Egyéni vállalkozó leltárkészlete

Kérdés: A leltárkészlet módosítja-e az egyéni vállalkozó egyéni bevallását?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésekor a korábban költségként elszámolt, és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értékét, a 100 ezer – 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

Pénztárgépbe a kivét beütése

Kérdés: Adott egy pénztárgép használatára kötelezett adóalany. Legutóbb egy előadáson elhangzott, hogy a 2017. évtől a pénztárgépes cégeknél a kivétet is be kell ütni a pénztárgépbe (pl. kp.-befizetés bankba). Ezt hogyan kell érteni? Annak a cégnek a pénztárgépe, amelynek könyvelek, még a sztornóbizonylat kezelésére sem alkalmas (pl. téves beütés, vagy rosszul beütött összeg helyesbítése), erre egy külön nyomtatvány szolgál (a legtöbb pénztárgép nem alkalmas erre). Hogyan tudjuk ezt megvalósítani?
Részlet a válaszából: […] ...a következőket tartalmazza: Pénzmozgás-bizonylattal kell kísérni minden olyan tranzakciót, ami nem értékesítéshez, sztornó- vagy visszárubizonylat kibocsátásához kötődik, de módosítja a fióktartalmat. Fontos, hogy pénztárgéphez rendelt pénztárolóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.
Kapcsolódó címke:

Személyes közreműködés jogviszonya bt.-nél

Kérdés: Betéti társaságnak egy bel- és egy kültag tagja van, mindketten nyugdíjasok. A beltag ügyvezető, és mellette személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. Az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban látja el nulla forintért. A kültag munkavégzésre nem kötelezett. Az ügyvezető:
1. Elláthatja-e személyes közreműködését munkaviszonyban, vagy csak megbízási jogviszonyban (vannak-e feltételei az alkalmazásnak)?
2. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az egyént és a társaságot az alkalmazható jogviszonyban, illetve jogviszonyokban?
Részlet a válaszából: […] ...a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után egy – a jövedelemtől független – fix összegű egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség terheli. Ennek összege a 2017. évben havi 7110, napi 237 forint. A kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti tagsági viszony megszüntetése

Kérdés: Szövetkezetünk tagja társasági viszonyát megszüntette, és kérte vagyoni hozzájárulásának (befektetői részjegyének) kifizetését. A részjegy névértéke 1240 E Ft, visszavásárlási értéke 6340 E Ft. A kifizetés 8 év alatt részletekben történik. A felosztható vagyonrész (saját tőke mínusz lekötött tartalék) 61 000 E Ft, amelyből a jegyzett tőke 12 000 E Ft, a tőketartalék 47 000 E Ft, az eredménytartalék 2000 E Ft. A tőketartalékban a korábbi években beruházásokhoz kapcsolódóan kapott támogatások szerepelnek, amelyeknek a tőketartalékba helyezéséről jogszabály rendelkezett. A támogatásokat feltételekhez kötötten folyósították, melyeket a szövetkezet teljesített, így a tőketartalékban nyilvántartott összeget nem terheli visszafizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...megszerzett bevételnek azt a részét, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes értékét. A részjegy névértéke csak akkor tekinthető szerzési értéknek, ha a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

Személyszállítási tevékenység közvetített szolgáltatásként

Kérdés: Cégünk szárazföldi személyszállítási tevékenységet végez. A megrendelők sokszor telefonon, e-mailben juttatják el igényüket hozzánk, s e-mailben igazoljuk vissza a megrendelést, valamint azt a tényt, hogy a szolgáltatás a közzétett szerződéses feltételek szerint teljesül. Papíralapú szerződés ugyanakkor nem készül, mert annak aláírása mindkét fél részéről a szűkös határidő miatt nem lehetséges. A személyszállítási feladat ellátásához más személyszállító vállalkozások segítségét is igénybe vesszük, amit a társaság honlapján található általános szerződési feltételek is tartalmaznak. Lehetséges-e alvállalkozói teljesítések értéke vagy közvetített szolgáltatások értéke jogcímen levonni az alvállalkozó fuvarozók teljesítményét a nettó árbevételből a helyi iparűzésiadó-alap kiszámítása során, tekintve, hogy a megrendelésekről papíralapú szerződés nincs? A társaság és a megrendelő közötti szerződésnek megbízási vagy vállalkozási szerződésnek kell lennie?
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatások értékének fogalmát a Htv. 52. §-ának 40. pontja határozza meg. E nettó árbevétel-csökkentő tétel lényege, hogy az adóalany a megrendelővel írásban kötött szerződés alapján saját nevében vásárol, és részben vagy egészében, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Termékgyártó tevékenységet végző cég közvetített szolgáltatása

