Beruházás alvállalkozókkal

Kérdés: A kft. alvállalkozók bevonásával éttermet építtet, amit később bérbeadással fog hasznosítani. Az alvállalkozói számlában szereplő áfa mikor vonható le, az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni? Ez saját rezsis beruházásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft.éttermet építtet, amelyet bérbeadás útján fog hasznosítani, akkor aztmindenképpen beruházásként kell elszámolni. Beruházásnál viszont nincsalvállalkozó, csak vállalkozó(k) van(nak), mivel a kft. mint megrendelő sajátmagának építtet.Annak eldöntését,hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Cégtelefon használata VIII.

Kérdés: Szeptember 1-jétől 70-30 százalék a telefonköltség áfájának levonhatósága, illetve le nem vonhatósága. 20 százalék magánhasználatot tételez fel a törvény, ami után – mivel magánhasználatról van szó – nem vonható le az áfa. Akkor most mennyi a levonható és a le nem vonható áfa? 30 százalék a le nem vonható, ami magában foglalja a 20 százalék le nem vonható áfarészt is? Vagy 30 százalék a le nem vonható áfa, 70 – 20 = 50 százalék a levonható (20 százalék a magáncélú használat miatt)? A 20 százalék magáncélú használattal nem a 70 százalékot akarják leszorítani 50 százalékra?
Részlet a válaszából: […] A kérdező az Áfa-tv. és az Szja-tv. – egymástól független -rendelkezéseit összekeveri, bár némi igazság van azonban a kérdésben.Az Áfa-tv. 33.§-ának (4) bekezdése szerint a telefonszolgáltatók számláiban felszámított áfa70 százaléka vonható le (30 százaléka nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Saját rezsis beruházás az Áfa-tv. szerint

Kérdés: Fogorvosi és egyéb más (minimális) adóköteles tevékenységet folytató bt. az orvosi teendők ellátására a beltag saját családi házában az egyik helyiségből fogorvosi rendelőt alakított ki. Elszámolhatja-e ezeket a ráfordításokat, és ha igen, milyen formában? Mit jelent az Áfa-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja ez esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által idézett saját vállalkozásban megvalósítottberuházás fogalmát az áfatörvény szűkebben értelmezi, mint a számviteli törvény(Szt.). Az áfa szempontjából saját rezsis beruházásnak és így adófizetésipontnak az új tárgyi eszköz létesítése számít, viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Ingatlanforgalmazás: első értékesítő

Kérdés: Egy ingatlanforgalmazó társaság lakóingatlant értékesített egy másik ingatlanforgalmazó társaságnak. Mivel az ügylet az építés befejezését követő első értékesítésnek minősült, ezért az értékesítő társaság felszámolta az áfát. A vevő ingatlanforgalmazó társaság a lakóingatlant továbbértékesítési céllal vette meg, ezért a rá áthárított adót levonásba helyezte. Helyesen járt-e el a beszerző? Általánosságban: milyen esetekre kell alkalmazni az áfatörvény 33. § (2) bekezdés j) pontjában foglalt áfalevonási tiltást?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott levonási tiltás minden olyanlakóingatlan-beszerzésre vonatkozik, amely nem tárgyi mentes, függetlenülattól, hogy a beszerzés az adóalany adóköteles tevékenységét szolgálja-e.Tehát, ha egy adóalany lakóingatlant szerez be, amely a székhelye lesz, ésegyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Javítási számla áfájának levonása

Kérdés: Tehergépkocsi javítása esetén a javítási számla áfatartalma levonásba helyezhető. Abban az esetben is az egész számla áfatartalma levonható, ha csak az önrészt kellett megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden igen. Ennek azonban az a feltétele, hogy atehergépkocsi javításának számláját a szerviz a társaság nevére állította ki.A kérdező társaság nevére szóló számla alapján a teljesjavítási költséget – mint igénybe vett szolgáltatást – kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Tagdíjbevétel az áfaarányosításnál

Kérdés: A vadásztársaság (önálló jogi személy, áfaalany, társaságiadó-köteles) tagdíjbevételei miatt kell-e a beszerzései után az előzetesen felszámított áfát arányosítania? Nincs-e ellentmondás a Számviteli Levelek 1831. és 2173. kérdésekre adott válaszokban?
Részlet a válaszából: […] A második kérdésre válaszolunk először. Rövid a válasz, az,hogy nincs. A Számviteli Levelek 89. számában, az 1831. kérdésre adottválaszban utalás van az akkor hatályos Áfa-tv. 38. §-ának (3) bekezdésére, de aSzámviteli Levelek 106. számában, a 2173. kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Közösségen belülre adott előleg áfája

Kérdés: Közösségen belülre adott előleg áfája milyen feltételek esetén helyezhető levonásba? Kell-e az EU-s partnertől számlát kérni az előlegről? Köteles-e a partner számlát adni vagy elegendő a pro forma számla is? Ha az adott előleg teljesítésbe megy, kell-e a teljesítésről kiállított számlán az előleget levonásba helyezni vagy sztornírozni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. hatályos 20/A §-ának (5) bekezdése szerint aKözösségen belülről történő termékbeszerzéshez fizetett előleg esetén azelőleget adó félnél az adófizetési kötelezettség az előleg átadásának,átutalásának napján keletkezik. Az Áfa-tv. 40. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Igénybe vett szolgáltatás áfájának visszaigénylése

Kérdés: Vevőszolgálatunkon németországi áfaalanytól vásárolt számítógépes programmal dolgozunk. A német cég részére év végén licencdíjat fizetünk. A program karbantartását magyar cég végzi, tevékenységéért havi rendszerességgel – áfás számla alapján – fizetünk. Sikerült a németekkel megállapodni, hogy az így felmerült költségeinket átvállalják, amelyet a német fél felé számlázunk. A számlán feltüntetjük, hogy az "áfatörvény területi hatályán kívüli", továbbá azt, hogy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett az adófizetésre. A magyar szolgáltató számlájában szereplő áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] A számítógépes programért a német cégnek fizetettlicencdíjat a német fél – amelyiknek magyar közösségi adószáma nincs – akérdező cég felé – feltételezzük – számlázza, és a magyar fél az igénybe vettszolgáltatás áfáját – mint a szolgáltatás megrendelője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a kérdésbenmegfogalmazottak más társaságnál is gyakran előfordulnak, a nem megfelelő módonvaló könyvelésnek pedig következményei lehetnek.Az Szt. 72. §-a alapján árbevételt elszámolni a vevő (azadott esetben a megrendelő) által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Iroda átminősítése lakássá

Kérdés: A cég új építésű házban vásárolt irodaként bejegyzett ingatlant 2000-ben. A cég székhelye is itt van. A cég az áfát a vásárláskor visszaigényelte. A cég most kéri a földhivatali átminősítést irodából lakássá, az ingatlant lakásként kívánja értékesíteni. Az áfát mikor és milyen érték után kell megfizetni? Az ingatlan értékesítése minősíthető-e első lakásértékesítésnek? A vevő szempontjából új lakásnak minősül-e az ingatlan?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz az Áfa-tv. 39. §-a (1)–(2) bekezdésének előírásaités 3. számú melléklete II. részét kell figyelembe venni. A hivatkozott előírásalapján a következő válasz adható:Ha a tárgyi eszköz ingatlan, az adóalany a rendeltetésszerűhasználatbavétel évét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
1
13
14
15
19