Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Fennáll-e az iparűzésiadó-kötelezettség a székhely szerinti településen akkor, ha az csak levelezési címként funkcionál (az ügyvezető lakása), a kereskedelmi tevékenység végzése a boltban, a telephely szerinti településen folyik? Meg kell-e osztani az adóalapot ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...között, a Htv. mellékletében meghatározottak szerint.Mindezekből következően a székhely szerinti településen mindig fennáll az iparűzésiadó-kötelezettség, függetlenül attól, hogy az "csak" levelezési címként funkcionál, továbbá az adóalapot is meg kell osztani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

A számlázás nyelve

Kérdés: Cégünk 2000-ben a külföldi vevőnek devizában állította ki a számlát, majd ehhez mellékeltek a számlázási rendszerük által – szigorú sorszámozás biztosításával – elkészített magyar nyelvű forintos számlát is (mindkét számlán azonos sorszám szerepel). Szabályos-e ez így 2001-ben is?
Részlet a válaszából: […] ...el helyesen, ha a külföldi vevőnek küldött számlában az adatokat, az elnevezéseket (az egyes rovatok elnevezését is) két nyelven (magyarul és a megrendelő nyelvén is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Elábé elszámolása

Kérdés: Nagykereskedelmi céget könyvelek. Itt mindennaposak az árubeszerzési számlák. Miért éppen ezt a fő költségtényezőt nem lehet az 5. számlaosztályban könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az itt felsorolt költségek között az eladott áruk beszerzési értéke nem szerepel. Azért nem szerepel, mert a törvényi előírások szerint az 5. számlaosztályban csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Telkes ingatlan értékmegosztása – értékcsökkenése

Kérdés: Magánszemélytől vásárolt telkes ingatlan értéke hogyan bontható meg telekre és építményre (nem akarunk ingatlanbecslőt alkalmazni)? Utólag tudomásunkra jutott, hogy az építmény teljes mértékben lebontásra került. Eddig, mint építmény után 2 százalékos értékcsökkenést számoltunk el.
Részlet a válaszából: […] A földterület, telek beszerzési értékét a régi Szt. szerint (de már a számviteli törvényt megelőzően) is elkülönítetten kellett az ingatlanok között kimutatni. Egyrészt azért, mert külön tárgyi eszköz a földterület, telek, s külön tárgyi eszköz a földterületen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...szerint: exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a saját termelésű készlet – külföldi vevőnek – külkereskedelmi áruforgalomban külföldre történő értékesítésének a 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...A jellemzően pénzmozgáshoz nem kapcsolódó – fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó – követelések (elsősorban az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó – fizetendő áfát nem tartalmazó – követelések, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Vásárlói pontok elszámolása a vevőnél

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kft.-nél a vásárlói pontok ellenében történő beszerzést?
Részlet a válaszából: […] ...értékű számla), nyilvántartásba vételi értéke is nulla, költségként nincs mit elszámolni. Ha az így beszerzett eszközt (például árut) értékesítik, akkor az értékesítés árbevételként elszámolandó ellenértéke mellett nincs költségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Lehet-e számlázni a bonust?

Kérdés: Szerződésben vállalt kötelezettségünknek eleget tettünk, akkor jár a bonus. Erről számlát bocsátunk ki a szállító felé, és értelemszerűen az adott év bevételeként számoljuk el, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A forgalommal arányosan utólag adott-kapott engedménnyel (bonusszal) már a Számviteli Levelekben több kérdésre adott válaszban (az 1. számban a 8., a 3. számban a 41. kérdésnél) foglalkoztunk. Rögzítettük, amennyiben az utólag adott engedményről (bonusról) a vevő állítja ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Pénzügyi lízing

Kérdés: Hogyan kell eljárni akkor, ha az egyéni vállalkozó által kötött pénzügyi lízingszerződésbe egy kft. lép az egyéni vállalkozó helyébe mint lízingbevevő, és a lízingszerződést a többi elemében változatlanul hagyják?
Részlet a válaszából: […] ...ha az egyéni vállalkozó azt a lízingbeadáskor fizette meg, valamint a készletek között állományba veszi a lízingelt eszközt az eladott áruk beszerzési értékének csökkentésével.b) A lízingbeadó helyesbítő számlája alapján a lízingbevevő egyéni vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Átalakulás: magánszemély tulajdonos adókötelezettsége

Kérdés: Egy kft. rt.-vé alakul át. Csak magánszemély tagjai vannak. Terheli-e adófizetési kötelezettség a magánszemélyt azért, mert tőkéjét a kft.-ből a jogutód rt.-be helyezi át?
Részlet a válaszából: […] ...lényegében az rt. vagyonmérlegével egyezik meg (attól csak az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok [részvényesek] vagyoni hozzájárulásával; az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat [részvényeseket] terhelő pótlólagosan teljesítendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
1
…
347
348
349
…
353