566 talált cikk az anyagköltség kifejezésre

Kérdés: Cégünk egy besugárzóberendezést épít. A tűzjelző riasztórendszer, a túlnyomást biztosító szellőző-, légkondicionáló rendszer, a megfigyelőkamera-rendszer, valamint a belső telefonos, számítógépes hálózat az épülettel azonos módon, vagy mint gépek-műszerek, külön amortizálandók?

Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.

Kérdés: A kft. nyílászárókra felszerelhető, automatikusan működő, távvezérelt redőnyök mozgatására alkalmas motorokat, s az ehhez szükséges tartozékokat forgalmaz. A külföldi partner a termék megismertetése érdekében rendszeresen küld az aktuális motorokból árumintákat, valamint alkatrészeket, bemutatótáblákat. Az árumintákat térítés nélkül átvett eszközként mutatjuk ki a 2. számlaosztályban. Az elhasználódott, a használat során elkopott árumintákat selejtezzük, a ráfordításként elszámolt összeget a halasztott bevétel megszüntetésével ellentételezzük. A bemutatódarabok egy része egy évnél hosszabb ideig is szolgálhatja a vállalkozási tevékenységet, bekerülési értékük viszont nem haladja meg az 50 ezer forintot. (A tárgyi eszközkénti nyilvántartás viszonylag nehéz!) Helyes-e, hogy a kft. ezen eszközöket a forgóeszközök között mutatja ki? A szállítási költség növeli-e ezen termékek értékét, ha a kft. az átadó által meghatározott vámértéken tartja nyilván azokat?

Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?

Kérdés: Az egyéni vállalkozók költségelszámolásával kapcsolatban: egyéni ügyvéd pénzügyi lízing formájában személyautót vásárol. A cégautóadót havonta megfizeti. A forgalmi engedélybe a vállalkozó lakcímét és nem a telephelyét jegyzik be. Elfogadható-e ez? A telephelyet csak akkor jegyzik be, ha a vállalkozó ideiglenesen bejelentkezik az adott címre. Kötelező-e útnyilvántartást vezetnie? A felhasznált üzemanyag elszámolásához a tankoláskor kell-e számlát kérni?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó számláján kulcsmásolást tüntet fel, holott tőle kulcsokat kapunk, s az ellenértéket anyagköltségként számoljuk el. Helyesen járunk el?

Kérdés: Az egyik társaságnál a beszállító jóváíró számlát küld a garanciális javításokhoz felhasznált alkatrészekről, a másik társaságnál a beszállító nem ad számlát, csak garanciaelszámolási bizonylatot állít ki. Melyik a helyes? Mit tegyen az autókereskedő, ha a beszállító helytelenül jár el?

Kérdés: Egy fénymásolók forgalmazásával, karbantartásával foglalkozó cég könyvelését végezzük. A cég munkalapjain az szerepel, hogy elvégezték az ügyfél gépeinek karbantartását, és az, hogy a javításhoz milyen alkatrészeket használtak fel. A számlán viszont értékesítésként tüntetik fel a javításhoz felhasznált anyagokat, a karbantartást pedig átalánydíjjal számlázzák. Az egy munkalapon szereplő termékértékesítés és a folyamatos szolgáltatásként értelmezhető átalánydíj számlázása az eltérő teljesítés ellenére történhet egy számlán? Esetleg külön-külön kell számlázni a termékértékesítést és az átalánydíjat?

Kérdés: Társaságunk importból származó kozmetikai termékek kereskedelmével foglalkozik. Törvényi előírás szerint a forgalomba kerülő termékeknek rendelkezniük kell olyan magyar nyelvű feliratozással, amely a vevő számára tájékoztatást nyújt: tartalmazza a felhasználás módját, a gyártó és forgalmazó nevét és címét, a minőségmegőrzés időtartamát, a KERMI-számot stb. Ezt a címke tartalmazza, amelyet termékeink hátoldalára ragasztunk. A címkével kapcsolatos költségek hol számolhatók el? A címke beszerzése készletre vehető-e?

Kérdés: Az anyagköltség és az elábé fogalmának meghatározása gondot jelent a vendéglátásnál és a bolti kiskereskedelemben. Például a vendéglátásban a felszolgált, kimért ital, a fagylalt áru vagy anyag, a kiskereskedelemben a 15-20 dkg-onként értékesített felvágott áru vagy anyag? Fontos ez a helyi adóbevallás miatt is, mert városunkban más mértékkel adózik a kereskedelmi tevékenység, mint a vendéglátás, mint szolgáltató.