2302 talált állásfoglalás az adózás kifejezésre

Kérdés: Magánszemély tulajdonában lévő Prémium Magyar Állampapírt (kibocsátás dátuma: 2022 és 2023) adna el másik magánszemélynek a tulajdonos úgy, hogy átvezettetné a vevő számlájára. Ez a névértékből és a felhalmozott kamatból tevődne össze, mely összeget a vevő átutalással kifizetné a magánszemélynek. A kérdés az, hogy ezt az ügyletet kell-e szerepeltetni az szja-bevallásban, és ha igen, mi lesz az adózás alapja?

Kérdés: Egy társaság pályázat keretében létrehozott egy gépet. A megvalósítás során az elmúlt 4 év közvetlen költségeit elszámolta a költségek között. Dönthet-e úgy utólag, hogy mégis aktiválja ezeket a költségeket, és a 4. év végén beruházásként mutatja ki azokat?

Kérdés: "A" cég tulajdonos "B" cégben. "A" cég részesedésének értéke 382.000 E Ft, a "B" cég jegyzett tőkéje 1.382.000 E Ft. "B" cég saját tőkéje 6.245.221 E Ft. A "B" cég visszavásárolja "A" cégtől a saját üzletrészét névértéken, azaz 382.000 E Ft értékben. A cég két társasági csoportalany, és az ügylet után is az marad. Lehet-e névértéken visszavásárolni a saját üzletrészt? Ha nem, milyen jogszabályi környezet vonatkozik a saját üzletrész visszavásárlásának vásárlási értékének meghatározására? Milyen adózási szempontokat kell vizsgálni az ügylet kapcsán?

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója eredménykimutatásának melyik sorában kell szerepeltetni az egyesület tárgyi eszközei után elszámolt tárgyévi értékcsökkenési leírást, amit a könyvelésben nem szerepeltethetünk, mivel az nem pénzforgalmi tétel?

Kérdés: A víziközmű-társaság önkormányzati vagyont kezel. A vagyonátértékelést a 2011. évi CCIX. tv. 12. §-a és a 23/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el. A Mötv. szerint a vagyonra elszámolt értékcsökkenéssel szemben tartalékot képzett, míg a pótlólagos beruházásra/felújításra tartalékfeloldást számolt el. A társaság a vagyon átvételekor az eszközt a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben vette állományba (T 11-15 – K 44), az értékcsökkenést (T 57 – K 1x9) és a beruházásokat (T 11-15 – K 16) általános szabályok szerint könyvelte. Az Áhsz. 16/A. § (2) bekezdésének eleget téve az eszköz vagyonértékelésekor régi értéken kivezetésre kerül, csökkentve a hosszú lejáratú kötelezettséget, és az új bruttó értéken ismét nyilvántartásba veszi. A hosszú lejáratú kötelezettségnek egyenlege marad, mert az eszközmozgást nem bruttó értéken vezeti ki a könyvekből, hanem nettón, így a kumulált értékcsökkenés egyenlege a kötelezettségen marad. Az Áhsz. szerint a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben kellene, hogy történjen. A számviteli törvény az eredménytartalék mozgásánál nem nevesít ilyen mozgást, ezért kérem, erősítsék meg, hogy a kötelezettség számlán maradt kumulált értékcsökkenés az eredménytartalékkal szemben könyvelésre kerülhet? Amennyiben nem az eredménytartalékkal szemben szükséges a kivezetés, akkor milyen elszámolást szükséges végezni? Kérem, erősítsék meg, hogy a fenti társasági elszámolás a törvényi szabályozásnak megfelel-e, vagy módosítani kellene az elszámolási folyamatot?

Kérdés: Ha egy társaság kávéfőző gépeket és vízgépeket bérel, mi ennek a helyes kezelése az egyes adónemekben? A kávé, tej, víz, cukor stb. adózásra kerül, mint repi és egyes juttatás. De mi a helyzet a bérelt gépekkel? A gépeket üzleti partnerek és saját dolgozók megvendégelésére is használjuk. Helyesek-e az alábbi megállapítások?
– Ha nem vezetünk nyilvántartást a vendég és saját dolgozó fogyasztásáról, akkor az áfa teljes összege nem levonható.
– Ha vezetünk nyilvántartást, akkor a vendégekre eső bérletidíj-részből az áfa levonható.
– Ha nem vonjuk le az áfát, mert nem a vállalkozás érdekében merült fel, akkor a taoalapot is meg kell növelni a bruttó értékkel.
– Vagy a gépek bruttó bérleti díja is a repi/egyes juttatás része, tehát további adó merül fel (szja és szocho)?
Ha viszont a bérleti díj is adóköteles repi/egyes juttatás, akkor minden más, ún. jóléti költség, ráfordítás is adóköteles? Pl. mikró, hűtő, konyhabútor, edzőterem.

