537 cikk rendezése:
341. cikk / 537 Devizás eszközök és kötelezettségek év végi értékelése
Kérdés: A kft. az év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit, kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli. Amennyiben a devizás eszközök és kötelezettségek összevont árfolyam-különbözete jelentős, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el a különbözetet. A következő évben a nyitást követően az előző évben elszámolt árfolyam-különbözetet visszavezeti. Helyes ez a gyakorlat? A követelések és kötelezettségek vonatkozásában ennek nincs az eredményre gyakorolt hatása. A devizás pénzügyi eszközöknél összességében nincs az eredményre gyakorolt hatása, de az eredménykategóriákban már igen. A felmerült költségek devizában történő kiegyenlítése esetén az eredmény az üzemi eredményben jelenik meg, míg nem költségtételek esetében a pénzügyi műveletek eredményében.
342. cikk / 537 Boltba kiszállított saját termelésű készlet (egyéni vállalkozó)
Kérdés: Egyik ügyfelünk (női szabó egyéni vállalkozó) néhány hónapja divatáruüzletet nyitott. Az üzletben a vásárolt készleteken kívül saját termelésű készleteket is értékesítenek. A saját előállítású ruhákat az egyéni vállalkozó leszámlázza a saját üzletének, és a könyvelésben ugyanúgy árubeszerzésként könyveljük le, mint az értékesítési céllal vásárolt egyéb árukat. Az egyéni vállalkozó olyan áron számlázza le a terméket az üzletének, mintha azt a terméket kereskedőnek adta volna el. – Megfelel-e az itt leírt gyakorlat a törvényi előírásoknak? – Az év végi leltározáskor a saját termelésű árukat milyen áron kell értékelni? – Az Szja-tv. szerint "a saját termelésű készletet előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetni." Kérdésünk az, hogy az alkalmazottak által végzett munka mások által végzett munkának minősül-e, vagy ebbe a fogalomba csak az alvállalkozók által végzett munka tartozik? – Az iparűzési adó alapjának meghatározásakor az eladott saját termelésű készletek értéke ELÁBÉ-ként figyelembe vehető-e? Kell-e külön nyilvántartást vezetni a vásárolt és a saját előállítású készletekről?
343. cikk / 537 Szakképzési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?
344. cikk / 537 Bérelt személygépkocsi költségeinek elszámolása
Kérdés: A cég személygépkocsikat bérel (tartósan, egész évben), amelyet a dolgozók – változó arányban – munkavégzésre és magáncélra használnak. Minden egyes személygépkocsi után megfizetik a teljes cégautóadót. A dolgozók a vásárolt üzemanyagról számlát hoznak, amelyeket teljes összegükben költségként elszámolunk. Jó ez így? A személygépkocsik bérleti díjának áfáját teljes összegében levonhatjuk? Éves és havi autópálya-matrica vásárlásakor keletkezik-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?
345. cikk / 537 Üzemanyag-elszámolás cégautóadónál
Kérdés: Több ügyfelünk rendelkezik cégautóval, amelyek után a cégautóadót megfizetik. Ügyfeleink útnyilvántartást nem vezetnek. Év elején és év végén a kilométeróra-állást ugyan rögzítik, de az üzemanyag-fogyasztás mennyiségének jogosságát nem vizsgálják. A cég üzemanyagköltséget a cég nevére szóló számlák alapján számol el. A 3273. számú kérdésre adott válasz utolsó mondata vetette fel bennünk azt a kérdést, hogy helyesen járunk-e el?
346. cikk / 537 Gépkocsihasználat, kiküldetés
Kérdés: Családi, kettős könyvvitelű bt.-ben főként a kültag végzi az esetleges munkákat, melyhez időnként a saját személygépkocsiját használja. (A bt.-ben nincs jövedelemkifizetés, mert a kül- és beltagnak van főállása!). 1. Útnyilvántartás alapján hivatalos célú személygépkocsi-használat címén a kültagnak kifizethető-e a megtett kilométerek után a gépkocsihasználat? 2. A kültagnak az szja-bevallásában kell-e szerepeltetnie a hivatalos célú gépkocsihasználat címén kapott költségtérítést? 3. A tagok külföldi szakkiállításra (EU-s országba) szeretnének utazni (a bt. életében ilyen esemény még nem volt!). Milyen útiköltségeket (repülőjegy ára/hivatalos célú szgk.-használat stb.), szállás- és egyéb költségeket/kiadásokat lehet költségként elszámolni? Milyen dokumentációkkal kell bizonyítani a szakmai utazás megtörtént tényét és az ahhoz kapcsolódó költségeket? Fizethető-e adómentes napidíj (s ha igen, mennyi) a tagoknak? Az elszámolt költségek után kell-e járulékokat fizetni?
347. cikk / 537 Meleg étel biztosítása
Kérdés: A cég a dolgozók részére megrendeli és kihozatja a meleg ételt. Erről a cég nevére készül a számla. Ebben az esetben hogyan kell elszámolni az étkeztetést? Milyen nyilvántartás szükséges?
348. cikk / 537 Üzemanyag továbbszámlázása
Kérdés: Továbbszámlázhatja-e az üzemanyagot a jövedékitermék-forgalmazási engedéllyel nem rendelkező vállalkozás? A cégcsoporton belül előfordulhat, hogy valamely költség nem azt a céget terheli, amely a számlán szerepel. Ezt a cégek közötti átszámlázással rendezzük. Üzemanyag esetében alkalmazható-e ilyen tételes elszámolás?
349. cikk / 537 Karbantartás a megrendelő anyagával
Kérdés: A társaság tárgyieszköz-karbantartást úgy végeztet, hogy a karbantartási anyagot megvásárolja, és csak a munka elvégzését rendeli meg a külső kivitelezőtől. Ebben az esetben az anyagköltség is karbantartási költség, vagy vásárolt anyag? A társaság készletszámlákat nem vezet, költségeit az 5. számlaosztályban számolja el.
350. cikk / 537 Saját gépkocsi használat egyéni vállalkozónál
Kérdés: Áfás taxis egyéni vállalkozónak miként lehet elszámolni a gépkocsijával megtett km-eket, ha a személygépkocsi nincs benne a vállalkozásában? Milyen költséget számolhat el a gépkocsi használatával kapcsolatban, hogyan számolja el az ún. üresállási km-eket? Mely jogszabályban van ez konkrétan lefektetve?
