Adóalap-csökkentés az elhatárolt veszteséggel

Kérdés: Egy kft. adóalap-csökkentéseként figyelembe szeretné venni a korábbi évek felhalmozott elhatárolt veszteségéből a törvény által megengedett összeget. E sor c) rovatába az előző adóév(ek)ben keletkezett és még nem érvényesített elhatárolt veszteségből [az előző adóév(ek) adóalapjának negatív összegéből] az adóévben a Tao-tv. 17. §-a szerint, az e nélkül számított pozitív adóalapból annak 50 százalékáig levonható összeget kell beállítani.
1. Először tehát figyelembe kell venni az egyéb növelő-csökkentő tételeket (écs, beruházásiadóalap-kedvezmény, bírság stb.), és az így megkapott adóalap (tao-korrigált adóalap) 50%-áig állítható be csökkentő tételként a veszteség elhatárolásként?
2. Az eredménykimutatásban található adózás előtti eredmény 50%-át állíthatom be csökkentő tételként a veszteséget a többi csökkentő tétellel együtt?
Részlet a válaszából: […] ...A Tao-tv. 17. § (2) bekezdésének el ő írása a 2004-t ő l keletkezett és az adóévi adóbevallásig fel nem használt elhatárolt veszteség az adózás el ő tti eredmény növel ő -csökkent ő tételekkel (écs, beruházásiadóalap-kedvezmény, bírság stb.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Reklámadó-túlfizetés

Kérdés: Szíveskedjenek megerősíteni azt, hogy 2017-ben a reklámadó-túlfizetésként az adófolyószámlán jóváírásra kerülő összeget tárgyévi egyéb bevétel címen kell majd az érintett vállalkozásoknak könyvelniük, továbbá a társaságiadó-kulcsok csökkentése miatt a visszafizetett összegekre 9 százalékos adóterhet kell majd megfizetniük. Ez a reklámadó-túlfizetés nem minősül önellenőrzésnek, annak ellenére sem, hogy előző években elszámolt egyéb ráfordítással kapcsolatos bevételről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...ő legként, az el ő legkiegészítésként befizetett összegt ő l.A reklámadótörvény 7. §-ának (2) bekezdése szerint az adóalany az adóévre a törvényben meghatározott id ő pontig az adóhatósághoz adóel ő leget köteles bevallani, a (4) bekezdésben el ő írt id...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Jogdíjkedvezmény figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: A cégünk filmjogokat vesz licencbe, majd azt további licencbe adja. A filmjogok szerzői jogi védelem alá esnek a szerzői jogi törvény szerint. A társaság jogosult volt a társasági adó alapját csökkenteni a Tao-tv. 4. § 20. pontja, illetve a 7. § (1) bekezdésének s) pontja 2016. június 30-ig hatályos szabályai alapján. A cég a filmjogok jelentős részét 2016. június 30-át megelőzően szerezte, és ezeket folyamatosan licenceli, így a Tao-tv. 29/A. § (29)–(30) bekezdései szerint 2021. június 30-ig csökkentheti a társasági adó alapját. A cég olyan filmjogokat is forgalmaz továbbá, amelyeket 2016. június 30-át követően szerzett, az ezen jogokból származó bevételekre a Tao-tv. átmeneti szabálya nem alkalmazható. A kérdés az, hogy ha a cég a Tao-tv. átmeneti szabálya alapján igénybe veheti a jogdíjkedvezményt, akkor a Htv. átmeneti szabálya alapján mentesül-e az iparűzési adó alól a 2016. június 30-át követően szerzett filmjogainak licencbe adásából származó bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...csökkenti az adózás előtti eredményt, akkor a nettó árbevétel megállapítása során – utoljára a 2021. június 30-áig lezáruló adóévben – a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéknek tekintheti a társasági adóról és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Eladásra szánt lakások alvállalkozói

Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...az alvállalkozói teljesítések értékével,– az anyagköltséggel,– az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.Az adóalap meghatározása során a számviteli előírások szerint az adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Mikrogazdálkodói beszámoló – áttérés, amortizáció

