Összeolvadás esetén az eredménytartalék
Kérdés
A bt.-nek több millió forintos eredménytartaléka van. A kft.-nek 10 millió Ft-os tagi kölcsöne, amit jegyzett tőkévé alakít megszűnés vagy eladás előtt. Ha a bt. megvásárolja, összeolvad a kft.-vel, kiveheti a kft. 10 milliós jegyzett tőkéjét adómentesen? Mennyi lenne a kft. minimumcégértéke? A kft. 2 éve veszteségesen működik, adóssága nincs, tagi kölcsönből működött. Mit javasol a bt.-nek? Hogyan vegye ki az eredménytartalékot, ha lehet, adómentesen?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. március 8-án (381. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7551
[…] személyi jövedelemadóját és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulását meg kell fizetni a magánszemély tagoknak a rájuk eső osztalék után.A kft.-nek 10 millió forintos tagi kölcsöne van, de a kft. 2 éve veszteségesen működik. Ha a kft. veszteséges, akkor az adózott eredménye, az eredménytartaléka negatív. A tagi kölcsön jegyzett tőkévé teljes egészében nem alakítható át, mivel a negatív eredménytartalékot meg kell szüntetni. A tagi kölcsön nyújtója a társasági szerződésnek a jegyzett tőke emelésére vonatkozó módosítása kapcsán, mint külső tulajdonos a tagi kölcsön általa nyújtott összegével (10 millió forinttal) megemelheti a jegyzett tőkét (tehát a befektetése 10 millió forint lesz), de annak a piaci értéke minimum a veszteséggel csökkentett befektetési érték lesz. Ha ezt követően a kft. végelszámolással megszűnne, a tagi kölcsön nyújtója a 10 millió forintot biztosan nem kaphatná vissza, igaz, hogy adómentesen. (Pontos, részletes adatok hiányában erre nem lehet választ adni!)Felmerült, hogy a bt. megvásárolja a kft.-t, illetve összeolvad a bt. a kft.-vel. Természetesen nem mindegy, hogy melyik variáció mellett döntenek. Ha a bt. megvásárolja a kft.-t (pontosabban a kft. üzletrészét vagy annak egy részét), akkor a vételáron befektetése lesz. A befektetés-vásárlás önmagában nem korlátozza az osztalékkifizetés – fentebb említett – lehetőségét. Később azonban – különösen akkor, ha a kft. továbbra is veszteséges – a befektetés bekerülési értékét értékvesztés elszámolásával csökkenteni kell, ez a bt.-nél előbb-utóbb […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. március 8-án (381. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7551
[…] személyi jövedelemadóját és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulását meg kell fizetni a magánszemély tagoknak a rájuk eső osztalék után.A kft.-nek 10 millió forintos tagi kölcsöne van, de a kft. 2 éve veszteségesen működik. Ha a kft. veszteséges, akkor az adózott eredménye, az eredménytartaléka negatív. A tagi kölcsön jegyzett tőkévé teljes egészében nem alakítható át, mivel a negatív eredménytartalékot meg kell szüntetni. A tagi kölcsön nyújtója a társasági szerződésnek a jegyzett tőke emelésére vonatkozó módosítása kapcsán, mint külső tulajdonos a tagi kölcsön általa nyújtott összegével (10 millió forinttal) megemelheti a jegyzett tőkét (tehát a befektetése 10 millió forint lesz), de annak a piaci értéke minimum a veszteséggel csökkentett befektetési érték lesz. Ha ezt követően a kft. végelszámolással megszűnne, a tagi kölcsön nyújtója a 10 millió forintot biztosan nem kaphatná vissza, igaz, hogy adómentesen. (Pontos, részletes adatok hiányában erre nem lehet választ adni!)Felmerült, hogy a bt. megvásárolja a kft.-t, illetve összeolvad a bt. a kft.-vel. Természetesen nem mindegy, hogy melyik variáció mellett döntenek. Ha a bt. megvásárolja a kft.-t (pontosabban a kft. üzletrészét vagy annak egy részét), akkor a vételáron befektetése lesz. A befektetés-vásárlás önmagában nem korlátozza az osztalékkifizetés – fentebb említett – lehetőségét. Később azonban – különösen akkor, ha a kft. továbbra is veszteséges – a befektetés bekerülési értékét értékvesztés elszámolásával csökkenteni kell, ez a bt.-nél előbb-utóbb […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
