86 cikk rendezése:
31. cikk / 86 Saját üzletrész értékvesztése
Kérdés: Saját üzletrész bevonását határoztuk el. A bejegyző végzés bizonyosan csak 2015-ben fog jogerőre emelkedni. Elszámolható-e a saját üzletrészre 2014-ben értékvesztés? Indoka az volna, hogy a saját üzletrész bevonásra kerül, megszűnik egy hónapon belül.
32. cikk / 86 Új első fokú adóhatósági eljárás
Kérdés: Az adóhatóság 2013-ban a 2010-es év néhány hónapjára áfaellenőrzést tartott. A jogerős másodfokú határozatot – jogorvoslati eljárásban – hatályon kívül helyezték, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezték. Időközben a cég az adóhiányt és a késedelmi pótlékot megfizette. El kell számolni az adóhiányt és a szankciókat? A befizetett összeget az adóhatósággal szembeni követelésként kell kimutatni? Amennyiben ennek ellenére el kell számolni (2010. évre jelentős hiba), indokolt a nem vizsgált időszakokra önellenőrzést is végrehajtani, vagy várjuk meg az új eljárás eredményét?
33. cikk / 86 Eszközbeszerzés anyagköltségkénti elszámolással!?
Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)
34. cikk / 86 Társasági adó önrevíziója mikrogazdálkodónál
Kérdés: Hogyan kell könyvelni mikrogazdálkodói beszámolónál a társasági adó önrevíziója kapcsán megnövekedett társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs középső oszlop. A beszámolót ismételten nem lehet közzétenni. Ha csekély összegű, tárgyévi tételként könyvelendő, de hová? Egyéb ráfordítás lesz?
35. cikk / 86 Bérlet vagy lízing
Kérdés: Eszköz bérletére vonatkozó szerződést a bérleti időtartam alatt a felek módosítják. A bérbevevő megvásárolhatja az eszközt. Az eddig eltelt bérleti időtartam egy év, a kifizetett bérleti díj 1560 E Ft. A szerződés módosításában meghatározzák az eszköz bérbeadás kezdetekor érvényes piaci értékét (3740 E Ft), az eddig kifizetett bérleti díjat beszámítják a vételárba, és az utolsó bérleti díj megfizetésével tulajdonjogot szerez a vevő. Ez esetben visszamenőleg át kell minősíteni az ügyletet pénzügyi lízinggé, vagy valamilyen más megoldás lehetséges?
36. cikk / 86 Tárgyi eszközök minősítése adózási szempontból
Kérdés: Társaságunknál a NAV ellenőrzést tartott társasági adó és áfa adónemekben. Ennek során néhány tárgyi eszköz beszerzését nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült tételnek minősítette, ezért az ezekre elszámolt értékcsökkenést kivette a költségek közül. Ugyanezen tételek visszaigényelt áfáját az egyéb ráfordítások között rendelte elszámolni. A társaságiadó-alapot korrigálta ezekkel a tételekkel. A határozat szerint a vizsgálat ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztetett. Nem rendelkezett viszont arról, hogy mi legyen az eszközök bekerülési értékével, amit a megfelelő tárgyieszköz-számlákon tartunk nyilván. Mivel szemben kell ezeket a könyvekből kivezetni?
37. cikk / 86 Bíróság előtt megtámadott II. fokú határozat
Kérdés: Bíróság előtt megtámadott II. fokú adóhatósági határozatban szereplő tételeket rögzíteni kell-e a nyilvántartásokban?
38. cikk / 86 Személygépkocsi vagy teherautó?
Kérdés: A furgon jellegű gépkocsit a beszerzéstől (2003-tól) személygépkocsiként kezeltük áfa szempontjából, 2009-től megfizettük utána a cégautóadót. Kétségeink ez évben merültek fel, amikortól a szervizszolgáltatás számláján az szerepelt, hogy az áfa 50 százaléka visszaigényelhető. Mi a teendő, ha rosszul állapítottuk meg a besorolást, és nem személyautó, hanem teherautó?
39. cikk / 86 Pótbefizetés nem a Gt. szerint
Kérdés: A veszteségesen gazdálkodó kft. tulajdonosa a saját tőke elemeinek rendezése érdekében 2001. évben pótbefizetés címén euróban átutalt egy összeget, amelyet a kft. lekötött tartalékként mutat ki. A kft. társasági szerződése pótbefizetési kötelezettséget nem ír elő. Egy előadáson elhangzott, hogy a tulajdonosok pótbefizetést csak akkor tehetnek, ha azt a társasági szerződés tartalmazza. Hogyan lehet a leírt problémát rendezni? A kft.-nek, lehetősége van az összeg visszafizetésére. Vissza lehet-e fizetni ezt az összeget a jelenlegi árfolyamon, függetlenül az euróösszegtől? Amennyiben önellenőrzést kell végrehajtani, lehet-e egy átfogó adóellenőrzéssel lezárt évet önellenőrizni?
40. cikk / 86 Evahiány a társasági adó hatálya alatt
Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt.-t számlaadás elmulasztása miatt megbírságolt az adóhatóság, emiatt visszakerült a társasági adó hatálya alá. Megállapítottak jelentős összegű evahiányt is. A határozat már a társasági adós időszakban készült el. Hova kell könyvelni a megállapított evahiányt, hogy szerepeljen a mérlegben, figyelembe véve, hogy a bevételi nyilvántartás időszakában nem kellett mérleget készíteni?
