az üzemeltető társaság elszámolásának elkészítése során? Ha az üzemeltető társaság a kis értékű szállodai berendezési tárgyakat készletként kezeli, beszerzéskor anyagköltségként számolja el, év végén a meglévő, fel nem használt felszerelési eszközöket készletre veszi. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a készleten lévő eszközöket átszámlázza a megbízó cégnek. Ha az üzemeltető társaság a kis értékű eszközökről tárgyieszköz-nyilvántartást vezet, az 1. számlaosztályban nullásan, mert az üzemeltető cég egy összegben elszámolja, a tárgyieszköz-nyilvántartó programban megjelenik a darabszám és 0 érték. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a tárgyieszköz-programjában és az 1. számlaosztályban lévő kis értékű eszközök érték nélkül szerepelnek, átszámlázni nem lehet, mert a megbízó társaság azt már egyszer megfizette, a tulajdonában van. Mikor selejtezze le, hogy ne szerepeljenek az üzemeltető cég könyveiben és a tárgyieszköz-kimutatásában?

A kft. lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújtott munkavállalójának. Az adómentesség feltételeit megvizsgálták (méltányolható lakásigény, adómentes értékhatár stb.). Két év elteltével a fennmaradt kölcsön összegét a munkáltató elengedi. A tartozást a 19. főkönyvi számlán tartották nyilván. Az elengedett követelést az egyéb ráfordításokkal szemben vezetem ki? A Tao-tv. szerint a magánszemély javára történő elengedés nem növeli az adózás előtti eredményt, így társaságiadó-fizetési kötelezettség nincs utána?

"A" társaság értékesíti a befejezetlen saját rezsis beruházásként 105 millió Ft értékben nyilvántartott (építési engedéllyel rendelkező) termelő célú ingatlanát egy másik, az értékesítő "A" társasággal kapcsolt vállalkozásban álló "B" társaság részére, az értékesítő "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten. Az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az ingatlan forgalmi értéke 100 millió forint. A szerződő felek az ingatlan bruttó vételárát az eladó "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten 26 millió forintban határozták meg. Az értékesítés a hatályos jogszabályok szerint fordított adózás szerint történik, az adót a vevő közvetlenül az adóhatóságnak fizeti meg (adólevonási jog gyakorlásával). Az eladó "A" társaság 15 évig tartó haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az adásvételi szerződés szerint haszonélvezeti jogot nem alapítottak, hanem azt fenntartotta az eladó kft., ezért azt nem is kell számlázni, nem terheli áfa. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményt az eladó, illetve a vevő társaságnál? Hogyan jelenik meg az eladó könyveiben a haszonélvezeti jog, és mi lesz az értéke?

A Számviteli Levelek 355. számának 7132. kérdésére adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: A Ptk. vonatkozó rendelkezése lehetővé teszi a törzstőkének a társaság nyereségéből való feltöltését, azaz hogy a tagok ne saját vagyonukkal, hanem a társaság egyébként felosztható nyereségéből fedezzék a törzstőke összegét. Jelen esetben a taggyűlés által hozott döntés szerinti bruttó osztalék összegét, vagy az osztalékfizetésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, a személyijövedelemadó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítását követően, a nettó összeget lehet a jegyzett, de még be nem fizetett tőke javára elszámolni?

A termék beszerzésére kiírt pályázat egyik feltétele, hogy a szállítani kívánt termékből egy mintadarabot át kell adni a pályázatot kiíró jogi személynek. Oka a termék bevizsgálása, az ajánlatban szereplő jellemzők ellenőrzése. A mintadarab nettó ára 20-50 ezer forint. A pályázatot kiíró cég általában nem küldi vissza a mintadarabokat, még vesztes pályázat esetében sem. Helyesen jár el a pályázatot benyújtó cég, ha
- a számvitelben az átadott mintadarab értékét a térítésmentes átadás szabályai szerint számolja el,
- a társasági adó alapját nem növeli meg az átadott mintadarab értékével,
- az áfát az átadott termék nettó értéke után megfizeti?

A közterületen elhelyezett, önkormányzat által vásárolt kukákat a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként kell nyilvántartani? Értékük kb. 40 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjed, használatuk alapvetően meghaladja az egy évet. A kérdést feltenném még a közlekedési táblákra, valamint az utcanévtáblákra is, kell-e értékkel szerepelniük a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként?

Az őrzőkutya milyen bekerülési értéken szerepel a könyvelésben? Milyen esetben lehet elszámolni a költségeit? Ha ajándékba kapta a társaság, milyen dokumentum alapján kell nyilvántartani? Három kutya van.