2302 talált állásfoglalás az adózás kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat vitatja, hogy a 2017. évi létszámnövelés miatti adómentességet utólag, önellenőrzéssel igénybe lehet venni. Hivatkozik arra, hogy az Art. 54. §-ának (3) bekezdése szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Ezért kérdéses, hogy a Htv. 2018. december 31-ig hatályos 39/D. §-a szerinti adómentesség igénybevétele a törvényben rögzített választási lehetőség kihasználásának minősül-e.

Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.

Kérdés: A 2011 óta nem működő bt. végelszámolással szeretne megszűnni. Faáru-kereskedéssel foglalkoztak. Leázás, csőrepedés miatt az áru tönkrement, nem értékesíthető. A bt. tagjai külföldre mentek, a nagymama lett az ügyvezető, aki után fizették az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A készletekről nincs fellelhető leltár. Jól működő cég volt, eredménytartalékkal rendelkezik. Mit lehetne kezdeni a készlettel?

Kérdés: Egy magyar társaság 2018-ban Németországban fióktelepet nyitott, német adószámmal rendelkezik. A magyar könyvelésben a német fióktelep gazdasági eseményei elkülönítetten szerepelnek. Kérem, szíveskedjenek bemutatni, hogy pontosan hogyan kell számítani a magyar társasági adót (a magyar adókedvezmények igénybevételének esetleges korlátját a német adó miatt), hogyan kell kimutatni az 1929-es társaságiadó-bevallásban (5. sor/12 sor?), illetve hogyan kell könyvelni az alábbi adatok figyelembevétele mellett. Az összesen adatok a magyar és a német adatokat mutatják, a második oszlop csak a német adatokat.
Összesen – ebből német
bevétel 1200 500
költség 700 350
adózás előtti eredmény 500 150
adóalap-korrekció - 200 0
adóalap 300 150
számított adó 9%/30% 27 45
adókedvezmény 13 0
fizetendő adó 14 45
A német könyvelő a 2019-es bevallást 2020-ban fogja benyújtani, és az adó is 2020-ban lesz befizetve. A német adó magyar rendszerben való figyelembevételét befolyásolja-e annak bevallási vagy befizetési ideje? Mi a teendő, ha az adóbevallás és a -befizetés csak 2020 júliusában következik be? (A 2018-as év bevallása 2019 novemberében lett benyújtva.)

Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?

Kérdés: Társaságunk a 2019-ben megvásárolt épületet lebontja, mert az a telephelyként kijelölt terület követelményeinek nem felel meg. A megvásárolt épület beszerzési értéke a beruházási számlán van. A lebontásra kerülő épület helyére új termelőcsarnok megépítését tervezi a cég, a megvalósítása azonban még bizonytalan. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére számolandók el, vagy a telek értékét növelik? Ha a telek értékét növelik, akkor a telek piaci értékét meghaladó részt terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni?

Kérdés: Beruházási számlánkról a meg nem valósult beruházással kapcsolatos számlákat (tervezési díj, talajvizsgálati díj) kellene selejteznünk. Számviteli szempontból hogyan kell helyesen könyvelnünk?

Kérdés: A társaság K+F-et valósított meg, amelyet 2019. 01. 01-én aktivált 285 M Ft értékben. Ehhez az aktivált értékhez 135 M Ft támogatás is tartozik. A K+F befejeződött, és árbevételt is produkált már 2019-ben, így az amortizációja elindult. A K+F értékét akár 50%-kal is amortizálhatjuk, amelyet teljes mértékben elfogad a Tao-tv.? Ha aktiváltuk, akkor viszont az Szt. szerint 1 évnél tovább kell szolgálnia a vállalkozást. Megteheti-e a vállalkozás, hogy 18 hónap alatt írja le a számvitelben, amelyet a Tao-tv. elfogad? A Tao-tv. szerint a számvitelben elszámolt értékcsökkenéssel csökkenthető a társasági adó alapja, a korlátozó tényezőket figyelembe véve. A K+F-et végző alvállalkozó nem volt, viszont támogatás volt. Jó-e a számítás, ha a vállalkozó 2019-ben 50%-os kulccsal 285 x 0,5 = 142,5 M Ft amortizációt számolt el, az adóalap-csökkentés pedig: 285-135 = 150 M Ft x 0,5 = 75 M Ft? Jól tudjuk-e, hogy az iparűzésiadó-alapnál az előbbi összeg szintén csökkentő tétel lesz? A jövőben megvalósuló K+F-re fejlesztési tartalékot nem lehet képezni?

Kérdés: Cégünknél a mérlegkészítés időpontja január 15-e. Gyakran előfordul, hogy ezen időpontig nem kerül elszámolásra az összes még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. A jelentős árbevételű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számvitel-politikában meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végrehajtani? Lehet-e ez esetben a későbbiek során adóhiányt megállapítani?

Kérdés: Ügyfelem a NAV online számlázórendszerében készíti a számláit. Tevékenysége kapcsán pénztárgéphasználatra kötelezett. A NAV online számlázórendszere minden számláról továbbítja az adatszolgáltatást, így kérdés merült fel a pénztárgép használatával kapcsolatban. Mikor és hogyan kell beütni a készpénzes számlákat? Mi a gyakorlat arra vonatkozóan, hogy ellenőrzés során a pénztárgép rovancsolása kapcsán a házipénztár egyezik-e? Tehát a pénztárgéphasználat hogyan valósul meg? A készpénzes számlákat nem gyűjtőben, hanem "pénzben" ütik be? A gyakorlat egy másik cégnél – amely nem NAV-számlázóprogramot használ – az volt, hogy a 100 E Ft alatti áfás készpénzes számlákat a pénztárgépbe beütöttük, a 100 e Ft feletti számlákat nem, hiszen ott az adatszolgáltatás megvalósult a NAV-számlázón keresztül. Ha számlázóprogramot használ egy cég, akkor nem kell a pénztárgépbe ütni a készpénzes számlákat, csak a nyugtás bevételeket? Gyakorlati megvalósítás is érdekelne, valamint a pénzkezelési szabályzat erre való iránymutatása. A pénztárgép használatát nem választó vállalkozók esetén a tárgyhót követően a PTGSZLAH nyomtatványon szolgáltatunk adatot, és nem jött elő problémaként a NAV- vagy más egyéb számlázó adatszolgáltatása.