202 talált cikk az arányosítás kifejezésre

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?

Kérdés: 2002-ben vásároltam egy ingatlant, és bérbe adtam azt, mint önálló tevékenységet végző magánszemély. A bérbe adott ingatlan gazdasági épület (üzemcsarnok), kizárólag üzemi célú. Mint magánszemély, alkalmazhatom-e rá az egyéni vállalkozókra vonatkozó értékcsökkenési leírást? Ha nem, akkor követhető-e az az álláspont, hogy még ebben az évben kiváltom a vállalkozói igazolványt, és ekkor már számolhatok el értékcsökkenést a beszerzés teljes értékét alapul véve?

Kérdés: Közhasznú szervezetként besorolt egyesület közhasznú, egyéb cél szerinti és vállalkozási tevékenységet is végez. 2003-tól lehetősége van a vállalkozási tevékenysége adózás előtti eredményével csökkenteni az adóalapot. Kérdés, hogy az egyéb célszerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység együttes eredménye (adózási eredmény), vagy csak az utóbbi (számviteli eredmény) tekintendő az adózás előtti eredménynek?

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 1999. évben támogatási szerződést kötött az FVM-mel fiatal agrárvállalkozók támogatása címen. A támogatott beruházás egy leromlott tanya megvásárlása. A szövetkezet által 1999-ben kibocsátott számlában a teljes nettó összeg 70 százaléka a legelő ára, 30 százaléka pedig az épületé. A támogatás összegét a vállalkozó 2000-ben kapta meg és fizette ki a szövetkezet részére. Hogyan kell a támogatást elszámolnia az egyéni vállalkozónak? Ha bevételként számolta el, állíthatott-e vele szemben ugyanilyen összegű költséget?

Kérdés: Az óvadék és a kaució azonosan kezelendő-e az áfa-elszámolásban? Az arányosításnál áfakörön kívüliként vagy tárgyi mentesként kell figyelembe venni? Áfás számlát kell-e kiállítani?

Kérdés: A gazdálkodó 2003-tól átjelentkezik az evába. A 2002-ben vásárolt személygépkocsiját 2003-ban eladja. Az eva szerint az eladási ár 15 százalékát adóként megfizeti. A gazdálkodó 2003-ban elesik az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerinti áfa-visszaigénylési lehetőségtől?

Kérdés: Ingatlanokat forgalmazó cég a nem székhelyéül szolgáló ingatlanokkal kapcsolatos beszerzéseinek áfáját levonhatja-e?

Kérdés: Egy bérbeadással foglalkozó vállalkozás lakást alakított át orvosi rendelővé. Az átalakítással kapcsolatos áfát nem vonta le. A beruházást követő évben a bérbe adott ingatlant átminősítik. Alkalmazható-e az Áfa-tv. 39. §-a (1) bekezdésében szereplő arányosítás, ha igen, az átalakítás áfáját utólag hogyan helyezheti levonásba a vállalkozás?

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?