Adott-kapott előleg elszámolása

Kérdés: Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!
Részlet a válaszából: […] A Ptk. előírásaiból következik, hogy a felek (az eladó és a vevő, a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő) a termékértékesítéshez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan az adásvételi, a szállítási, a szolgáltatási stb. szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Elszámolásra kiadott készpénz

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani, illetve könyvelni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott készpénzt? Mi a teendő, ha a készpénzt az ügyvezető kezeli? Mit kell tenni akkor, ha az előírt határidőben az elszámolás nem történik meg?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 29. §-a alapján a munkavállalóknak, tagoknak elszámolásra kiadott összegeket a követelések között kell kimutatni (pl. a 3613. számlán). Így a munkavállalóknak, tagoknak elszámolásra kiadott készpénz nincs a házipénztárban (T 3613 – K 381), a könyvelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Ingatlanok piaci értéken – közalapítvány

Kérdés: A közalapítvány kuratóriuma úgy dönt, hogy az ingatlanokat piaci értéken szerepelteti a könyvekben. Köteles-e valamennyi ingatlant értékelni?
Részlet a válaszából: […] A közalapítvány – mint egyéb szervezet – a számviteli törvény hatálya alá tartozik. Így rá is vonatkozik a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: A kft. 2016 decemberében – közbenső mérleg alapján – 100 egység osztalékelőleget fizetett a tulajdonosoknak. 2017 januárjában – a 2016. évi közbenső mérleg alapján – újabb 100 egység osztalékelőleget fizetett. A 2016. évi beszámolójában 500 egység adózott eredmény szerepel, a taggyűlés 300 egység osztalékról döntött. Helyesen járt el a társaság, hogy 2017-ben a 2016. évi beszámoló elfogadása előtt a 2016. év terhére fizetett ki osztalékelőleget?
Részlet a válaszából: […] Nem értelmezhető a kérdés! Az osztalékelőleg a később meghatározásra kerülő osztalék megelőlegezése. A nevéből is következően előleg, amelyet a mérlegben az adott előlegek között kell kimutatni: a decemberben adottat decemberi könyvelési tételként, a januárban adottat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Számlakerettükör

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályosnak tekinthető Számlakerettükröt ez évben is a rendelkezésünkre bocsátják?
Részlet a válaszából: […] Természetesen igen. A 2017. évi számviteli módosításokat is figyelembe vevő, a 2017. január 1-jétől hatályosnak tekinthető Számlakerettükröt a Számviteli Levelek CD-jén tekintheti meg a Kedves Olvasó.A szerkesztőbizottság – különösen a számviteli elszámolásokat érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Csalónak átutalt pénz elszámolása

Kérdés: Egy ismert cég nevében kerestek meg bennünket, egy terméket ajánlva. Előre kérték a termék ellenértékét. Az összeget átutaltuk. Az áru leszállítása iránt érdeklődve megtudtuk, hogy velük nem állapodtunk meg, a pénzt sem ők kapták, nem az ő számlájuk. Az ügyben rendőrségi feljelentést tettünk. Az átutalt összeget a bankkivonat alapján a szállítónak adott előlegként könyveltük. Hova kell az összeget átvezetnünk, mivel a szállító ismeretlen?
Részlet a válaszából: […] A választ kezdhetjük azzal, hogy a kérdésben leírtakhoz vezet az, ha a számviteli elszámolás (az adott esetben a pénzátutalás) alapvető követelményeit a cég nem tartja meg. A gazdasági eseményt meg kell, hogy előzze a szerződés megkötése, írásba foglalása, a megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Alvállalkozó által számlázott anyagok továbbszámlázása

