Elszámolt, de ki nem fizetett munkabér

Kérdés: Felszámolás alá került a cég, és a munkabért nem fizették ki. A 2015. évi igazoláson az szerepel, mintha teljesen megkapta volna a dolgozó a jövedelmét, csak az igazolás alján tüntették fel megjegyzésben, hogy mennyivel tartoznak. Az szja-bevallásban csak a ténylegesen megkapott jövedelmet kell bevallani?
Részlet a válaszából: […] ...a javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták. Ha a kifizető az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással, vagy készpénzkifizetés kézbesítése útján küldi el, a bevételt az átutalás, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Támogatás vagy rendelkező nyilatkozat

Kérdés: Társaságunk 2014-ben 5490 E Ft-tal túlfizette a sport támogatását, melyet 2015-ben szerettünk volna érvényesíteni. 2015-ben viszont a de­cemberi feltöltésnél éltünk az új lehetőséggel, és rendelkeztünk a NAV felé 7000 E Ft átutalásáról, számítva arra, hogy érvényesítjük az előző évi túlfizetésünket. Az 1529 jelű Tao-bevallás kitöltésénél szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a két rendszer egyszerre nem működik, tehát az 1529-es bevallásban nem érvényesíthetjük a 2014. évi túlfizetésünket? Jól értelmezzük a Tao-tv. rendelkezéseit az 1529-es bevallás kitöltésénél? Amennyiben nincs 2015-ben lehetőségünk érvényesíteni az 5490 E Ft-ot, mikor, melyik évben és milyen módon tudjuk érvényesíteni a túlfizetésünket (csak támogatási szerződéskötésre van lehetőségünk 2016. évben)?
Részlet a válaszából: […] ...szól a támogatási igazolás, mint amilyen összeget a 2014. adóévi adóból érvényesíteni tudott a társaság. Ugyanakkor a 2015. adóévi adóelőleg-kiegészítéskor rendelkező nyilatkozatot tett. Emiatt – jól értelmezi – a 2015. adóévi adóból adókedvezményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Árfolyam-különbözet adózása

Kérdés: Részvényeink 10 000 Ft/db névértékben kerültek meghatározásra. 2001. évben több részvényestől visszavásároltuk a részvényeket 20% értékben, amit a részvényesek ugyanezen értékben meg is vásárolhattak. A 2016. évben az egyik részvényesünk (aki 2001-ben vásárolta meg a részvényét a névérték 20%-áért) felajánlotta részvényét társaságunknak megvételre, amelyet 100% névértékben visszavásároltunk. Van-e adófizetési kötelezettség? És ha van, akkor a visszavásárláskor kell levonnia és befizetnie társaságunknak, vagy csupán tájékoztatni kell az eladót az árfolyam-különbözetről?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzése napján keletkezik. Az (5) bekezdés alapján a kifizető a bevételből a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerint az adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában rendelkezésre álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Adófelajánlás könyvelése

Kérdés: A látványcsapatsport támogatására adófelajánlás formájában a NAV közbeiktatásával átutalt összeggel kapcsolatosan van-e a cégnek könyvelési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...történő átutalása teljesítésének azonban feltétele az – többek között –, hogy a társaság az adóbevallás szerint fizetendő, adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette.Más a helyzet az adófelajánlás esetén járó jóváírás esetében. A Tao-tv. 24/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Kik maradnak önadózók 2016-tól?

Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelem­adó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?
Részlet a válaszából: […] ...nem teljes mértékben válik osztalékká, és az előlegből levont adót el kell számolni, ha a magánszemélyt egészségügyi­hozzájárulásiadóelőleg-fizetési kötelezettség terheli, vagy értékhatár-átlépés, jogosulatlan választás miatt ekho-különadót kell fizetnie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Bevallási nyilatkozat – 2016

Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...Nem választható a bevallási nyilatkozat, ha valaki adóalap-, illetve adókedvezményt kíván érvényesíteni, vagy már érvényesített az adóelőleg során, de akkor sem, ha az 1+1 százalékon kívül rendelkező nyilatkozatot ad. Nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Előre bekért bérleti díj kezelése

Kérdés: A kft. több lakást is bérel magánszemélytől, cégtől azért, hogy további bérbeadás valósuljon meg. A bérbeadásra nem választotta az áfát. Ha a lakást magánszemélytől bérli, és – szerződés alapján – 36 hónap bérleti díjat előre kifizet, akkor a kifizetés időpontjában von és fizet adót? Ha a lakást cégtől bérli, a főbérlő is bekéri előre a 36 hónapot, akkor a bérleti díjat el kell határolni (a magánszemélytől történő bérlet esetén is)? A bérbe­adással foglalkozó cég is előre beszedi a bérleti díjat, a bevételt is el kell határolni? A bérleti díj számlázása esetében mi az áfa szerinti teljesítési időpont?
Részlet a válaszából: […] ...után mint önálló tevékenységből származó jövedelem után, vagy egyéni vállalkozóként adózik. Amennyiben a kifizető céget terheli az adóelőleg-megállapítási kötelezettség, akkor a személyijövedelemadó-előleget, az egészségügyi hozzájárulást a 36 hónapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Reklámközzétételi tevékenység módosult adómértékének alkalmazása

Kérdés: Sajtótermék kiadójaként reklámközzétételi tevékenységet is végzünk. E tevékenységből árbevételünk éves szinten 500 millió forint alatt volt az elmúlt évben, és várhatóan az idén is így lesz, de meghaladta, meghaladja a 100 millió forintot. A reklámadótörvény változása miatt kell-e az adóelőlegről bevallást benyújtani, tekintve hogy – az árbevételi határ miatt – reklámadóbevallás-benyújtás sem terhelt az elmúlt évben?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az adóalany – ha a megelőző adóévben is végzett adóköteles tevékenységet – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig adóelőleget köteles bevallani, melynek összege – az Rtv. 7. §-a (3) bekezdésének a)-b) pontjai értelmében – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Exportértékesítés iparűzési adója

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezett iparűzésiadó-alanynak az adóév utolsó napjának 20. napjáig, jelen esetben március 20-ig kell az adóévben megfizetett adóelőleget a várható adó összegére kiegészítenie [Art. 6. számú melléklete 4. pontjának b) alpontja].Az egyértelműség érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 75. §-ának (6) bekezdése alapján az adót a társasháznak kell megállapítania, és negyedévenként az Art.-nek az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie.Az Szja-tv. 75. §-a (3) bekezdésének előírása, mely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.
1
5
6
7
22