Társaságiadó-mérték: 10 százalék

Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint a 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Hogyan kell ezt a törvényhelyet értelmezni a bevallott járulék esetében a 2006-os adóévben, nem kedvezményezett térségben? Ha az átlagos állományi létszám 10 fő, a bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege 11 250 ezer forint? A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékon csak a munkáltatót terhelő 18 százalék+11 százalékot kell érteni, vagy a 10 fő dolgozót terhelő (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag) 8,5 százalék+6 százalékot (augusztus 31-ig 8,5 százalék+4 százalék) is figyelembe lehet venni? Ha nyugdíjpénztári tag is van a dolgozók között, a nyugdíjpénztári 8 százalékot is figyelembe lehet venni a számításnál?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdésében foglaltak közül anyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevallására előírt feltétel amunkáltatót terhelő 18 százalék nyugdíj-biztosítási járulékra és 11 százalékegészségbiztosítási járulékra vonatkozik. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Közhasznú társaság társasági adója

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kht. közhasznú eredménykimutatását az önkormányzat nem fogadta el, mivel a tárgyévi vállalkozási eredményt a vállalkozási tevékenysége bevétele mínusz a vállalkozási tevékenység ráfordítása és az adófizetési kötelezettség alapján határoztuk meg. Melyik módszert kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...adó. (Nem kell az adót megfizetni, ha a kht. vállalkozásitevékenységből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja megaz adóévben elért összes bevételnek a 10 százalékát. Ez esetben tehát nincsadófizetési kötelezettség!)A Tao-tv. 20. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Nem könyvelt fejlesztési tartalék

Kérdés: A mérlegelfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárótételek könyvelésénél azonban ennek rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így elkülönített tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...viszontaz az egyik feltétele, hogy az ennek megfelelő összeget az eredménytartalékbóla lekötött tartalékba átvezették úgy, hogy az adóév utolsó napján azt lekötötttartalékként kimutatták. Az eredménytartaléknak a lekötött tartalékba történtátvezetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Ajándékba kapott követelés engedményezése

Kérdés: A vállalatcsoporthoz tartozó cégek közül a végelszámolás alatt álló kft. az adósával szembeni követelését engedményezte nulla forintért részünkre. Mi, mint engedményesek, az ajándékba kapott eszközt az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken nyilvántartásba vettük, a követelés eredeti összegében, mivel az adóssal sikerült fizetési megállapodást kötni a követelés 12 havi egyenlő részletekben való törlesztéséről. Az adós törlesztett is. Év közben úgy adódott, hogy ezt a követelést a vállalkozás a vállalatcsoporthoz tartozó harmadik kft.-nek engedményezte nulla értéken, és az adóssal is közölte, hogy a vállalatcsoport harmadik tagjának törlesszen. Kérdés, hogyan kell megszüntetni a 3655., illetve a 4833. főkönyvi számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...a térítés nélkül átvett eszköz átadónál – nyilatkozata alapján -kimutatott könyv szerinti értéke miatt az adóévben elszámolt bevétel. A nullaértéken engedményezett követelés átvételekor az átadónak nyilatkoznia kellett,hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Különadó alapja (rendkívüli bevétel)

Kérdés: A különadó alapja csökkenthető-e a rendkívüli bevételek között passzív időbeli elhatárolásból (költségekkel, értékcsökkenéssel arányosan) kivezetett korábbi években kapott támogatás összegével?
Részlet a válaszából: […]

A különadótörvény eltérő rendelkezése hiányában minden támogatás, amely az adóévben jelenik meg bevételként, levonható az adóalapból.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Fejlesztési tartalék a jogutódnál

Kérdés: Betéti társaságunk 2006. 02. 28-án átalakult (kedvezményes átalakulással) kft.-vé. A jogelőd bt. 2004-ben 500 000 forint fejlesztési tartalékot képezett. Az átalakulás napjáig a fejlesztési tartalék nem került felhasználásra. A jogutód 2006-ban személygépkocsit vásárolt 5 millió forint értékben. Felhasználható-e ez a lekötött tartalékba helyezett fejlesztési tartalék a jogutódnál, illetve személygépkocsi-vásárlásnál?
Részlet a válaszából: […] ...alekötött tartalékot, amelyre az nem használható fel, vagy– az adózónak a fejlesztésitartalék-képzés évét követőenlegfeljebb négy adóéve van, azaz legkésőbb a negyedik adóéve a jogutód nélkülimegszűnésének adóéve, és addig a beruházást nem valósította meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...n) pontja szerint azadózás előtti eredményt a társasági adó alapjának megállapítása során növeli azátvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámoltösszege. A tartozásátvállalást társaságiadó-alapot növelő tételként tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Elhatárolt veszteség megszüntetése

Kérdés: Egy társaságnak az adóalapja 2004-ben és 2005-ben negatív volt, de a bevételei meghaladták a költségei és ráfordításai együttes összegének az 50 százalékát. 2006. évben volt adózás előtti eredménye, és az adóalapja is pozitív volt. Igénybe veheti-e adóalap-csökkentőként az elhatárolt veszteséget adóhatósági engedély nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...évi negatív adóalapot jogszerűenhatárolta el. A 2004. évi negatív adóalapot akkor határolhatta el jogszerűen,ha – a 2002. és a 2003. adóéve adóalapja közül legalább azegyik nem volt negatív, vagy – a 2002. és a 2003. adóévei adóalapja is negatív volt, de a2004...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Különadó adóalapját csökkentő tétel

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja szerinti, az adózás előtti eredményt csökkentő tételek figyelembe vehetők-e a különadó alapját csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...és térítés nélkül átvett eszköz könyv szerinti értéke. Azeredmény javára elszámolt összegnek a térítés nélkül átvett eszköz adóévibevételként elszámolt összege, de legfeljebb a könyv szerinti értéke minősül.Szintén csökkentő tétel a 3. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Osztalékelőleget terhelő eho

Kérdés: A 3061. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: a 2007 májusában véglegesített – 2006. évben kifizetett – osztalékelőleg esetében, mivel az előleg nem volt eho-köteles, a 2006. évi 11 százalékkal, vagy a 2007. évi 8 százalékkal kell-e a 450 E Ft felső határt teljesíteni? Az osztalékként véglegesített 2006. évben osztalékelőleget kapott magánszemélynek a 0753. sz. bevallásában kell-e szerepeltetni, vagy az osztalék jóváhagyásakor be kell fizettetni, és a társaságnak kell bevallani?
Részlet a válaszából: […] ...2006. adóévi eredmény terhére elszámolt – tehát 2007-benvéglegesített és kifizetett – osztalék utáni egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség "figyelésénél" a kifizető által fizetett 8 százalékosegészségbiztosítási járulék összegével kell –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.
1
63
64
65
102