Export: szállítási és rakodási költség megosztása

Kérdés: Az új Szt. 74. §-ának (3) bekezdése szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség. Hogyan kell a számlát megbontani és kontírozni, hogy az előírásnak eleget tegyünk, ha az exportáló végzi a szállítást, illetve ha más vállalkozó végzi azt?
Részlet a válaszából: […] ...(a belföldi telephely és a magyar határállomás közötti útszakaszra) jutó fuvarozási (szállítási) tevékenység és az egyéb járulékos tételek ellenértékét, díjait (a fuvarozási költségeket); a külföldi útszakaszra (a magyar határállomás és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

ISO 9001 bevezetésének aktiválható költségei

Kérdés: Társaságunk minőségbiztosítási rendszer (ISO 9001) bevezetését tervezi. A bevezetéssel megbízott társaság díján kívül aktiválható-e annak az alkalmazottunknak a bére + járulékos költsége, aki egy bizonyos ideig ezzel fog foglalkozni? Aktiválhatók-e a bevezetéshez kapcsolódó, külön megvásárolt szabványok?
Részlet a válaszából: […] ...megbízott társaság által számlázott – áfa nélküli – összeg, a csak a bevezetéssel foglalkozó alkalmazott bére és annak járulékai is olyan összegben, amely arányban áll az ezzel kapcsolatos tevékenységével, az ISO 9001 bevezetéséhez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Közvetített szolgáltatás utólagos bizonylatolása

Kérdés: Az új Szt. szerinti közvetített szolgáltatással kapcsolatban kérdezem, ha a vállalkozás az év elején elmulasztotta az új Szt.-nek megfelelő számlázást, azt hogy a kibocsátott számlán szolgáltatásfajtánként külön tüntesse fel a közvetített szolgáltatást, ezt a számla utólagos helyesbítése nélkül lehet-e valamilyen más módon, belső kimutatással pótolni annak érdekében, hogy a szolgáltatást megfelelő módon könyvelhessük és az iparűzési adó alapjának megállapításánál, adóalapot csökkentő tételként érvényesíthessük?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy a rövid válasz egyértelmű legyen. Az új Szt. előírásainak nem megfelelően kiállított számlát nem lehet a könyvelés, az adóalap-megállapítás szabályszerű bizonylatának tekinteni, és nincsen olyan technikai megoldás, amivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó alapja: jövedéki adó

Kérdés: Az új Szt. szerint a jövedéki adó egyéb ráfordítás, nem csökkenti az árbevételt. Emiatt a helyi iparűzési adó alapja indokolatlanul megnő. Lehet-e emiatt korrekciót alkalmazni az iparűzési adó alapjánál?
Részlet a válaszából: […] Bizonyára elkerülte a kérdező figyelmét a Htv. 52. §-a módosított 22. pontja, amely a nettó árbevételt értelmezi. E szerint nettó árbevétel a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele... csökkentve a jövedéki adó, a fogyasztási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Az adószankciók átvállalása

Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság az adótanácsadó, a könyvelő hibájára visszavezethetően adóhiányt állapít meg, annak áthárítása milyen adózási következményekkel jár? Hogyan érinti ez az szja-, illetve a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan részletes ismertetést tartalmaz az 5007/1997. (AEÉ 5.) APEH irányelv, melynek fontos eleme, hogy az adóhatóságnak hozzá kell járulnia az átvállaláshoz. Ehhez kapcsolódó számviteli előírás, hogy az átvállalt tartozást időben el kell határolni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Saját előállítású termék utáni termékdíj elszámolása

Kérdés: Az egyik szakcikkben a szerző a saját előállítású termékek után fizetendő környezetvédelmi termékdíjat a bekerülési érték részeként említi. Import esetén egyértelmű, hogy a környezetvédelmi termékdíj a bekerülési érték része. A saját előállítás esetén a díjat az értékesítéskor, illetve a saját célú felhasználáskor kell megfizetni. Így elvileg a termékdíj nem lehetne a közvetlen önköltség része. Hogyan oldható fel az ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat. Ez esetben a saját előállítású termék értékesítésre még nem került, de a termékdíjat meg kell fizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címke:

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...198 – K 91-92), ugyanakkor a lízingelt eszközt a készletek közül is ki kell vezetnie, a nyilvántartás szerinti értéket pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolnia (T 814 – K 261). Így nincs lehetősége a lízingbeadónak arra, hogy a lízingbe adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

2000-ben képzett céltartalék elszámolása

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a 2000. évben a várható veszteségekre képzett céltartalékot 2001-ben nyitás után korrekciós tételként könyveljük a követelésekkel szemben?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 177. §-ának (8) bekezdése szerint: a követelések miatt a várható veszteségek fedezetére képzett és 2000. december 31-én a mérlegben ilyen címen kimutatott céltartalékot legkésőbb a törvény hatálybalépését követő üzleti év mérlegfordulónapjáig meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:  

Exportszolgáltatás és a bevallási időszak kapcsolata

Kérdés: Egy társaságnak 2000-ben az Áfa-tv. 15. §-ának (5) bekezdése, illetve 1. és 3. §-a alapján nem kellett áfát fizetni az exportszolgáltatás után. A társaság 2001 I. negyedévére benyújtott adóbevallását az adóhivatal nem fogadta el, mert a társaság éves bevalló, ugyanis az adóhivatal szerint 2000-ben a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke nem haladta meg a 8000 E Ft-ot. Az Áfa-tv. 47. §-ának (2) bekezdése nem szól arról, hogy az export ellenértékét a 8 millió Ft-os értékhatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Mi a helyes értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítettnek minősülő gazdasági tevékenység is.) A PM és az APEH közötti vita jelenleg is folyik, így a kérdésre a vita lezárulta után érdemes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Rendezvény költsége

Kérdés: A társaság megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából rendezvényt szervez. A rendezvényen értékelik az eddig végzett munkát és a jövőre vonatkozó terveket. A rendezvényen a társaság vendégül látja a dolgozókat, azok hozzátartozóit, bel- és külföldi üzleti partnereit. Hogyan kell minősíteni a rendezvény költségeit (például terembérlet, zene, műsor, étel, ital, szállás) adó és járulék szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jövedelemadón kívül a belföldi illetőségű magánszemély részére adott juttatás után 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terhelt. Augusztus 17-től a reprezentáció, vagy annak az a része, amely az adóévben elszámolt összes bevétel 0,5 százalékát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címkék:    
1
348
349
350
365