Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: A társaság az egyik tag üzletrészét visszavásárolta, majd a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonta. A visszavásárolt üzletrész bevonásakor a névértéknek megfelelő összeget rendkívüli bevételként számolta el a jegyzett tőkével szemben, a visszavásárlási értéket pedig a rendkívüli ráfordítások között mutatta ki. Ha a különbözet veszteség, meg kell-e növelni a különbözettel a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt, majd bevont üzletrész névértékét ésvisszavásárlási értékét a kérdésben leírt módon kell elszámolni. A veszteségjellegű különbözettel a társasági adó alapja megállapítása során az adózáselőtti eredményt nem kell növelni. Kifogásolni lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Tagi kölcsön elengedésének könyvelése

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?
Részlet a válaszából: […] Ha a bt. tulajdonosa elengedi követelését, azaz a tagikölcsönt nem kell visszafizetni, akkor az írásban elengedett tagi kölcsönt azSzt. hatálya alá tartozó bt.-nél rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 4792– K 9893). A magánszemély tulajdonos által elengedett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Bérelünk egy telephelyet, és azon beruházást hajtunk végre. Bővítjük az ott létesített műhelyépületet. Ezt beruházásként könyveljük. Ha a tulajdonos felmondja a bérletet, az ingatlant nem tudjuk elvinni. Leírhatjuk-e egy összegben az értékcsökkenést? Ingyenes eszközátadásnak minősül-e, ha a tulajdonos nem hajlandó fizetni a bővítésért?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban tisztázandó, hogy a végrehajtott beruházás sorána meglévő épületet bővítették, vagy új épületet hoztak létre a bérelt telken,illetve a bérelt épület mellett. Ez azért fontos, mert bérelt ingatlanonvégzett beruházásként csak a meglévő épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Adófolyószámlák rendezése

Kérdés: Hogyan kell a számvitelben elszámolni az előző könyvelő által rendezetlenül hagyott APEH-folyószámlán megjelenő valós túlfizetések és tartozások összegeit? Jelenleg nem egyeznek az egyes adónemeken nyilvántartott egyenlegek a könyvelésben szereplőkkel. A rendezést az eredményszámlákkal szemben kell elvégezni? Ha van ráfordításként elszámolandó tétel, akkor az a társasági adó alapja megállapításakor növelő tétel lesz?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az adófolyószámlák adónemenkénti egyenlegei nemegyeznek meg a társaság könyveiben szereplő összegekkel, akkor először azeltérés okát kell megállapítani. Előfordulhat, hogy valamely bevallást nemkönyveltek vagy éppen kétszer könyvelték azt, de az is lehet, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Díjmentes bérbeadás

Kérdés: Az autókereskedő díjmentesen ad bérbe személygépkocsit a kft.-nek. A bérleti szerződés nem lízingtípusú. A bérbeadót terheli a biztosítási díj. A kft. felé csak az autópálya-matrica kerül számlázásra. A használó útnyilvántartást vezet, és üzemanyagköltséget számol el. Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség? Kell-e továbbra is útnyilvántartást vezetni? Mit kell, illetve mit lehet tenni magáncélú használat esetén?
Részlet a válaszából: […] Díjmentes bérbeadás esetén is a bérbeadót terheli acégautóadó-fizetési kötelezettség. A díjmentes bérbeadás "díját" – mint atérítés nélkül nyújtott szolgáltatás ellenértékét – a személygépkocsibérlőjének az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Fejlesztési támogatás elszámolása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor a fejlesztési támogatás kivezetése kétféle módon történhet. Melyik a helyes? A város tulajdonában lévő kht. 1999-ben 74%-os fejlesztési támogatással díszburkolatot aktivált a város tulajdonában lévő telken, 40 millió forintos összegben. A végelszámolás előtti értékesítés lehetősége: a díszburkolat nettó értéke 33 M Ft-tal terven felüli értékcsökkenésként kivezetendő, a 24 M Ft-os támogatás rendkívüli bevételként könyvelhető? A díszburkolat szabad forgalomban nem adható el, így az áfaalap lehet 1 M Ft-os érték is? A másik megoldás a végelszámolás végén a tulajdonosnak történő átadás. Ez esetben a díszburkolat nettó értéke egyben a fizetendő áfa alapja is. Mi a szerepe ez esetben a fejlesztési támogatásnak? Hogyan értelmezhető a forrás átadása a tulajdonosnak?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a kht. végelszámolása során isalapvetően a cégtörvény végelszámolásra vonatkozó előírásai, továbbá aszámviteli törvény és a végelszámolás sajátosságait szabályozó 72/2006. Korm.rendelet előírásai, valamint a Ptk. vonatkozó rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Tervezési díj elszámolása

Kérdés: A generálkivitelező cég által tervezési díj címén kifizetett összeg könyvelhető-e az eladott áruk beszerzési értékeként? És levonható-e a különadóalapból?
Részlet a válaszából: […] A tervezési díj a tervezést végző szolgáltatásának azellenértéke, és mint ilyent az igénybe vett szolgáltatások költségei közöttkell elszámolni, azt nem szabad az eladott áruk beszerzési értékekéntkönyvelni.A tervezési díj azonban lehet eladott közvetítettszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Nonprofit kft. 2009. évi beszámolója

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a 224/2000. Korm. rendelet előírásait arra a közhasznú társaságra, amely a 2009. évben társasági szerződése módosításával nonprofit kft.-ként működik tovább? A nonprofit gazdasági társaság ugyanis az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja szerint vállalkozó, és mint ilyenre nem terjed ki a Korm. rendelet hatálya.
Részlet a válaszából: […] Valóban a nonprofit kft. nem tartozik a 224/2000. Korm. rendelethatálya alá. Így a Korm. rendeletben a mérlegre, az eredménykimutatásravonatkozó előírásokat nem kell alkalmaznia. A válasznál feltételezzük, hogy a nonprofit kft.-ként továbbműködő közhasznú társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Vagyongyarapodás, elengedett tagi kölcsön

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-a (19) bekezdésének g) pontja szerint: "Az a)-f) pont szerint teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető." Ezen bekezdés előírásait hogyan kell pontosan értelmezni, különös tekintettel az adóhatóság által – egy esetleges adóvizsgálat során – kidolgozandó pénzforgalmi kimutatás összeállításánál? Ha 2003. évet is vizsgálják, akkor ez az összeg hogyan fog abban szerepelni? Lehet, hogy már akkor is figyelembe kell venniük, mint adózott összeget?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az elengedett tagi kölcsön forrásából származóosztalék után a társaság és az osztalékban részesülő magánszemély teljesíti a 2008. éviLXXXI. törvény (Mód. tv.) 257. §-a (19) bekezdéséneka)-f) pontjában foglalt feltételeket, akkor az elengedett tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Sikerdíj elszámolása

Kérdés: Társaságunk a pályázati anyagot külső céggel íratta meg. A szerződésben sikerdíjként az elnyert támogatási összeg 2%-át határoztuk meg. A sikerdíj a kifizetés évében költségként elszámolható? A pályázatban megjelölt gépek beszerzésében a pályázatíró nem vett részt. Helyesen gondolom, hogy a sikerdíj nem része a tárgyi eszközök bekerülési értékének? És nem kell aktiválandó összegként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a kérdező alapvetően téved asikerdíj minősítésében. A kérdésben leírtakból az következik, hogy a pályázati anyagsikeres megírásáért fizették ki az elnyert támogatási összeg 2 százalékát.Persze az is lehet, hogy külön is fizettek a pályázat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
1
71
72
73
120