Kérdés: Társaságunk (anyavállalat) egyik leányvállalatában ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett-tőke-részt forintban, az ázsiós részt euróban teljesítettük, egy anyavállalat által jóváhagyott, euróban leszerződött beruházás fedezetére. Elszámolás az anyavállalatnál, a könyvekben nyilvántartott euró bekerülési értéken: a pénzeszközökkel szemben nő a tartós részesedés a leányvállalatban. Az ázsiós rész elszámolása a leányvállalatnál: a tőketartalék növekményeként a jóváírás napján érvényes MNB-középárfolyamon (mind az anyavállalat, mind a leányvállalat számviteli politikájának megfelelően). A számviteli politikában rögzített, a fentiekben leírt elszámolást követően a leányvállalat milliós nagyságrendben több tőkejuttatáshoz jutott forintra átszámítva, mint ami az alapítói határozatban szerepel. A tulajdonos nem írta elő a leányvállalat számára az árfolyam-különbözetből adódó "többlettőke-juttatás" visszafizetését. A "többlettőke-juttatást" az anyavállalatnál véglegesen kapott, a leányvállalatnál véglegesen adott pénzeszközként számoljuk el. (A társaságiadó-vonzatot kezeljük, aszerint hogy az anyavállalat adózás előtti eredménye meghaladja-e a kapott pénzeszközökből adódó eredményt, vagy sem.) Helyes ez az elszámolás? Illetékvonzata van az ügyletnek?

Kérdés: A kft.-nek 2021-ben 42.796 E Ft volt az árbevétele, és mikrogazdálkodói beszámolót készít. A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik, más tevékenysége nincs. A helyi önkormányzat kiderítette, hogy építményadót kellett volna fizetnie a tulajdonában lévő ingatlan után, és 2018-tól visszamenőleg megállapította az építményadó-kötelezettséget. Ez átlagosan évi 7 millió forint körüli összeg, összesen 35.707 E Ft. Egyelőre még csak az önellenőrzési jegyzőkönyv készült el, mire a határozat jogerőre emelkedik, eltelik még egy-két hónap, valószínűleg a 2022. üzleti év mérlegének készítéséig nem történik meg. Mikor kell ezt a 35.707 E Ft-ot (ráfordítást) szerepeltetnünk a mérlegben, visszamenőlegesen 2018-tól kell-e ezzel foglalkoznunk? Társasági adó szempontjából is kérdezném a fentieket.

Kérdés: A társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódik a kérdésem. A tárgyi eszközök értékesítésének elszámolása 2021-től megváltozott. Eddig az időpontig amennyiben az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz bármilyen oknál fogva kikerült a könyvekből, akkor a kikerülés időpontja szerinti könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kellett kivezetni, és az így kivezetett könyv szerinti értékkel növelni kellett a társasági adó alapját. 2021-től a tárgyieszköz-értékesítést nettó módon kell elszámolni a korábbi bruttó módon történő elszámolás helyett. Korábban egy értékesítéskor a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke egyéb ráfordításra került, a kapott ellenérték pedig egyéb bevételre. 2021-től viszont csak egyéb bevételen vagy csak egyéb ráfordításon kerül kimutatásra az ügyletből származó eredmény. 30 E Ft+áfa értékesítésű tárgyi eszközzel van-e teendőm a 2229-03-01 lap 04. sorában, illetve a 2229-04-01 lap 02. sorában, mivel értékesítéskor a könyv szerinti értéket nem könyveltem ráfordításként? Selejtezés esetén mi a szabály?

Kérdés: Az Európai Bizottság 2022. december 8-án közzétette az "Áfa a digitális korban" (VAT in the Digital Age, rövidítve: ViDA) javaslatcsomagját. Milyen változások várhatók az áfában az intézkedéscsomag alapján, és mikorra várható ezek hatálybalépése?