Kérdés: A saját tulajdonú ingatlanok bérbeadásával foglalkozó kft. át kíván térni mikrogazdálkodói beszámoló készítésére. Az ingatlanok egy része már leíródott, illetve maradványértéken szerepel a nyilvántartásokban. Az adótörvény szerinti leírásnál azonban még értékkel szerepelnek, itt nincs maradványérték. Hogyan alakul, változik-e a leírás a mikrogazdálkodói beszámoló készítésére való áttérés után?
Részlet a válaszából: […] ...nem lesz, viszont lesz az adózás előtti eredményt csökkentő, a Tao-tv. 1. és 2. számú mellékletében foglalt előírások szerint az adóévre megállapított értékcsökkenési leírás.A számviteli nyilvántartásokban maradványértéken nyilvántartott tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Alvállalkozói teljesítés az iparűzési adónál

Kérdés: A helyi iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek közül az alvállalkozói teljesítések értékével kapcsolatos csökkentő tétellel összefüggően merült fel alkalmazási problémánk. A helyi adókról szóló törvény szerinti definíció úgy fogalmaz, hogy az "adóalany által továbbadott (számlázott)" alvállalkozói teljesítések értékével lehet az adóalapot csökkenteni. A törvény tehát múlt időben fogalmaz, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a ténylegesen már továbbadott, vagyis a megrendelő felé már kiszámlázott alvállalkozói teljesítések azok, amelyek az adóalapból levonhatók. Vagyis a befejezetlen termelésként a készletek között állományba vett alvállalkozói teljesítések nem csökkentik az adóalapot, hiszen azok éppen amiatt minősülnek befejezetlen termelésnek, mert az árbevételben még nem realizálódtak. Kérjük a véleményüket!
Részlet a válaszából: […] ...tehát az adóalap-csökkentő tételként a vállalkozónál az alvállalkozói teljesítés értéke csak a költségkénti elszámolás adóévében jelenhet meg, függetlenül attól, hogy azt a vállalkozó továbbszámlázta-e vagy sem (továbbszámlázás hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Maximális egészségügyi hozzájárulás melletti eho

Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)
Részlet a válaszából: […] ...Lehetőség van azonban arra, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére azt válassza, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizesse meg utána. Év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Látványcsapatsport-támogatás könyvelése

Kérdés: Hogyan történik a látványcsapatsport NAV-on keresztüli támogatásának könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényi szövegtől eltérően fogalmaz, és hozzáteszi, hogy a társaságiadó-alapot a bevételként történő elszámolás adóévében csökkenti a jóváírás összege.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk!Köszönjük Olvasónk észrevételét. A hivatkozott 7311...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Egészségügyi szolgáltatási járulék az iparűzésiadó-alap megosztásánál

Kérdés: Ügyfelem egy kft. ügyvezetője nyugdíj mellett, kiegészítő tevékenységgel látja el a feladatait. 2014. évben a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a NAV felé bevallotta és befizette a 10%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot, melynek mértéke 2014. adóévben 6810 Ft/hó összeg volt. Ugyanakkor ez az összeg nem szerepelt az adózó 2014. évi könyvelésében, 2016. 01. 31-én könyvelték. A Tao-tv. nem jelentős összegű hiba önellenőrzés keretén belül történő feltárása esetén választást ad a társaságnak. A hiba feltárásának következményeként vagy önellenőrzi a 2014. évi társaságiadó-bevallását, vagy annak költséghatását a 2016. évi társasági adóban veszi figyelembe. Erre a Tao-tv. 8. § (8) pontja teremti meg a lehetőséget. A társaság élt a választási lehetőséggel, és a 2014. évi egészségügyi szolgáltatási járulékot 2016-ban számolta el költségként. Az iparűzésiadó-alap megosztásának számítása során ezt az összeget a társaság 2014. évben vagy 2016. évben veheti figyelembe személyi jellegű ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] A Htv. Melléklete 1.1 pontja releváns szabálya szerint személyi jelleg ű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintend ő , amit a számvitelr ő l szóló törvény annak min ő sít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illet ő leg a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Ingatlannal rendelkező egyesület társaságiadó-alapja

Kérdés: Cél szerinti tevékenységéhez szükséges, és használt ingatlannal rendelkező egyesület (nem közhasznú, nincs a fordulónapon köztartozása, és a 10%-ot meghaladja a vállalkozási bevétele) társaságiadó-alapjának levezetésekor figyelembe kell-e venni, hogy az adott ingatlan támogatásból valósult meg, így van halasztott bevétele, amely az Szt. szerint elszámolt ÉCS figyelembevételével került meghatározásra mint egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...átengedése vagy átruházása esetén, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeggel növelni, az elszámolt költséggel, ráfordítással csökkenteni kell a gazdasági, vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.
1
21
22
23
102