Egyéni vállalkozó költségnyilvántartása

Kérdés: Egyéni vállalkozónak a költségeit tevékenységenként külön-külön kell nyilvántartania?
Részlet a válaszából: […] ...folyamatosan, ellenőrizhető módon, az 5. számú melléklet előírásainak megfelelően nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.A nyilvántartás tekintetében kivételt képez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Átalakulás adókötelezettségei

Kérdés: Az átalakuláshoz kapcsolódó bevallási nyomtatvány borítólapján nem tudom értelmezni a jelölendő időszakokat. Például bt.-ből kft.-vé alakulás esetén mi a bevallások határideje, tao, áfa és a többi adónem szempontjából? Mi a létrejövő kft. tevékenységének kezdete, ha a bt.-t 2003. 07. 14-én törölte a cégbíróság, és a kft.-t ugyanezen a napon jegyezte be?
Részlet a válaszából: […] Átalakulás esetén a megszűnő társaságnak (a 2003. évi előírások szerint) az Art. 23. §-a (3) bekezdésének a) pontja, valamint (4) bekezdése alapján az éves elszámolású adókról (pl. társasági adó, iparűzési adó) az adóbevallást a megszűnésről készített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.
Kapcsolódó címkék:    

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély tagok üzletrésznévértékének növekedésére jutó saját tőke összege, a kettő közül a magasabb összeg.)A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély tagok és az értékpapírt juttató társaság) között egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Átalakulás esetén az Szt. 140. §-ának (6) bekezdése szerint a lekötött tartalékban fedezetet kell képezni az átalakulással közvetlenül összefüggésben keletkező adókötelezettségre, például a vagyonfelértékelés adóvonzatára. Mi a teendő kedvezményezett átalakulás esetén? Hogyan kell helyesen számolni az adóalap-korrekciót, és mire kell lekötött tartalékot képezni?
Részlet a válaszából: […] Kedvezményezett átalakulás esetén azon összeg alapján kell lekötött tartalékot képezni, amely összeggel [Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerinti korrekciós tételek egyenlegével] a jogelődnek növelnie kellett volna az adózás előtti eredményét. A Tao-tv. 16....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik

Kérdés: Az Áfa-tv. módosításával a nem lakóingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált. De az adóalany dönthetett úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát. Tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, választását az Art. szerint legkésőbb 2004. 02. 15-ig az adóhatósághoz be kellett jelentenie. Az egyik szaklapban 2004 márciusában a következőket olvastuk: "Az az adózó, aki (amely) tudatosan vagy a meghosszabbított határidőt is lekésve ingatlan bérbeadása tekintetében 2004. évben tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, köteles megvizsgálni, hogy tárgyi adómentes tevékenysége okán az Áfa-tv. 39. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások szerint áfakorrekcióra kötelezett... A konkrét esetben átfordul a korábban adóköteles tevékenység tárgyi adómentesbe annál az adóalanynál, aki bejelentés alapján nem választotta továbbra is az adókötelezettséget. Ha tehát az adóalany irodát, gazdasági épületet épített, vásárolt bérbeadás céljából, a létrehozással kapcsolatos áfát jogszerűen levonta. De mivel tevékenysége megváltozott, a változás évétől a 10 éves időtartamból még hátralévő évekre eső áfát köteles az adóbevalláson keresztül – évenkénti bontásban – visszafizetni." Nem értünk egyet azzal a kitétellel, hogy "De mivel a tevékenysége megváltozott", mert a tevékenység nem változott. Életbe léphet-e egy törvényi módosítás visszamenőleges hatállyal az adózó hátrányára? A hivatkozott szöveg összhangban van-e a hatályos előírásokkal?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kérdésben hivatkozottak írója pontatlanul fogalmazott: nem a tevékenység változott meg, az továbbra is nem lakóingatlanok bérbeadása, hanem a tevékenység Áfa-tv.-beli minősítése változott meg. Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 10. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Lakás bérbeadása

Kérdés: Társaság tulajdonában lévő társasházi lakást a társaság más adóalany vállalkozásnak bérbe adja. A bérleti szerződés szerint a társasházi közös költségeket a bérlő viseli. Bár a közös költség többféle költséget (víz-, csatornadíj, működési költségek stb.) tartalmaz, azok megbontására nem kerül sor. Milyen bizonylatot kell kiállítani a közös költségekről? A közös költség milyen áfával adózik?
Részlet a válaszából: […] ...lakóingatlan bérbeadása az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 9. pontja alapján tárgyi adómentesnek minősül. A bérbeadás adókötelezettségének megítélése során nem a rendeltetés (lakásként vagy irodaként történő bérlet), hanem az ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?
Részlet a válaszából: […] ...meghatároz feltételeket, de a székhely esetében nem. Így egyértelmű, hogy a székhely szerinti önkormányzatoknál fennáll az adókötelezettség. Amennyiben a vállalkozási szintű iparűzésiadó-alap [Htv. 39. § (1) bek.] pozitív, akkor – a megosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Társasági adó negatív adóalap esetén

Kérdés: Melyek azok a társaságiadóalap-növelő tételek, amelyeket pozitív adóalap hiányában is le kell adózni?
Részlet a válaszából: […] ...módosító tétel nincs. Csak olyan eset van, amikor – függetlenül attól, hogy negatív az adóalap – keletkezik adókötelezettség. Ilyen: A fejlesztési tartalék címen lekötött tartalék feloldása anélkül, hogy olyan összegű beruházást valósított volna meg az adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Elhatárolt veszteség

Kérdés: Milyen költséget és ráfordítást kell az árbevételhez viszonyítani, ha az adózónak az adókötelezettsége keletkezését követő negyedik adóévben negatív az adóalapja? Ha az adózó átalakulással jött létre, és a tulajdonosi struktúrája nem változik 50 százalékot meghaladóan, akkor a korlátlanul elhatárolható veszteségek időtartama újból indul (átalakulás éve + 3 adóév)?
Részlet a válaszából: […] ...adózó az átalakulás évét követő negyedik adóévtől köteles alkalmazni. A 2004-től kezdődő adóévtől azonban már a jogelőd adókötelezettsége keletkezésének évét és az azt követő adóéveit is figyelembe kell venni. Például, ha az átalakulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész ajándékozása, öröklése

Kérdés: A kft. üzletrész-tulajdonosa úgy döntött, hogy üzletrészét már felnőtt gyermekeinek ajándékozza, akik résztulajdonosai a kft.-nek. Az ajándékozás ténye az ajándékozás időpontjában és/vagy a későbbiekben milyen adókötelezettséget keletkeztet? A megajándékozottak, vagy az ajándékozó milyen bejelentési, illetve nyilvántartási kötelezettség alá esik? Van-e eltérés az ajándékozás és az öröklés adózási, bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége között?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft. üzletrész-tulajdonosa az üzletrészét már felnőtt gyermekeinek ajándékozza, akkor az ajándékozás alkalmával alkalmaznia kell az Szja-tv. 67. §-ának az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályait.A Szja-tv. 3. §-ának 38. pontja szerint értékpapírnak minősül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.
1
46
47
48
61