Kérdés: "A" társaság az önkormányzat területén szennyvíztisztító telep kivitelezését végzi alvállalkozók bevonásával. "B" alvállalkozóval két különálló szerződést kötött. Az egyik szerződés szállítási szerződés, amely alapján "B" társaság szállítja a szennyvíztelep kivitelezéséhez szükséges gépészeti anyagokat, villamos vezérlőket, kábeleket, szivattyúkat, csővezetékeket. A másik szerződés vállalkozási szerződés, amelyben "B" társaság vállalja a szennyvíztelep építési, kivitelezési, gépészeti szakirányú munkáit. A szennyvíztelep létrehozása építésiengedély-köteles, az önkormányzat "A" társaságtól csak fordított adózással kiállított számlát fogad el. "B" vállalkozónak hogyan kell helyesen kiállítania a számlát a vállalkozási szerződés alapján számlázott teljesítésére vonatkozóan, illetve a szállítási szerződés alapján számlázott gépekre, anyagokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A kérdést teljes terjedelmében idéztük, mert arra a sajnálatos gyakorlatra utal, amelynek keretében a szolgáltatásnyújtás ellenértékét elemeire megbontják, és külön számlázzák a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges anyagokat, és külön a szolgáltatásnyújtás munkadíját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Szolgáltatással nem ellentételezett előleg

Kérdés: A kft.-nél előlegszámlákat állítanak ki a szolgáltatáshoz, majd a munkák befejeztével elszámolnak. A mostani elszámoláskor úgy alakult, hogy több lett az előleg, helyesbíteni kellett. Van, amelyek nem teljesültek, azokat sztornírozták, illetve helyesbítő számlával javították. Ezeket nem utalták vissza. Lehetséges-e, hogy az előlegszámlák helyesbítéseit kompenzálással rendezzék, vagy a következő elszámoláskor beszámítsák? Nem probléma az, hogy nem utalták vissza a bankszámlára?
Részlet a válaszából: […] Alapvető probléma, hogy a pénzátutalással teljesített előleg számláját nem lehet a kérdésben leírtak szerint sem sztornírozni, sem helyesbíteni helyesbítő számlával. A helyesbítő számlát ugyanis csak akkor lehet kiállítani, és annak kell kiállítania, aki a kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Ingatlan vásárlása magánszemélytől

Kérdés: A társaság magánszemélytől vásárol ingatlant, a 2014. december 31-ig felhasználandó fejlesztési tartalék terhére. A magánszemély számlát nem állíthat ki. Az adásvételi szerződést a felek 2014. 10. 31-én írták alá. A vételárat a vevő három egyenlő részletben egyenlíti ki, az utolsó részletet december 31-ével. Ügyvédi letétbe került az eladó hozzájárulási nyilatkozata a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez, azzal, hogy az csak az utolsó részlet megfizetése után nyújtható be a földhivatalhoz. Az adásvételi szerződés alapján az eladó az ingatlant 2015. február 1-jén adja a vevő birtokába. A vevő ezen időponttól szedheti annak hasznait, viseli terheit, illetve a kárveszélyt. Milyen időponttal lehet könyvelni a beszerzést beruházásként?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy legkorábban az ingatlan birtokba adásakor, 2015. február 1-jén. Ebből következően erre a beruházásra a kérdés szerinti fejlesztési tartalék már nem használható fel.Mivel a magánszemély – feltételezhetően – nem alanya az Áfa-tv.-nek, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Fejlesztési tartalékot képeztünk. Gépet vásárolunk, amelynek a gyártására szerződtünk. A gép gyártása során többször is előleget fizettünk. A beruházásra adott előleg megfizetésével egy időben feloldható a fejlesztési tartalék? Ha már a gép készültségi foka megállapítható, akkor befolyásolja a feloldhatóságot? A fejlesztési tartalékot mikor kell feloldani? Amikor beruházásként könyvelünk egy értékcsökkentő tételt, illetve annak aktiválásakor, vagy a lényeg, hogy év végén feloldásra kerüljön?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése eléggé egyértelműen választ ad a kérdésre: az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. Tehát akkor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
1
3
4
5
10