Kérdés: Cégünk termékgyártással foglalkozik, s a gyártott termékeket exportálja. A vevőkkel kötött szerződés alapján a kockázatviselés az eladó, gyártó (cégünk) telephelyén száll át a vevőre, ennélfogva az áru fuvarozásával kapcsolatos költségek és kockázatok is a vevőt terhelik. A termékek elfuvarozását ugyan társaságunk rendeli meg, azonban azt változatlan formában és áron átterheli a vevőkre. Egyes vevőkkel kötött szerződések tartalmaznak arra vonatkozó utalást, hogy a fuvarozást a gyártó közvetített szolgáltatásként nyújtja. A társaság a fuvarköltséget külön tételként számlázza, azzal a megjegyzéssel, hogy az közvetített szolgáltatás. Csökkenthető-e a közvetített fuvarozói szolgáltatással a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó alapjánál, figyelemmel arra, hogy a fuvarozási költség az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint beépül a termékértékesítés ellenértékébe?
Részlet a válaszából: […] ...a fuvarozási szolgáltatás ellenértékével közvetített szolgáltatások értéke jogcímén csökkenthető a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során. Természetesen azon ügyletek esetén, ahol a vevővel kötött szerződés nem tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Földgázkereskedő iparűzésiadó-előlege

Kérdés: Társaságunk intézmények, nagyvállalatok számára több magyarországi településen értékesít földgázt, villamos energiát energiakereskedőként. E tevékenységét 2017-ben kezdte, korábban, 2016-ban más profillal működött. Az energiakereskedelmi tevékenység elősegítése érdekében 2017-ben a székhelyén, Budapesten kívül egy vidéki városban is nyitott irodát. A kérdés az, hogy társaságunk mely településen válik adókötelessé, és mely településen kell adóelőleget fizetnie.
Részlet a válaszából: […] ...és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót azon önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység, amelyen székhellyel, telephellyel rendelkezik. A telephely fogalmát a Htv. 52. §-ának 31. pontja határozza meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...érték (nem a névérték) különbözete alapján kellett a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást megállapítani, a fizetendő ellenértékből levonni, bevallani és megfizetni.A visszavásárolt üzletrésznek a kft.-ben benn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a lízingbe adónál= a visszavételi piaci érték könyvelése: T 91-92 – K 198,= az áfa nélküli visszavételi értéken az eladott áruk beszerzési értékének helyesbítésével a készletre vétel könyvelése: T 261 – K 814,= a helyesbítő számla könyvelése után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Útdíj 7,5 százalékának levonása az iparűzési adóból

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége személygépkocsi-bérbeadás flottakezelési szolgáltatás keretében. Levonható-e a társaság tulajdonában lévő, adóköteles tevékenységvégzésre használt személygépkocsira megvásárolt autópálya-matrica 7,5%-a a HIPA összegéből? Ha igen, akkor csökkenthető a társaságunk által megvásárolt, majd a bérbe vevő partnereknek "továbbszámlázott" autópálya-matrica díjával is? Vagy kizárólag a társaságunk saját célra használt gépjárműveihez megvásárolt autópálya-matrica díjait vehetjük figyelembe? Ha a továbbszámlázott autópálya-matrica díját társaságunk nem veheti figyelembe, akkor a partnereink tudják-e érvényesíteni ezen adócsökkentő tételt (a továbbszámlázás során a számlán egyértelműen látható az "autópálya-matrica" díjtétel, ami – természetesen – értékben megegyezik az általunk megfizetett díjjal)?
Részlet a válaszából: […] ...díjat fizetett, és azt költségként, ráfordításkánt elszámolta az adóévben, akkor annak 7,5%-ával csökkentheti a fizetendő iparűzési adóját. Az adócsökkentés az adott székhely, telephely szerinti településen a székhely, telephely szerinti településre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.
Kapcsolódó címke:
1
108
109
110
364