Telephely bejelentése kataalanynál

Kérdés: Egy betéti társaság létesítő okiratán az ellenjegyzés időpontja 2021. 08. 01. A cégbírósági bejegyzés kelte 2021. 08. 07. A betéti társaság bejelentette, hogy kata szerinti adóalanyiságot választ. A Katv. 4. § (2) bekezdése alapján a kata szerinti adóalanyisága 2021. 08. 01-én jön létre (az ellenjegyzés napja korábbi, mint a vállalkozás nyilvántartásba vételének napja). A betéti társaság a tevékenységét 2021. 09. 30-ig csak a székhelyén végezte, és a székhely szerinti "A" önkormányzathoz határidőben bejelentette a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti 2,5 millió forintos adóalap választását. 2021. 10. 15-én a betéti társaságnak telephelye keletkezett egy másik, "B" önkormányzat illetékességi területén. A "B" önkormányzathoz a 2,5 millió forintos adóalap-választás bejelentése már nem lehetséges, tekintettel a Htv. 39/B. § (9) bekezdésében meghatározott kata hatálya alá tartozás kezdőnapjától számított 45 napos határidő elmúltára. AHtv. 39/B. § (3) bekezdése szerint ugyanakkor a kisadózó 2,5 millió forintos adóalap választására vonatkozó bejelentett döntése esetén az adó adóévi alapja a székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint (illetve annak időarányosított része). Ez alapján kizárt, hogy a betéti társaság ugyanarra az időszakra az "A" önkormányzat esetében más adómegállapítási módot alkalmazzon, mint "B" önkormányzat esetében. Aleírtak alapján hogyan kell jogszerűen megállapítania a betéti társaságnak az "A" és a "B" önkormányzat illetékességi területére jutó, településszintű helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39/B. §-ának (9) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) hatálya alá tartozás kezdőnapjától számított 45 napon belül kell bejelenteni azt a tényt, hogy a kata alanya a Htv. 39/B. §-a (3) bekezdése szerinti egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...vállalat és a magyarországi fióktelep áfaszempontból egy adóalanynak minősül, a magyarországi fióktelep a külföldi vállalat "belföldi adóalanyiságát" testesíti meg.A külföldi adóalany és az általa belföldön alapított fióktelep között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
Részlet a válaszából: […] ...eszközökkel kapcsolatban – folytatott gazdasági tevékenység (így pl. ingatlan-bérbeadás) a bizalmi vagyonkezelő általános forgalmi adóalanyiságának körébe tartozik, azaz az áfakötelezettséget saját nevében teljesíti [Áfa-tv. 5. § (1) bekezdés], ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

A vállalkozási és őstermelői bevétel összeadódik?

Kérdés: Adott egy őstermelő, aki egyben egyéni vállalkozó. A vállalkozási bevétel és az őstermelői bevétel összeadódik az áfa 12 milliós összegéhez?
Részlet a válaszából: […] ...bevétel és az őstermelői bevétel összeadódik az áfa 12 milliós összege meghatározásakor. Az Áfa-tv. alapján a magánszemély adóalanyisága valamennyi gazdasági tevékenységére kiterjed. Így például az egyéni vállalkozóként és őstermelőként is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Új beszerzett személygépkocsi kivás kft.-nél

Kérdés: Kivás kft. esetében új beruházásnak minősül a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett új személygépkocsi, aminek még csak az első részlete lett kifizetve? Figyelembe lehet-e venni az új személygépkocsi már kifizetett lízingdíját mint új beruházást?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásában korábban még használatba nem vett beruházásnak minősül az új személygépkocsi beszerzése, feltéve, hogy azt nem a Katv.-adóalanyiság előtt szerezte be (vette át) a kft. Ez esetben az adóévben kifizetett lízingdíjnak az a része, ami beruházásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Társaságiadóalap-csökkentés kiva hatálya alá átlépés előtt

Kérdés: Taoalany kisvállalkozás 2021. január 1-jétől átlép a kiva hatálya alá. Egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az utolsó taós adóévében, 2020-ban alkalmazhatja-e a Tao-törvény 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti, új beruházás miatti adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...miatt nem kell a csökkentésként figyelembe vett összeg kétszeresével növelni a megszűnés-adóévi adóalapot. Ha viszont a Katv. szerinti adóalanyisága időszaka alatt a Tao-tv. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával a vállalkozást az adózás előtti eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Építményadó és telekadó alóli mentesülés

