Üzembe helyezett épület felújítása

Kérdés: Társaságunk meghatározó jelentőségű ingatlant helyezett üzembe 2000 decemberében. A bekerülési érték után 2 százalékos leírási kulcsú értékcsökkenést számolt el maradványérték megállapítása nélkül. 2001-ben további felújítások történtek, illetve ráaktiváltuk a kiszabott illetéket is. Társaságunk a felújítás következtében megváltoztatta az értékcsökkenés leírási módját oly módon, hogy az ingatlannak a felújítással növelt eredeti értékére maradványértéket állapított meg. A leírt gyakorlat megfelel-e hatályos Szt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetésszerűen használatba venni. Akkor viszont nem felújításról, hanem beruházásról van szó, és annak befejezésekor lehet csak az aktiválást elvégezni. (Gyakran előfordul, hogy használtan vásárolnak meg épületet, amelyet a rendeltetésszerű használathoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Építmény utáni kulturális járulék

Kérdés: Vállalkozásunk kötöttáru gyártásával foglalkozó kft. Termelőüzemet építettünk, az aktiválás időpontja 2000. 07. 06. Kell-e a beruházás után kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben szereplő beruházás után kulturális járulékot fizetni, mivel a kulturális járulék fizetését szabályozó jogszabályok az aktiválást követően léptek hatályba.Az NKA-tv. a kihirdetését követő 45. napon lépett hatályba. (Ez az időpont: 2001. február 7.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját készletek selejtezése

Kérdés: Hogyan könyveljük a saját termelésű készletek selejtezését, ha költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyveljük, és az eredménykimutatást forgalmiköltség-eljárással készítjük el?
Részlet a válaszából: […] ...átvezetése számlán kell kimutatni elsődleges költséghely-költségviselő elszámolás esetén a saját előállítású eszközök aktiválásának közvetlen költségeit. A számla egyenlege a 16. Beruházások, felújítások és a 26-28. Áruk számlacsoportokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját készletek felhasználása

Kérdés: Saját termelésű készletek felhasználásánál hogyan lehet kiszűrni a költséghalmozódásokat, ha költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyveljük? Korábban erre az 57. számlacsoportot használtuk. Milyen 5-ös számlát kell használni a felhasznált saját termelésű készletek, a befejezetlen termelés elszámolásánál, a segédüzemi költségeknek az igénybe vevő ágazatokra történő áttételezésénél?
Részlet a válaszából: […] ...a költségviselőre átterhelt szállítási és rakodási költség átvezetése: T 75 – K 691, a szállítási és rakodási költség aktiválása a beszerzési értéket növelő tételként: T 161 – K 792, T 21-22 – K 792, T 26-28 – K 792, illetve T 598 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját készletek értékvesztése

Kérdés: Hogyan könyveljük a saját termelésű készletek értékvesztését, ha költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyveljük, és az eredménykimutatást forgalmiköltség-eljárással készítjük el?
Részlet a válaszából: […] ...azonos összegben= készletváltozás elszámolása: T 791 – K 259, illetve T 581 – K 597,= saját előállítású eszközönkénti aktiválása a vásárolt készletek között: T 261 – K 792, illetve T 598 – K 582,= a vásárolt készletként aktivált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Bankgarancia költségének elszámolása

Kérdés: Társaságunk 2001. évben – pályázattal elnyert – környezetvédelmi beruházás megvalósítása érdekében vissza nem térítendő támogatásban részesült, amelynek fedezete az 5 évre szóló bankgarancia. Kérdésünk: az aktiválásig felmerült bankgarancia költsége része-e a beszerzési értéknek, vagy költségként könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a konkrét kérdésre válaszolnánk, utalunk a Számviteli Levelek 28. számában az 558. kérdésre adott válaszra, amelyben az elszámolási kötelezettséggel adott, vissza nem térítendő fejlesztési támogatás elszámolásáról van szó. Az a vissza nem térítendő támogatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Alapítás-átszervezés aktiválható költségei

Kérdés: Az ISO-rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségeit az alapítás-átszervezés költségei között kell elszámolni, és – amennyiben a gazdálkodó úgy döntött – aktiválni lehet. A minősítést végző külső cég által számlázott összegen túlmenően milyen költségek aktiválhatók?
Részlet a válaszából: […] ...tartoznak. A válasz előtt előre kell azonban bocsátani a következőket: nem elsősorban számvitel-politikai döntés az ilyen költségek aktiválása, más szavakkal, csak akkor hozható a számviteli törvénnyel összhangban lévő számvitel-politikai döntés, ha egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Készleteltérések rendezése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a vásárolt és a saját termelésű készletek leltározása során megállapított készleteltérések értékét? Ha az eltérés egy része nyilvántartási, elszámolási hibára vezethető vissza, hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...T 258 – K 581 vagy T 581 – K 258, – elszámolt értékvesztés: T 581 – K 259;= a saját előállítású eszközkénti aktiválása a vásárolt készletek között: – közvetlen önköltségen: T 261 – K 582;= a vásárolt készletként aktivált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

ISO 9001 bevezetésének aktiválható költségei

Kérdés: Társaságunk minőségbiztosítási rendszer (ISO 9001) bevezetését tervezi. A bevezetéssel megbízott társaság díján kívül aktiválható-e annak az alkalmazottunknak a bére + járulékos költsége, aki egy bizonyos ideig ezzel fog foglalkozni? Aktiválhatók-e a bevezetéshez kapcsolódó, külön megvásárolt szabványok?
Részlet a válaszából: […] ...felsorolt költségek aktiválhatók, ahhoz azonban, hogy ténylegesen aktiválják is, számítással alátámasztottan bizonyítani kell, hogy az aktiválásra kerülő költségek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingelt eszköz állománybavétele a számlázott összegben: T 161 – K 448; a lízingelt eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor (aktiválásakor) (eltekintettünk attól, hogy a lízingbevevőnél is felmerülhetnek olyan, az üzembe helyezés előtt felmerült ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
1
…
29
30
31
32