Csekély értékű ajándék juttatása

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak 2005-ben a csekély értékű ajándék juttatására?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy a csekély értékű ajándék új meghatározása nem kötődik azáfaszabályhoz, hanem az alkalmanként adott ajándék értékéből az adóév elsőnapján érvényes minimálbér 10 százalékát meg nem haladó részt lehet adómentescsekély értékű ajándéknak tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Elszámolás kilépő taggal (eva)

Kérdés: Jelenleg bevételi nyilvántartást vezető evás cég a társaságból kilépő taggal kíván elszámolni. Ebben az esetben milyen kötelezettség terheli a társaságot (eva, áfa, szja), illetve a kilépő tagnak milyen kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...18. §-ának (10) bekezdésében foglaltakalapján, ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságadóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsónapján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Cégautó-nyilvántartás (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó – evát választó – kft.-nek kell-e a cégautó használatáról útnyilvántartást vezetnie, vagy elég az év elejei és az év végi kilométeróra-állás rögzítése?
Részlet a válaszából: […] ...Eva-tv. 18. §-ának (4) bekezdése alapján a kft.-t az adóévben nem terheli a cégautóadóval összefüggésben adókötelezettség. Így az Eva-tv. alapján a cégautó használatáról útnyilvántartást sem kell vezetnie.Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy a kft. az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Érme ajándékozásra

Kérdés: Amennyiben a cégnél ajándékozásra érmét vásárolnak, amelyet az MNB bocsát ki, azt a házipénztár "pénztárjelentésében" kell-e kezelni, vagy esetleg teljesen elkülönítve, de átláthatóan? Névértéken vagy beszerzési áron? Az adózás melyik formája vonatkozik az érmékre (az érméket külföldiek is kapják)?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme. Ez egyértelműen következik az Szja-tv. 4. §-a (1)–(2) bekezdésének előírásából.Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az Szja-tv.-ben elismert költségekkel csökkentett része, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...[Art. 172. §-ának (1) és (3) bekezdése.]Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatásával új üzleti éve és egyben új adóéve is keletkezik az adózónak. Ennek megfelelően az áttérést megelőző nappal beszámolót kell készítenie, és ennek alapján el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszából: […] ...kell bevallania – háromhavonként – az előlegfizetési időszakokra jutó egyenlő részletek feltüntetésével. 2004-ben az adóévet megelőző adóév adatai alapján kellett a járulékelőleget megállapítani és arról május utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Veszteség leírása a jogutódnál

Kérdés: Egy kft. 2000. április 1-jén szétválással átalakult. A jogelődnél 1997., 1998., 1999., 2000. években veszteség keletkezett. Meddig számolhatják fel e veszteséget a jogutódok?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 29/C. §-ának (8) bekezdése szerint a 2000. december 31-ig (a 2000. december 31-én előtársaságként működő adózó az első adóévében) keletkezett negatív adóalapra a 17. § 2000. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza, figyelemmel a 29. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Fejlesztési tartalék igénybevétele könyvelés nélkül

Kérdés: 2002. évben a kft.-nél a társasági adó elszámolásánál fejlesztésitartalék-kedvezményt vettünk igénybe, azonban elmulasztottuk könyvelni. A fejlesztés 2003-ban megtörtént. Jogos volt-e a kedvezmény igénybevétele? Kell-e önellenőrzéssel módosítani a társasági adót? A tőkeszerkezet változása miatt a közzétételt meg kell-e ismételni?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 29/D. §-ának (1) bekezdése alapján az adózó azon adóév adóalapjának megállapításánál, amelynek első napja 2002-ben van, az adózás előtti eredményt csökkentheti az eredménytartaléknak az adóévben (2002-ben) lekötött tartalékba átvezetett és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek általános szabálya, hogy az önálló tevékenység adott évi bevételének mértékéig, az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költségek vonhatók le az önálló tevékenység bevételéből.Ha valaki csak kevés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Munkáltatói kölcsön

Kérdés: Cégünknél felmerült, hogy a dolgozóknak szeretnénk segíteni lakás célú vagy egyéb gondjaik megoldásában úgy, hogy a vállalat hitelt, kölcsönt nyújt részükre. A problémánk a következő: hogyan lehet úgy kölcsönt adni, hogy a dolgozónak ne keletkezzen jövedelme, valamint a cég is "jól" járjon?
Részlet a válaszából: […] ...E jövedelem után a munkáltatónak 44 százalékos személyi jövedelemadót és ezenfelül 11 százalék eho-t kell fizetnie. A jövedelmet az adóév utolsó napjára, illetve a kölcsön fennállásának a napjára kell megállapítani, ha az utóbbi az adóévben, év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.
1
77
78
79
104