Kis összegű követelések értékvesztése
Kérdés
Társaságunknál a fogyasztónként kis összegű követeléseknél az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában határozták meg. Erre a számviteli törvény lehetőséget adott. A következő évben újból megállapítjuk a fogyasztónként kis összegű követelések – előbbiek szerinti – értékvesztését, azt egyéb ráfordításként elszámoljuk, az előző évben elszámolt értékvesztés teljes összegét pedig visszaírjuk egyéb bevételként. A társaság ezt az elszámolási módot azért alakította ki, mert nem tudta másként az értékvesztéssel összefüggő korrekciókat a társasági adó logikája szerint megvalósítani. Helyes ez az értékvesztés-visszaírási gyakorlat?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. május 14-én (425. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8203
[…] egyszerűsíti, de az elszámolás (a könyvelés) szabályain nem változtat!Az Szt. 55. §-a (3) bekezdésének előírásaiból az is következik, hogy a korábban elszámolt értékvesztést részben vagy teljesen visszaírni csak a mérlegfordulónapi értékelés keretében lehet. Valószínűsíthető, hogy az előző üzleti év mérlegfordulónapján a vevőnként, az adósonként kis összegű követelések egy része a tárgyév mérlegfordulónapján már nem szerepel a követelések nyilvántartásában, mert azt a vevő, az adós kiegyenlítette, vagy behajthatatlan követelésként az leírásra került. A nyilvántartásokban már nem szereplő követeléseknél az értékvesztést a számviteli nyilvántartásokban visszaírni nem lehet. A bruttó (a kérdésben leírt) módon történő elszámolással az év közbeni változások hatása nem szűrhető ki. Ezért nem helyes a kérdésben leírt gyakorlat. [Megjegyzés: a követelés értékvesztéssel csökkentett bekerülési értékét meghaladóan realizált összeget az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének g) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni. Az év közben kiegyenlített, illetve behajthatatlan követelésként leírt követelések értékvesztésének az adóalap megállapításánál figyelembe veendő összegét a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja szabályozza.]Ahhoz, hogy az Szt. 55. §-a (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak eleget lehessen tenni, az szükséges, hogy a társaság a vevőnként, az adósonként kis összegű követeléseket csoportosítsa. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. május 14-én (425. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8203
[…] egyszerűsíti, de az elszámolás (a könyvelés) szabályain nem változtat!Az Szt. 55. §-a (3) bekezdésének előírásaiból az is következik, hogy a korábban elszámolt értékvesztést részben vagy teljesen visszaírni csak a mérlegfordulónapi értékelés keretében lehet. Valószínűsíthető, hogy az előző üzleti év mérlegfordulónapján a vevőnként, az adósonként kis összegű követelések egy része a tárgyév mérlegfordulónapján már nem szerepel a követelések nyilvántartásában, mert azt a vevő, az adós kiegyenlítette, vagy behajthatatlan követelésként az leírásra került. A nyilvántartásokban már nem szereplő követeléseknél az értékvesztést a számviteli nyilvántartásokban visszaírni nem lehet. A bruttó (a kérdésben leírt) módon történő elszámolással az év közbeni változások hatása nem szűrhető ki. Ezért nem helyes a kérdésben leírt gyakorlat. [Megjegyzés: a követelés értékvesztéssel csökkentett bekerülési értékét meghaladóan realizált összeget az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének g) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni. Az év közben kiegyenlített, illetve behajthatatlan követelésként leírt követelések értékvesztésének az adóalap megállapításánál figyelembe veendő összegét a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja szabályozza.]Ahhoz, hogy az Szt. 55. §-a (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak eleget lehessen tenni, az szükséges, hogy a társaság a vevőnként, az adósonként kis összegű követeléseket csoportosítsa. […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
