193 talált cikk az adóköteles tevékenység kifejezésre

Kérdés: A vadásztársaság (önálló jogi személy, áfaalany, társaságiadó-köteles) tagdíjbevételei miatt kell-e a beszerzései után az előzetesen felszámított áfát arányosítania? Nincs-e ellentmondás a Számviteli Levelek 1831. és 2173. kérdésekre adott válaszokban?

Kérdés: Közösségen belülre adott előleg áfája milyen feltételek esetén helyezhető levonásba? Kell-e az EU-s partnertől számlát kérni az előlegről? Köteles-e a partner számlát adni vagy elegendő a pro forma számla is? Ha az adott előleg teljesítésbe megy, kell-e a teljesítésről kiállított számlán az előleget levonásba helyezni vagy sztornírozni?

Kérdés: Vevőszolgálatunkon németországi áfaalanytól vásárolt számítógépes programmal dolgozunk. A német cég részére év végén licencdíjat fizetünk. A program karbantartását magyar cég végzi, tevékenységéért havi rendszerességgel – áfás számla alapján – fizetünk. Sikerült a németekkel megállapodni, hogy az így felmerült költségeinket átvállalják, amelyet a német fél felé számlázunk. A számlán feltüntetjük, hogy az "áfatörvény területi hatályán kívüli", továbbá azt, hogy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett az adófizetésre. A magyar szolgáltató számlájában szereplő áfa visszaigényelhető?

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?

Kérdés: A cég új építésű házban vásárolt irodaként bejegyzett ingatlant 2000-ben. A cég székhelye is itt van. A cég az áfát a vásárláskor visszaigényelte. A cég most kéri a földhivatali átminősítést irodából lakássá, az ingatlant lakásként kívánja értékesíteni. Az áfát mikor és milyen érték után kell megfizetni? Az ingatlan értékesítése minősíthető-e első lakásértékesítésnek? A vevő szempontjából új lakásnak minősül-e az ingatlan?

Kérdés: Társaságunk vendéglátói tevékenységének végzéséhez területet (standot) bérel. A bérleti jogviszony alapján társaságunkat a bérbeadó kialakítási költség fizetésére is kötelezi. A bérleti szerződés szerint a bérbeadó által felszerelt berendezési tárgyak és a bérlemény kialakításának értéke 500 000 Ft + áfa, amelyet a bérlő a birtokbaadással egyidejűleg – számla ellenében – köteles megfizetni. A kialakítási költség egyszeri fizetési kötelezettség, amelyet sem lelakni, sem a rezsibe beszámítani nem lehet, ugyanakkor a bérlemény berendezési, felszerelési tárgyait a jogviszony megszűnése esetén a birtokbavételkori állapotnak megfelelően kell visszaadni. Ha a bérleti jogviszony 12 hónapon belül megszűnik, a kialakítási költség 70% + áfa, 24 hónapon belül megszűnik, 50% + áfa fizetendő vissza a bérlőnek. Mit kell tartalmaznia a számlának? Hogyan kell kezelni a gazdasági eseményt az Szt. és az Áfa-tv. szerint?

Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?

Kérdés: Vállalkozásunk 2005. 04. 01. napjától "tárgyi adómentes" ingatlan-bérbeadással is foglalkozik az egyéb, adólevonásra is jogosító tevékenysége mellett. Mivel az I. negyedévben csak adóköteles tevékenységünk volt, a III. negyedévi göngyölítéses levonási hányad megállapításához csak a II-III. vagy az I-III. negyedévi bevételi adatokat kell halmozottan számításba venni?

Kérdés: Az épület korszerűsítése érdekében az új technológia beépítése saját vállalkozásban végzett beruházással valósul meg. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége a már meglévő eszköz korszerűsítése esetén?

Kérdés: A vadásztársaság alapszabálya szerint a társaság feladata és tevékenységi köre a következő: biztosítja a vadászterületen élő vadállomány védelmét, óvja és védi a természetvédelmi értékeket és berendezéseket, mezőgazdasági termelőtevékenységet végez a vad téli takarmányozásához szükséges mértékben, gondoskodik a vad szükségszerű takarmányozásáról, a természetes szaporulat figyelembevételével mesterséges vadnevelést végez, a vadásztársaság tevékenységéhez szükséges kiadások részbeni fedezéséhez – bérvadászok részére – vadászatot szervez. Bevételei: őzbaktrófea-, őzbakagancs-, élőnyúl-értékesítés, bérkilövési díj, lőtt mezei nyúl értékesítése. Az áfaelszámolás során kell-e arányosítást alkalmazni, mivel van 25 százalékos árbevétel, exportárbevétel, tagdíj, ami tárgyi adómentes?