Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. augusztus 29-én (410. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7998

[…] adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett;– a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el;– a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.Ezen feltételek lényegében megegyeznek az Szt. szerinti követelményekkel, bár az Szt. nem írja elő, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 évnek el kellett telnie.Az Szt. szerint az a követelés is behajthatatlan (az Áfa-tv. szerint nem),– amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel;– amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet (mert például szerződés nem támasztja alá);– amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.Természetesen az Áfa-tv. szerinti behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.Igen fontos az átmeneti rendelkezés, mivel a 2020. évben elsődlegesen azon követeléseket lehet a feltételek fennállása esetén behajthatatlannak minősíteni, amelyek a 2015. december 31. napját követően 2020. január 1-je előtt keletkeztek termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítéséből.Az áfa alapjának a behajthatatlan követeléshez kapcsolódó sajátos utólagos csökkentését az Áfa-tv. 77. §-ának új (7)–(10) bekezdése szabályozza.Utólagos adóalap-csökkentés behajthatatlan követelés jogcímén (az Áfa-tv. ugyan nem írja elő, de szelleméből logikusan következik, hogy a behajthatatlan követelést az eredmény terhére már leírták, a könyvekből kivezették) abban az esetben lehetséges, ha az adóalap-csökkentéssel érintett ügyletben részt vevő felek, illetve az ügylet körülményei megfelelnek a törvényben előírt követelményeknek, amelyek a következők:– az adóalany (a termékértékesítő, a szolgáltatásnyújtó) és a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője független felek (nem kapcsolt vállalkozások);– az adóalany a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét előre értesíti írásban, kivéve, ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül szűnt meg;– az adóalany nem áll csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője sem állt ezen eljárások alatt az elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában;– a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában;– a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének adószámát nem törölték;– a NAV nem adott tájékoztatást az adóalany részére a termékbeszerző, a szolgáltatás-igénybevevő adókötelezettsége megkerüléséről;– az ellenérték megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt;– az ellenérték más módon nem térült meg vagy nem térül meg.A felsoroltak a gyanús vagy gyanússá válható ügyletek esetében folyamatos odafigyelést, figyelmet igényelnek, hiszen könnyen elveszítheti az adóalany (a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója) a behajthatatlan követelés áfájával utólag az áfa alapja csökkentésének a lehetőségét. És még nincs vége az adóalany kötelezettségének!Az adóalany (a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója) köteles előzetesen írásbeli értesítést küldeni a partnerének (a termék beszerzőjének, a szolgáltatás […]