Kérdés: 2020. július 15-ével hatályát vesztette a reklámhordozók építményadó-kötelezettségére vonatkozó törvényi szabályozás, illetve ettől az időponttól mentes az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadó és telekadó alól az egyesület és az alapítvány. Egy szakcikk szerint az adóalanyok reklámhordozókkal kapcsolatos építményadó-kötelezettsége nem áll fenn a 2020. év teljes egészében, csak annak tört – 2020. január 1-jétől július 14-éig tartó – időszakában. Az egyik önkormányzat egy egyesület esetében az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadóra és telekadóra vonatkozó mentességéről csak 2021. január 1-jei hatállyal hozta meg határozatát, arra hivatkozva, hogy az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Kérjük állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésében! Fennáll-e a 2020. év teljes egészében az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként az egyesületet terhelő építményadó- és telekadó-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...kiható változás, az év közben hatályba lépő mentességet nem érintik. Szintén nincs jelentősége annak sem, hogy a Htv. az adóalanyiságot a naptári év első napján fennálló tulajdonosi (vagyoni értékű jogon fennálló jogosulti) állapothoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Kataalanyiság megszűnésekor kiállított számlák

Kérdés: Katás egyéni vállalkozó kataalanyisága december 31-ével megszűnik. A továbbiakban szja-s egyéni vállalkozóként működik tovább. Január elején kiállít néhány számlát, amelyeknél a kiállítás kelte 2020 januárja, a teljesítés időpontja viszont 2019. december hó. Ezen kiállított számlákra vonatkozik-e a Katv. alábbi rendelkezése: "13. bevétel megszerzésének időpontja: ...e) * az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg", vagy ezen bevétele már az szja szerint fog adózni a 2020. évi gazdálkodása során?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a számlán való jóváírás napja. Ugyanezen paragrafus 13. pontjának e) alpontja alapján a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helye, számlázása

Kérdés: Kérdésem az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyére és számlázására vonatkozik, különös tekintettel arra, amikor az Áfa-tv. 45/A. §-a nem alkalmazható. Szeretnék információt kapni az alábbiakról a későbbiekben részletezett hat esetre vonatkozóan:
–Mi a teljesítés helye?
–A számlán fel kell-e tüntetni az áfát?
–A számlán a "fordított adózás" és "Áfa területi hatályon kívüli szolgáltatás" szövegrészeket kell-e szerepeltetni (vagy esetleg egyéb megjegyzést)?
–A közösségi adószámot fel kell-e tüntetni (eladó, vevő)?
–Van-e adatszolgáltatási kötelezettség a 65-ös áfabevalláson és az A60-as nyilatkozaton?
1. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
2. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
3. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
4. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
5. Egyesült Királyságban regisztrált adóalany részére.
6. Egyesült Királyságban regisztrált nem adóalany (magánszemély) részére.
Kérem, legyenek kedvesek a válaszokat egy áfás kft. és egy alanyi adómentes katás egyéni vállalkozás esetében is megadni! Amennyiben kizárólag az Egyesült Királyságban (vagy más harmadik országban) végez szolgáltatást a kft./egyéni vállalkozó, akkor kötelező-e kiváltania a közösségi adószámot?
Részlet a válaszából: […] ...a közösségi adószámmal történhet. Harmadik országbeli adóalany esetén azonban összesítő nyilatkozatot nem kell benyújtani, és az adóalanyiság is igazolható egyéb módon (például a megrendelő adószámával, vagy a gazdasági letelepedése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Katás bt.-nél 40 százalékos adó

Kérdés: 1. Van egy "A" katás bt. és van egy "B" katás bt. Az egyikben az apuka a tulajdonos, a másikban a fia (egymás cégeiben nincsenek benne). Jár-e adófizetéssel, ha ők a két katás bt.-jükből számláznak egy tőlük független kft.-nek? Kell-e itt kapcsoltságot vizsgálni, illetve bejön-e a 40%-os adó?
2. Katás bt.-m van, ebben a beltag (kisadózó) is én vagyok (tulajdon = 44%, szavazati jog = 75%, osztalék = 99%), a kültag pedig pl. József (tulajdon = 56%, szavazati jog = 25%, osztalék = 1%. Katás bt.-ként számlázhatok-e abba a cégbe, ahol József ügyvezető? Van-e 40%-os adó? Katás bt.-ként számlázhatok-e annak a cégnek, ahol József ügyvezető és tulajdonos is? Van-e 40%-os adó?
Részlet a válaszából: […] ...de nem része a 2021-ben kiállított számla alapján 2022-ben befolyt összeg. Kivételt jelent, ha megszűnik a kataalanyiság, mert ekkor az adóalanyiság megszűnésének napján megszerzettnek minősül az a bevétel, amelyet a kisadózó az általa kiállított bizonylat alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.
1
2
3
4
18