421 talált cikk az adóbevallás kifejezésre

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?

Kérdés: Egyéni vállalkozó könyvelésében a fejlesztési tartalék feloldását hogyan kell elszámolni, hogyan kell könyvelni azt egyszeres könyvvitelnél? Egyéni vállalkozó vásárolhat-e személygépjárművet fejlesztési tartalékból, ha igen, hogyan kell a könyvekbe beállítani?

Kérdés: Sajtótermék kiadójaként reklámközzétételi tevékenységet is végzünk. E tevékenységből árbevételünk éves szinten 500 millió forint alatt volt az elmúlt évben, és várhatóan az idén is így lesz, de meghaladta, meghaladja a 100 millió forintot. A reklámadótörvény változása miatt kell-e az adóelőlegről bevallást benyújtani, tekintve hogy – az árbevételi határ miatt – reklámadóbevallás-benyújtás sem terhelt az elmúlt évben?

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?

Kérdés: Ha egy cég magánszemélytől adásvételi szerződés alapján tárgyi eszközt szerez be, akkor – mint kifizető – kell-e szja-t vonni az ügylet után? Kell-e nyilatkozatot kérni, hogy milyen költségeket kíván levonni a bevétel után? Ezt a cég csak a magánszemélytől tudhatja, aki elad. Köteles-e a vevő cég ezt vizsgálni?

Kérdés: A kft. alkalmazottainak egy része Olaszországban végez munkát, kiküldetés keretében. (Az ott végzett munka ellenértékét a cég kiszámlázza olasz partnerének.) Olaszországban van-e valamilyen bejelentési kötelezettség a munkavégzéssel kapcsolatban?

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?

Kérdés: Társaságunk 2011-ben nagy értékű ipari ingatlant vásárolt. Az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot 2012. január elején bejegyezték. Az önkormányzat a 2012-re vonatkozó építményadót még a régi tulajdonosra vetette ki. Az ingatlan megszerzését az önkormányzatnak 2012 elején bevallottuk, ennek ellenére sem 2013-ra, sem 2014-re nem kaptunk építményadó-kivetést. A tulajdonosok nem szorgalmazzák, hogy egyeztetést kezdeményezzek az önkormányzattal. Kivetés hiányában szerepeltetni kell az építményadó-kötelezettséget a könyvekben?

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető vadásztársaság elhatározta végelszámolással történő megszüntetését. A végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-ével indult el. A Civil Portálon csak a rendes éves számviteli beszámolónak van nyomtatványa, az elektronikus benyújtáshoz. Hogyan kell benyújtani és milyen nyomtatványon a 2014. 12. 03-i fordulónapra készített tevékenységet lezáró egyszerűsített beszámolót, a végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-i fordulónapra készített nyitó mérlegét, és a 2014. 12. 31-i végelszámolás alatti egyszerűsített beszámolót?