73 cikk rendezése:
41. cikk / 73 Tehergépkocsi-vezető külföldi napidíja
Kérdés: Az Szja-tv. 28. §-ának (2)–(3) bekezdése, valamint a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet ír arról, hogy külföldi kiküldetés címén származó bevételből napi 25 euró összeg adómentes a nemzetközi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként, illetve árukísérőként foglalkoztatott külföldi kiküldetés címén bevételt szerzett magánszemélynél. A foglalkoztatott személy fogalmának pontosítását az Szja-tv. 28. §-ának (4) bekezdése tartalmazza. A kérdésem: egy cég saját teherautóval rendelkezik, mellyel saját késztermékeit fuvarozza a megrendelőhöz külföldre (másnak, más megbízásából nem végezhet fuvarozási tevékenységet, fuvarozási engedélyre nincsen szüksége), a tehergépkocsi-vezető munkaviszonyban áll a vállalkozással. Fizethető-e ebben a tevékenységben külföldi kiküldetés címén a tehergépkocsi-vezetőnek napidíj, a napi 25 euró adómentes összeg figyelembevételével?
42. cikk / 73 K+F és a támogatások elszámolása
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
43. cikk / 73 Bérelt fuvareszközök javításának közvetítése
Kérdés: Társaságunk főtevékenységként vasúti áruszállítással foglalkozik. A megrendelőink Közösségen belüli vállalkozások, és a szállítások is Közösségen belülinek számítanak. A fuvareszközöket jellemzően béreljük, vagy a megrendelő tulajdonába tartoznak. Amennyiben a szállítási útvonalon ezek az eszközök meghibásodnak és javításra szorulnak, ezeket a költségeket a megrendelő viseli. A kérdésünk az, hogy ebben az esetben a javítási szolgáltatást (mely nálunk közvetített szolgáltatás) áfásan kell számlázni, vagy közösségi értékesítésnek számít?
44. cikk / 73 Áruszállítás Ukrajnából Magyarországra
Kérdés: Vállalkozásunk megrendelésre Magyarországon bejegyzett partnereknek Ukrajnából árut szállít Magyarországra. A számlát euróban állítjuk ki. Kell-e áfát felszámítani a külföldi, illetve a belföldi útszakaszra? Az áfabevallásban mely sorokban kell szerepeltetni az ügyletet?
45. cikk / 73 Csekély összegű támogatás belföldi szállításnál
Kérdés: Szállítási ágazatban tevékenykedő kft. az eddigi belföldi közúti áruszállítási tevékenysége mellett 2004. 11. 09-étől nemzetközi áruszállítási tevékenységre is kért engedélyt, és a tulajdonában lévő 15 tehergépkocsiból 4 db tehergépkocsis szerelvénnyel 2005. 06. 01-jétől ténylegesen is végez nemzetközi áruszállítási tevékenységet. A fentieken túl rakodógépet is vásárolt 2005-ben, amelyeket kizárólag kavicsbányákat üzemelő társaságoknak ad bérbe rakodási tevékenység végzésére. De minimis támogatást igénybe vehet-e a belföldi szállítási tevékenységéhez vásárolt tehergépkocsik, illetve a kizárólag rakodási bérmunkát végző rakodógépek vásárlása után?
46. cikk / 73 Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése
Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
47. cikk / 73 Exportértékesítés
Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?
48. cikk / 73 Importált termék áfája
Kérdés: Harmadik országból érkező árut Magyarországon építenek be egy Luxemburgba, Svájcba vagy az USA-ba kiszállítandó termékbe. Az áru pro forma számlával érkezik be Magyarországra, de az áru ellenértékét nem a hazai cég egyenlíti ki (mivel nem is lesz az itteni cég tulajdonos). A késztermék számlázásában csak a hazai előállítású vázszerkezet szerepel, és úgy szállítják ki egy másik tagállamba vagy a Közösség területén kívülre. A vámhivatal az árukat szabad forgalomba helyezte, és a vámhatározaton tájékoztató adatként rögzítette az áfa összegét. Be kell-e vallani ezt az áfát annak ellenére, hogy a hazai cég nem válik a bejövő termék tulajdonosává? Ha igen, hogyan? Van-e eltérés a 2004. május 1-je előtti és utáni helyzetben?
49. cikk / 73 Fuvarköltség uniós áruszállítás esetén
Kérdés: Uniós áruszállítás esetén hogyan viselkedik a fuvarköltség, ha része az árnak, vagy ha külön továbbszámlázott tételként van feltüntetve?
50. cikk / 73 Fuvarokmányok szigorú számadási kötelezettsége
Kérdés: Ha egy egyéni vállalkozó vagy egy gazdasági társaság főtevékenysége a fuvarozás, akkor szigorú számadási kötelezettség alá kell-e vonni a fuvarleveleket? Ha a fuvarozási tevékenységet nem főtevékenységként végzi, a menetleveleket is szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni?
