Veszteségelhatárolás

Kérdés: 1992-től működő bt. 1996. január 1-jével kft.-vé alakult át. 1998-2000. években veszteséges volt úgy, hogy a veszteséges években nettó árbevétele nem érte el a költségek és ráfordítások 50 százalékát. Mely évekre kell kérnie APEH-engedélyt a veszteségek elhatárolására? Ebben az esetben mi számít az "adókötelezettség keletkezése évének"?
Részlet a válaszából: […] ...adókötelezettség keletkezésének éve az átalakulással megalakult társaság esetében 1996. január 1. napjával kezdődött. Ebből következően a 2000. évi adóév veszteségének elhatárolására kell első ízben alkalmazni a Tao-tv. 17. §-a (8) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Természetbeni juttatás és reprezentáció

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet a válaszából: […] ...és az üzleti ajándékozás címén keletkező adó-, és eho-fizetési kötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót az adóévben elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kiküldetés és külszolgálat

Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt feltételek teljesülése esetében.Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés (külszolgálat) címén kifizetett összeg adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetőleg a kiküldetés (a külszolgálat) elszámolása megtörtént...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...tőkekivonás útján valósul meg. Ebből következően az eredménytartalék növeléseként elszámolt jegyzett tőke leszállításakor nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: befejezetlen épület vásárlása

Kérdés: Mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság korábban használatba nem vett, befejezetlen épületingatlant vásárolt 2001. évben. Az épületingatlan használatbavételi engedélyét a hatóság a társaság tulajdonába került épületre az előző tulajdonos nevére szólóan adta meg. Érvényesíthet-e az adózó a Tao-tv. szerint adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv 1. §-ának (2) bekezdése szerint az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] ...állásakor kifizetni.Az osztalék után a magánszemély tagoknak az Szja-tv. 66. §-a alapján 20 és 35 százalék személyijövedelem-adókötelezettsége keletkezik, amelyet a szövetkezetnek kell levonnia és befizetnie. Ezenkívül a 35 százalékkal adózott osztalékrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetőtől követelheti az adót.Az adótételeket havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni. Minden megkezdett hónap az adókötelezettség szempontjából egész hónapnak számít. Évközi tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonost a változást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint: az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség csökkenését, azaz az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése szerint egyéb ráfordításként elszámolt összeggel növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Osztalék utáni adókötelezettség

Kérdés: A bt. tagjai részére osztalékot akar fizetni. A fizetendő osztalékból a Tao-tv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint 20 százalék mértékű osztalékadót kell levonni, vagy az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint kell a személyi jövedelemadót megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...és más személyek. Függ az adó még attól, hogy a tagok belföldi vagy külföldi illetőségűek-e. Mindkét adó az osztalék jogosultjának adókötelezettsége, ám az adót a bt.-nek kell megállapítania, levonnia, befizetnie, és a jogosultnak igazolást adnia a jövedelemről és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Készpénzes számlával történő kifizetés adókötelezettsége

Kérdés: A személyi jövedelemadó-előlegen kívül milyen levonási vagy befizetési (járulék, egészségügyi hozzájárulás) kötelezettsége van a kifizetőnek, ha a kifizetés készpénzes számlára történik, de a számla kibocsátója nem vállalkozó magánszemély? (A tevékenység: szakfordítás, a díjazása karakterszám alapján történik.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt azt kell tisztázni, hogy kell-e a kifizetőnek személyi jövedelemadó-előleget levonni, ha a kifizetés készpénzes számla alapján történik. Az Szja-tv. 46. §-ának (3) bekezdése ugyanis arról rendelkezik, hogy az egyéni vállalkozó részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
1
50
51
52
58