387. Számviteli Levelek / 2018. június 21.

TARTALOM

7632. kérdés Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása
2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
Kapcsolódó tárgyszavak:
7633. kérdés Szakképzési hozzájárulás könyvelése
Hogyan kell könyvelni a szakképzési hozzájárulást, szakképzési hozzájárulási előleget, a szakképzési hozzájárulás visszaigénylését?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7634. kérdés Kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása
A kis értékű tárgyi eszközöket csak az analitikában vagy a főkönyvi könyvelésben is ki kell mutatni? Mit jelent az egy összegben történő leírás? Át kell vezetni a beruházási számlán? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7635. kérdés Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál
A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7636. kérdés Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja
A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
7637. kérdés Egészségbiztosítás elszámolása
Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó cég (kettős könyvvitel, elsődleges költséghely) egészségbiztosítást kötött (egészségőr) dolgozóinak, ami adómentesen adható juttatás. Szabályos-e, ha a költségnemek között az egyéb személyi jellegű kifizetések között számoljuk el, a költséghely/költségviselő könyvelésben pedig az általános költségek között, mint a központi irányítás költsége?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7638. kérdés Díjvisszatérítés elszámolása
Társaságunk a biztosítótól a gépjármű eladása miatt 2018 februárjában díjvisszatérítésről szóló számviteli bizonylatot kapott. A visszatérítés teljes mértékben 2017. évre vonatkozik. Nyilvánvalóan el kell határolni az összeget 2017. évre. Hogyan tegyem ezt? Bevételként vagy költségcsökkentésként kell elszámolnom?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7639. kérdés Vízdíj, csatornadíj közvetített szolgáltatás?
A kérdező idézi a közvetített szolgáltatás számviteli definícióját. Kérdése - sajátosnak tekintve - ehhez kapcsolódik. A cég önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződés szerint a közüzemi szolgáltatásokat a bérlők fizetik, kötelesek a közüzemi órákat saját nevükre átíratni. Előfordul, hogy a szolgáltatási díjakat a cég kénytelen fizetni. Ha a bérlőnél víz- és csatornadíj-tartozás halmozódik fel, társaságunk vállalja a fizetést, amit később a bérlővel megtéríttet. A szerződésben ilyen rendkívüli helyzetre nincs utalás. Cégünk kapja a szemétszállítási díjról a számlát, amelyet négyzetméter alapján terhel tovább a bérlőkre. A bérleti szerződésben csak annyi szerepel, hogy a bérlőnek fizetnie kell a bérbeadó által továbbszámlázott szemétszállítási díjat. A fenti két esetben megvalósul-e a közvetített szolgáltatás ténye? Minősülhet-e közvetített szolgáltatásnak az, ha a megállapodás alapján egy mérőn mért fogyasztásnak csak bizonyos hányadát terheljük tovább?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7640. kérdés Gépbeszerzés Hollandiából
Ügyfelem Hollandiából szerez be egy gépet. A holland partnerrel úgy állapodtak meg, hogy 40-40% előleget fizet a gyártás előtt, majd a gép beszállításakor a maradék 20%-ot. A holland partner számlát állított ki az előlegekről, majd a gép leszállításakor mint termékértékesítést számlázta a maradék 20%-ot. Nem világos számára, hogy a teljes vételárról kellene kiadnia egy számlát, majd ebből levonni a fizetett előleget, és így maradna a pénzügyileg rendezendő 20%. Arra hivatkozik, hogy a holland jogszabályok alapján helyesen járt el. Ügyfelem viszont a magyar jogszabályok alapján aktiválná a gépet, de milyen bizonylat alapján tudja ezt elvégezni és az előleget kivezetni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7641. kérdés Vámjogi képviselő és az importőr kapcsolata
Társaságunk közvetett vámjogi képviselőként végez szabadforgalomba-bocsátás vámkezeléseket importőr partnereink részére. A vámkezelés során a felmerült vámot a vámhatóság minden esetben részünkre, mint közvetett vámjogi képviselő részére, veti ki. A kivetett vámot bizonyos esetekben nem mi fizetjük meg, hanem a határozat alapján az importőr. Hogyan kell ezt a folyamatot dokumentálni? Jelenleg azt a gyakorlatot követjük, hogy a vám összegét kiszámlázzuk az importőrnek. Amikor az importőr fizeti a vámot, akkor a számlán feltüntetjük, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Úgy könyveljük, hogy a vámhatározat kézhezvételekor előírjuk kötelezettségként a Vámelszámolási technikai számlával szemben, és amikor a partner igazolja a pénzügyi teljesítést, akkor állítjuk ki a számlát a technikai számlával szemben, majd a vevőt és a Vámelszámolási számlát egymással szemben egyenlítjük ki. Helyes az, hogy számlát állítunk ki a vámról, vagy elég lenne egy számviteli bizonylat?
Kapcsolódó tárgyszavak:
7642. kérdés Vásárolt lejárt követelésekre befizetések
A pénzügyi vállalkozás hitelintézettől lejárt követeléseket vásárol. A követelést annak a vételárán az ügyfelekkel szemben követelésként, illetve az adóstól ténylegesen járó összeget a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatja. Az engedményezett (eredeti hitelszerződésben rögzített feltételekkel) követelés kamatozását tovább folytatja a tulajdonba kerülés után is. Ha erre a követelésre befizetés érkezik, mi a helyes elszámolási rend (a befizetés csak részlet, általa nem szűnik meg a tartozás): elszámolom a "saját időszak" alatt keletkezett kamatra (árbevételt eredményez), a vásárolt követelés bekerülési értékét csökkentem (árbevétel csak a bekerülési érték felett keletkezik)?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7643. kérdés Aszály miatti elemi kár
Aszály miatt jelentős összegű az elemi kár. A hozamkiesés miatt megoszthatók-e a költségek, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére