477. Számviteli Levelek / 2022. december 15.
TARTALOM

2022. 08. 31-ével a bt.-nek megszűnt a kataadózása, és a társasági adó alá került. A kata időszaka alatt kiszámlázott bevételt a megszűnés után utalták. A nyitómérlegben követelésként szerepel. Ezt a bevételt hogyan kell könyvelni, és a tulajdonos milyen módon jut hozzá, mivel ez még katabevételnek számít?

Kérdések: a) Pontosan milyen határidővel köteles a vállalkozó a pénzforgalmi számla megnyitására? Az Art. 114. §-ában szereplő, az adószám közlésétől számított 15 napos határidő itt nehezen értelmezhető, hiszen adószám közléséről nem igazán beszélhetünk, hacsak nem azt tekintjük ebben az esetben az adószám közlésének, amikor az adóhatóság a vállalkozót kiértesíti az adószáma áfakódjának 1-ről 2-re történő megváltoztatásáról. b) Az értékhatárt átlépő számlán a vállalkozó még értelemszerűen csak az alanyi mentességhez tartozó 1-es áfakódú adószámot tudja feltüntetni, azonban a 2-es áfakódú adószám adóhatóság általi közlése még ezt követően is akár hetekig tarthat. Ez alatt az átmeneti időszak alatt a vállalkozó a számlákon az adószámát 1-es vagy 2-es áfakóddal kell szerepeltesse? c) Az értékhatárt átlépő számlán szereplő áfával összefüggő esetleges fizetési kötelezettséget még a magán- vagy már a pénzforgalmi számláról kell teljesíteni? Befolyásolja-e ezt az a tény, hogy az adóhatóság az alanyi mentesség megszűnését már átvezette-e a bevallási/fizetési határidőig, a nyilvántartásain is kiadta-e már a 2-es áfakódú adószámot?

A társaság termelőüzemében használt nagy értékű gépeknek, berendezéseknek (továbbiakban: gépek) várható élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, illetve a tevékenységre jellemző körülmények figyelembevétele, továbbá egyéb rendelkezésre álló releváns információk alapján határozta meg (lineáris módszer alkalmazásával) az évenként elszámolható értékcsökkenését. Az eszköz aktiválására 2020-ban került sor. Az értékcsökkenés az üzem folyamatos működését feltételezve került meghatározásra. Az elmúlt időszakban jellemző, és esetünkben az üzem működését jelentősen befolyásoló gazdasági, piaci és időjárási körülmények hatására az üzem folyamatos működése nem biztosított. Ennek okán az értékcsökkenés elszámolásának – figyelemmel az összemérés elvének teljesülésére is – lineáris módszerről teljesítményarányos módszerre történő változtatása lenne indokolt 2022-től. Az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése alapján mód van arra, ha az eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható. Helyesen értelmezem azt, hogy a hivatkozott jogszabályhely alapján a gazdasági környezet változásának bizonyítottan (a kiegészítő mellékletben is vállalhatóan bemutatható módon) üzemműködésre gyakorolt hatása alapján a társaság megváltoztathatja az értékcsökkenés elszámolásának módját lineárisról teljesítményarányosra?

Társaságunk kettős könyvvitelre kötelezett gazdálkodó szervezet (kft.). A hónap elején a HUF-pénztárban szereplő készpénz egy részét USD-re váltottuk egy utazási irodában. A pénzváltásra szóló bizonylaton (amelyen annak a személynek az adatai szerepeltek a fejlécben, aki ténylegesen elment a pénzváltást intézni, és aki az iratait a helyszínen bemutatta) szerepelt az eladott HUF-összeg, a megvásárolt USD-összeg, az árfolyam és egy HUF-ban meghatározott jutalék (külön soron). A bizonylat egyszerű váltási bizonylat volt, és nem számla, a rajta szereplő jutalék összegéről a pénzváltóhely külön számlát nem állított ki. Minek minősül a jutalék összege, és hogyan könyvelendő? A valuta bekerülési értékének a része? A jutalék bankköltség? A jutalék egyéb pénzügyi ráfordítás? A jutalék összege – számla hiányában is – igénybe vett szolgáltatás ellenértéke?

Végelszámolás zárómérlegével kapcsolatos a kérdésem. A kft. évek óta veszteséges volt. Lekötött betétben és folyószámlán volt pénze. A saját tőke alatta volt a jegyzett tőkének. A vagyonfelosztás során volt adóköteles és adómentes vagyonrész is, mivel nagyobb összeg állt rendelkezésére a saját tőke összegénél, kötelezettsége nem volt. Hogyan lehet számviteli szempontból helyesen könyvelni a vagyonfelosztás tételeit úgy, hogy a zárómérlegben "0" legyen minden sor? Számoltunk a várható kifizetések hatásaival is, de az adóköteles rész összegének helyes könyvelését nem tudjuk megoldani.

Két cég között a tagi kölcsön, illetve egyéb kölcsön elengedése illetékmentes? Kapcsolt és nem kapcsolt esetben is? Cég és magánszemély tagi és egyéb kölcsöne elengedése után 18% az illeték, amit a cég jelent be 30 napon belül a NAV-hoz, és fizeti meg a kötelezettséget? A fenti esetekben helyes a törvényi értelmezés?

Nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor a lízingbe vevőnek joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság a tulajdonos ügyvezetőjét jelölné ki vevőként, aki a maradványértéken megvenné a személygépkocsit. A lízingszerződés szerinti maradványérték azonban lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci árnál. A vételi jog ilyen ingyenes átengedésének milyen adóvonzatai vannak?

Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?

Nyílt végű pénzügyi lízing lezárásakor, ha a lízingbe vevő harmadik felet jelöl ki, kell-e olyan tételt számláznia a harmadik fél felé, hogy engedményezés (a maradványérték és a piaci érték közötti különbözetre)? Létezhet az, hogy a harmadik fél csak a maradványértéket fizeti ki az autóért? Nem vizsgálja ezt az adóhivatal a későbbiekben?

Társaságunk csomagszállítással foglalkozik. Ezt több esetben úgy oldja meg, hogy alvállalkozót bíz meg a csomagszállítással, illetve az ahhoz szükséges depó (ingatlan) üzemeltetésével. A depókat az alvállalkozó biztosítja, és üzemelteti saját alkalmazottaival, a depónak használt ingatlant illetően a csomagszállító fővállalkozónak semmilyen ráhatása nincs. Más esetben csomagautomatát üzemeltetünk a településen, illetve egyes automatákat szintén alvállalkozók működtetnek. A kérdés az, hogy a helyi iparűzésiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából a csomagszállító vállalkozó alvállalkozója által üzemeltetett depó telephelyet keletkeztet-e a társaság számára? Továbbá a csomagautomatákat üzemeltető társaságunknak, illetve az alvállalkozóinknak keletkezik-e telephelye az automata elhelyezése szerinti településen?

A munkáltató egy magánszemélyt alkalmaz heti 10 órában csomagoló munkakörben, havi 60 E Ft munkabérrel. Ez után megfizeti az általános szabályok szerinti adókat, járulékokat. Továbbá ugyanezt a magánszemélyt megbízza előadó-művészeti tevékenységre, mindig az adott projektre adott honorárium összegében – ami maximum havi 600 E Ft-ra tehető. Ez a megbízási díj már teljes egészében ekhós szabályok szerint adózna, mivel egy másik jogviszonyában (bár a munkáltató és megbízó személye azonos...) az általános szabályok szerinti közterheket fizet. Szabályos ez így?

Társaságunk 2021-ben fejlesztési tartalék felhasználásával tárgyi eszközt vásárolt, ami megfelelt a Tao-tv. követelményeinek. Most adódott egy lehetőség, a szóban forgó eszközöket értékesíteni szeretnénk. Lehetséges-e ez, van-e valamilyen korlát a fejlesztési tartalékból vásárolt eszköz esetében az értékesítésre vonatkozóan? Például el kell-e telnie valamennyi időnek, hogy eladhassa a társaság az eszközt a fejlesztési tartalék miatt?

A társaság telket vásárol, amelyhez kapcsolódóan meg kell fizetni a szolgáltató felé a hálózatfejlesztési hozzájárulást. Ezt az összeget ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként fogják könyvelni. A hálózatfejlesztési hozzájáruláshoz felhasználható-e a fejlesztési tartalék? A telken pár éven belül nem történik építkezés. Ebben az esetben aktiválható-e önállóan a hálózatfejlesztési hozzájárulás, és számolható-e el értékcsökkenés az épület létesítését megelőzően, vagy csak az épület befejezését követően, annak használatbavétele után lehet amortizációt elszámolni az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra?

A számviteli törvény 137. §-ának (2) bekezdése szerint: "Beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaságnál, kiválás esetében a változatlan társasági formában tovább működő gazdasági társaságnál nem lehet az eszközöket és a kötelezettségeket átértékelni, az (1) bekezdés szerinti vagyonátértékelés nem alkalmazható." Ez azt jelenti, hogy beolvadásos kiválás esetén (hiszen mind a kiinduló, mind a fogadó társaságnál tiltott az átértékelés) nem lehet alkalmazni vagyonátértékelést? Vagy a köztes, valójában létre sem jövő társaság alkalmazhatja?

A kft. bérelt ingatlanon salétromos fal utólagos vízszigetelési munkáinak elvégzését rendelte meg (bruttó 1 millió Ft értékben). Az épület szerkezete korábban is rendelkezett vízszigeteléssel. Az elvégzett munkák felújításnak vagy karbantartásnak minősülnek a számviteli törvény értelmező rendelkezése alapján?

Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.