2263 talált cikk az adózás kifejezésre

Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelem­adó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?

Kérdés: A kiva-adózás veszteségelhatárolásának értelmezésével kapcsolatban van kérdésünk. Nevezetesen 2013-ban 150 M Ft, 2014-ben pedig 45 M Ft volt a pénzforgalmi veszteségünk. 2015-ben viszont várhatóan kb. 100 M Ft-nyi pénzforgalmi eredményünk lesz, mellyel szemben a lehetséges mértékben veszteséget kívánunk elszámolni. Kérdés, hogy mennyit lehet? Csak a 2013. évi veszteség 1/10-ét vagy 2/10-ét, mert már 2 év telt el? És ugyanakkor elkezdhetjük-e már egyidejűleg elszámolni a 2014. évi veszteség 1/10-ét is? Ez azért kérdés, mert a Katv. szerint a veszteségeket a keletkezésük sorrendjében kell elszámolni, azaz esetleg meg kell-e várni, amíg a 2013-i veszteség kifut? Mi lesz a folytatás? A két kezdeti veszteséges év után lesz pl. 3 évig pozitív a pénzforgalmi eredmény, majd vagy 2 évig újabb veszteséges évek következnek, akkor a 6. évben az első évi veszteség hányadrésze számolható el (6/10 vagy 3/10), mikor fut ki, és mi lesz a később keletkező veszteségekkel stb.?

Kérdés: A társaságiadó-törvény 17. §-a szerint, ha a társaságiadó-alap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban (különböző kitételekkel) csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A kérdésem ezzel kapcsolatban a következő: ha az adózott eredmény pozitív, és az adóalap a növelő és csökkentő korrekciós tételek miatt válik negatívvá, abban az esetben is elhatárolható a negatív adóalap, és a későbbi években ezzel az összeggel csökkenthető a társaságiadó-alap?

Kérdés: Társaságunk 2016-ban módosítaná a számviteli politikáját az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése alapján. Ez azt jelentené, hogy a számlázásban előfordulna, hogy ugyanazon a napon, tárgynapi teljesítési dátummal kell kiállítani a devizás vevőszámlákat, a délelőtti számlakiállításnál még a megelőző napi árfolyammal, délután viszont már az aznapi árfolyammal. Adózási állásfoglalásban megerősítést találtunk arra, hogy ez áfa szempontjából elfogadható. Kérjük annak a megerősítését, hogy számviteli szempontból elfogadható-e, ha két különböző árfolyamot használnánk azonos keltű számlák esetében! Ha a társaság devizában vezeti a könyveit, akkor változna az eset megítélése?

Kérdés: A rendezvényszervező cég a megbízó által megrendelt rendezvényen különböző kisebb ajándékokat (toll, sál stb., amelyek a megbízó nevével vannak ellátva) ad a résztvevőknek, vetélkedőn a résztvevőket díjazásban részesíti. A rendezvényszervező cég a rendezvény teljes körű megszervezését, lebonyolítását számlázza a megrendelő felé, annak tételes kibontása nélkül. A részletes feladatokat szerződésben rögzítik. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, vannak-e adó- és közterhei, és azok kit terhelnek? Hogyan kell könyvelnie, adóznia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben? A résztvevőknek adott ajándék anyagköltségként elszámolható? Ezek után milyen adó-, járulékfizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: A kft. nagy értékű gépek, szerszámok vásárlására fejlesztési célú beruházási pályázat alapján vissza nem térítendő támogatást kapott. A beruházások aktiválásakor a gépek várható használati idejét 3 évben határozták meg. Időközben a társaság piaca nem a várakozásoknak megfelelően alakult, a kft. veszteséges, a gépek kihasználtsága a minimálisra csökkent. A kihasználtság csökkenésével az Szt. szerinti értékcsökkenés megváltoztatható-e? Az értékcsökkenést milyen indok alapján lehet felfüggeszteni, milyen intervallumra? Figyelembe véve a pályázati gépek fenntartási kötelezettségét, forgóeszköz-átsorolási lehetőség hiányát. Az értékcsökkenési leírás elszámolásának csökkenésével vagy annak hiányával a fejlesztési célú támogatás értékcsökkenéssel arányos elhatárolást is csökkenteni kell? Ha az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást nem számoljuk el, akkor a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás sem vehető figyelembe az adóalapnál?

