Egyéni vállalkozót lehet-e kettős könyvvitelben könyvelni, és ezt a könyvelési módot be kell-e jelenteni? Egyszeres könyvelésben nem egyszerű a nyilvántartásuk.
Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
Hogyan kell 2023–2024. évben szabályosan könyvelni a vízdíjszámlán szereplő csatornadíjat, szennyvízelvezetési díjat? Nem tekinthető-e a vízdíj felmerüléséhez szorosan kapcsolódó költségnek a szennyvízelvezetési díj? A szennyvízelvezetés és -tisztítás szolgáltatásról, annak díjazásáról a 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról rendelkezik. Eddigi eljárás szerint a vízdíj anyagköltségként, a szennyvízelvezetési díj egyéb igénybe vett szolgáltatásként került elszámolásra. Amennyiben továbbra is az eddigi elszámolást indokolt alkalmazni, elvárható-e a bérbeadótól, hogy külön tételben számlázza tovább részünkre a vízdíjszámla tartalmaként meghatározott vízdíjakat és szennyvízelvezetési díjakat?
Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett – a számviteli politika részeként – olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?
Építőipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén a garanciális és a jóteljesítési visszatartásokkal kapcsolatosan: A visszatartások 36–60 hónapig terjednek. A visszatartások egyéni vállalkozás esetében mikor válnak adóköteles jövedelemmé? Mi a teendő, ha a visszatartást nem fizetik ki, és elszámolást sem küldenek róla?
Társaságunk egy német vállalat ipari tevékenységet végző, főként bérmunkát és ipari szolgáltatást biztosító kapcsolt vállalata, ugyanakkor konszolidált beszámolót nem készít. A 2023-as évben a dolgozók részére biztosított összes németóra díját bérként elszámoltuk és leadóztuk. Mivel 2023-ban ügyvezetőváltás történt (a magyar ügyvezető helyett az egyik német tulajdonos látja el az ügyvezetői teendőket), és a dolgozóknak fokozottan szükséges használni a német nyelvet, hogy kapcsolatot tudjanak tartani az ügyvezetéssel és a kapcsolt jogviszonyú céggel, elgondolkodtunk a változtatáson a következők alapján.
A szellemi dolgozóknak egyértelműen szükséges a német nyelv ismerete, mert az ügyvezetőkkel és a partnerekkel németül tudnak kommunikálni. Ez esetben úgy gondolom, sem a dolgozónak, sem a munkáltatónak nem keletkezik adókötelezettsége, mert ez egyértelműen elszámolható szolgáltatási díj. A fizikai munkát végző dolgozók közül is többen részt vesznek a németórákon, de nekik napi szinten nem kell használniuk a német nyelvet, ugyanakkor a gépek beállítása és a kapcsolódó különböző német nyelvű programok kezelése és a kapcsolattartás a német kollégákkal egyértelműen igényli. De nem mindenkinek kell használni a német nyelvet, így nehezebben alátámasztható a nyelvismeret szükségessége, mint a szellemi dolgozóknál. A szellemi dolgozók többségében a haladó csoportba járnak, és ezután nem fizetünk ez évtől adót. A fizikai dolgozók nyelvoktatása a kérdéses. Ha alá van támasztva, hogy néha nekik is kell használni a német nyelvet, akkor lehet meglátásunk szerint adómentes. Az ő órájukat külön tanár tartja, de jár erre az órára szellemi dolgozó is. Vagyis úgy gondolom, dolgozónként külön kell/kellene megítélni az adózás kérdését, vagy megfelelő alátámasztottsággal, a munkaköri leírásban a pontos feladatleírással bizonyítható az adómentesség ennél a csoportnál is?
1. 2024. 01. havi költség, számla kelte 2023. 12. 10., áfateljesítés 2023. 12. 10. Fizetési határidő 2023. 12. 24.
2. 2023. 12. havi költség, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
3. 2023. 12. havi bevétel, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
4. 2024. 01. havi bevétel, számla kelte 2023. 12. 20., áfateljesítés 2023. 12. 31. Fizetési határidő 2023. 12. 31.
Könyvelőprogramunk tudja külön kezelni a számviteli és az áfafizetési időszakot. Ha az első példánál maradva könyvelem 2023-ban a számlát, mivel rajta minden dátum 2023-as, de számviteli teljesítésnek megadom a 2024. 01. 31-et (mivel az az időszak utolsó napja), akkor költségben és nyitott szállítóban csak 2024-ben hozza, az áfabevallásban pedig 2023. 12. hónapban állítja be. Így az év végi egyenlegközlőben ez nem fog szerepelni.
Saját gépjárművel történő szállítás esetén is része a beszerzési árnak a fuvarköltség? Árukereskedelemmel foglalkozunk, és a megvásárolt árut saját járművekkel szállítjuk a raktárba. Ez esetben is a beszerzési ár részét képezi az áruhoz kapcsolódó saját fuvareszköz önköltségszámítás alapján meghatározott költsége? Úgy gondoljuk, amennyiben a megérkezett árut még a raktárba be kell rakodni, annak a költsége is a beszerzési ár része. Számviteli szempontból a T 2 – K 58, majd a T 8 – K 2 megoldás a helyes, ahogy a saját fuvar önköltsége a készletre, illetve az elábéra kerülne?
Készíthet-e a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióban (nem üzletszerű vagyonkezelés) a vagyonkezelő a kezelt vagyon vonatkozásában mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, amennyiben a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A kezelt vagyon könyveiben szerepelnek üzletrészek is (ezek tulajdoni hányadai és szavazati jogai 100%-ban a vagyonkezelőnél vannak). A kezelt vagyon a számviteli törvény értelmében vállalkozónak minősül, ugyanakkor jogi személyiséggel nem rendelkező vagyontömeg. Álláspontunk szerint a kezelt vagyon nem rendelkezik a kezelt vagyonba tartozó társaságok feletti szavazati jogokkal, azt a vagyonkezelő gyakorolja, így számviteli értelemben a kezelt vagyon nem tekinthető anyavállalatnak, ezért az anyavállalatokra vonatkozó kizáró feltételt véleményünk szerint nem kell alkalmazni. A kezelt vagyontömeget egy kft. kezeli (nem üzletszerű vagyonkezelés), amelynek nincs más egyéb tevékenysége. Ő készíthet-e mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, ha a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A bizalmi vagyonkezelő a saját személyes vagyonáról vezeti a könyveit, annak nem részei a kezelt vagyon részeként elkülönített részesedések, így véleményünk szerint ő sem tekinthető számviteli értelemben anyavállalatnak, ami kizárná az egyszerűsített éves és a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését.