Egyszerűsített foglalkoztatott részére kifizetett többletbér

Kérdés: Milyen jogcímen kell könyvelni az Efo-tv. szabályai szerint foglalkoztatott részére kifizetett munkabér minimálbér kétszeresét meghaladó részét? (A Tao-tv. szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség!) A társasági adó alapjának növelése mellett jelentkezik-e ebből következően más adó- vagy járulékfizetési kötelezettség akár a munkáltatónál, akár a munkavállalónál?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el az 5858-as választ is!Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 8. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei teljesülnek, akkor a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 Ft/nap, alkalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

"Bemutató" termék gyártása

Kérdés: Magyar társaság saját rezsis beruházás keretében gyárt kis darabszámban "bemutató" termékeket, amelyeket leendő partnereknek ad ingyenesen marketing céljából. A beruházás összértéke után milyen adókötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázni kell a fogalmakat. Saját rezsis beruházásról akkor beszélhetünk, ha a termék-előállítás az előállító által tárgyi eszközként használatba vételre kerülő eszköz. A kérdésben nem erről van szó! Azért állítja elő a cég a termékeket, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Védőital vagy egyes meghatározott juttatás

Kérdés: Ha egy munkahelyen van vezetékes víz, de pl. ásványvizet biztosít a munkáltató a dolgozóknak, akkor az ásványvíz hová sorolandó? A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét szabályozó 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet arról határoz, hogy ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius-fokot meghaladja, védőitalról kell gondoskodni. Minek minősül, ha egy munkáltató vízautomatát állíttat fel a munkahelyen? (Ekkor megvalósul az ingyenes termék, amelynek igénybevételére több magánszemély jogosult, és nem mérhető a juttatás? Vagy védőitalként vehető figyelembe, legyen bár 23 fok az év nagy részében?) Minek minősül, ha egy gazdálkodó szervezet pl. fitneszszalonba, fogorvosi rendelőbe (szintén bárki által hozzáférhetően) teszi mindezt? Minek minősül, ha a cég – a vízhálózatra köthető – víztisztító berendezést vásárol (bérel), és ezen berendezésen keresztül hideg, illetve meleg vízhez juttatja dolgozóit, ügyfeleit? Van-e különbség a fentiek megítélése között?
Részlet a válaszából: […] Ha egy munkahelyen van vezetékes víz, de pl. ásványvizet biztosít a munkáltató a dolgozóknak, akkor az ásványvíz juttatása az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja első fordulata szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül: "olyan ingyenes vagy kedvezményes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Tulajdonos magánszemély óvadéka

Kérdés: A betéti társaság forgóeszköz-finanszírozásra hitelt kapott a banktól, a tulajdonos magánszemély óvadékibetét-fedezete mellett. A tulajdonos elhunyt, a bank a hitelszerződés lejáratakor automatikusan törlesztette a hitelt a magánszemély óvadéki számlája terhére. Hogyan kell a hitel kivezetését a társaságnál elszámolni? Milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] A társaság által felvett hitelt valójában a magánszemély tulajdonos fizette vissza. A hitel visszafizetésével megszűnt a társaság bankkal szembeni kötelezettsége, de kötelezettsége keletkezett a magánszemély tulajdonossal szemben, mivel a hitel visszafizetése az ő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kft. jóhiszeműsége sokba kerül a társaságnak.Amikor a bank a kérdés szerinti célból lekötött betétet a dolgozó hiteltartozása törlesztésére fordította, akkor a kft.-nél a pénzeszköz csökkenésével a magánszeméllyel szembeni követelése nőtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
Részlet a válaszából: […] A pénztárkönyvben a fizetett lízingdíjat költségként el nem számolható kiadásként kell szerepeltetni. A traktor üzembe helyezése napjától értékcsökkenési leírást lehet elszámolni, amelynek összege a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának megállapításánál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az osztalékelengedés illetékfizetési kötelezettsége vonatkozásában az illetéktörvény előírásai nem változtak. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Közvetített szolgáltatás – saját előállítású termékek értékesítése

Kérdés: Saját előállítású termékeinket vásárlóinkhoz szállítva értékesítjük. A termékek árai az átlag szállítási költségeket is magukban foglalják. Alvállalkozói fuvarozóinkkal éves szerződésünk van, fixáljuk az egyes telephelyekre vonatkozó fuvarköltséget. Ezt hárítjuk át a termék árában, átlagosítás után. A számláinkon külön tételben nem tüntetjük fel a fuvarköltséget, de bizonyítani tudjuk, hogy a szóban forgó árak nem azonosak a telephelyünkön (a viszonteladóknak) megadott árral. Az alvállalkozók által számlázott fuvarköltség a helyi iparűzési adó alapjából levonható? Milyen megoldást javasolnak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdés szerinti alvállalkozók által számlázott fuvarköltséggel a helyi iparűzési adó adóalapja nem csökkenthető, mert az nem minősül közvetített szolgáltatásnak. A kérdező cég ugyan vevője a szolgáltatásnak, de nem nyújtója, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Külföldi fióktelep könyvelése

Kérdés: Partnerünk Romániában fióktelepet nyitott. A fióktelep rezsiköltségeit, az ott dolgozók bérét és járulékait, az ott használt eszközök amortizációját a számviteli politikában rögzített MNB-középárfolyamon kell a magyarországi könyvelésben szerepeltetni? A fióktelep nyeresége után Romániában kell adózni? Partnerünknek összevont beszámolót kell készítenie és közzétennie?
Részlet a válaszából: […] A magyar társaság romániai fióktelepe (telephelye) a Magyarországon bejegyzett társaság része. A külföldi fióktelepen végzett tevékenység valamennyi gazdasági eseményét, eszközeit és forrásait, az azokban bekövetkezett változásokat tételesen és folyamatosan, a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] Számtalan kérdés, amelyre a kérdések sorrendjében igyekszünk válaszolni.A válasz előtt egy megjegyzés: az elszámolás, a nyilvántartás módját nem szabad összekeverni a valós tartalommal, másként fogalmazva, ha ténylegesen felújítás volt, akkor annak eredményeként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
1
50
51
52
120