Kérdés: A gazdasági társaság minden évben működési támogatást kap fő tevékenységének (közszolgáltatói feladat) ellátására tulajdonosától, amely a szolgáltatás megrendelője is (mint közszolgáltatói feladat ellátásáért felelős). A nyújtott szolgáltatásért fizetnek az igénybe vevők (áfás szolgáltatás). A működési támogatások ellenére a társaság veszteséges. A tulajdonos hosszú távú szerződésben vállalta, hogy a jogos veszteséget is megtéríti a szolgáltatónak. Sajnos eddig még egyszer sem teljesített. Ez évben sikerült korábbi négy év kompenzálandó veszteségéről megegyezni. Milyen jogcímen számolható el a veszteség kompenzálása? Amennyiben támogatás, elszámolható-e egyéb bevételként, ha azt önkormányzati rendelet jogszabályi szintre emeli? (Várhatóan ez évben pénzügyileg nem rendeződik.) Ha a veszteségkompenzáció elszámolható bevételként, háromoszlopos beszámolót kell-e készíteni, mivel az jelentős összegűnek minősül?

Kérdés: A kft. 2014 júliusában nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett egy személygépkocsit 36 hónapos futamidővel. A lízingdíjak áfája nem került levonásra. 2015 júliusában a lízingbe vevő kérésére, a lízingbe adó ajánlata alapján a teljes összeget kifizettük, a szerződést lezártuk. Vételi jog alapján az akkori ügyvezető megszerezte a személygépkocsi tulajdonjogát. A 448. számlának Követel egyenlege van a lezárás előtt. A lezárási ajánlat összegét átutaltuk. Ha ezt lekönyvelem, az egyenlege nulla lesz. A 6643. számú válaszuk szerint a birtokbaadást módosító számla könyvelése: T 448 – K 161. Ez esetben a 448. számla egyenlege nem lesz helyes. Mi a könyvelési tétel? A módosító és a kezelési költséget tartalmazó számlák nem tartalmaznak áfát, a lezáráskor pedig ezeket is megfizettük. A vételi jogot gyakorló ügyvezetőnek vagy a kft.-nek van-e adófizetési kötelezettsége? A Tao-tv. szerint elismert a lezárással kapcsolatos költség, ráfordítás?

Kérdés: A kft. az egyik telephelyén – éveken keresztül – környezetszennyező tevékenységet folytatott. Ezen tevékenységünket megszüntettük. Egy erre a célra létrehozott berendezés segítségével megkezdtük telephelyünk szennyvíz- és talajtisztítását (amely legalább 8-10 évig eltart). A szennyvíz- és talajtisztítás céljára létrehozott berendezés – szerintünk – közvetlenül nem szolgálja a vállalkozási tevékenységet, hiszen megvalósítására is külön támogatást kaptunk. Helyes-e, ha az előbbiek ellenére a létrehozott berendezéseket a tárgyi eszközök között mutatjuk ki, és azok bekerülési értéke alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást számolunk el?

Kérdés: 1. Egy vállalkozás idén fejlesztési tartalékot képez. 2016-2019 között a tartalék felhasználható-e lízingelt tárgyi eszköz beszerzésére? Lehet-e ez nyílt végű lízing? 2. A fejlesztési tartalék az adózás előtti eredmény 50%-át elviszi. A visszamaradó 50% adózás előtti eredmény kompenzálható-e korábbi években halmozódott, továbbvitt veszteséggel, negatív eredménytartalékkal? E két lépéssel a társaságiadó-alap nulla lenne.