Pótbefizetés betéti társaságnál

Kérdés: A betéti társaság a veszteségek fedezetére tagjaitól pótbefizetést kap. A betéti társaság működése nyereségessé vált, a tagok a pótbefizetés visszafizetéséről döntenek. Van-e ezen gazdasági eseménynek illeték- vagy adóvonzata? Szükséges-e a tagok gyűlése részéről erről dönteni, vagy a többségi tulajdonos beltag egyedül is elvégezheti? Milyen bizonylatai vannak a pótbefizetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...hiányát (az eredménytartalék mínuszértékét). A bt. tagjai apótbefizetésként átadott összegről nem mondtak le véglegesen, ezt csak azátmeneti fizetési nehézségek áthidalására bocsátották a bt. rendelkezésére. (Apótbefizetés sajátos – kamat nélküli – kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 47. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltakbólegyértelműen következik, hogy az Art. 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározottiratokat az adózónak kell az adó megállapításához való jog el­évüléséigmegőriznie. Az Art. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Saját vállalkozásban végzett beruházás

Kérdés: Az APEH honlapján közreadott, "Saját vállalkozásban végzett beruházás utáni adófizetési kötelezettség és adólevonási jogosultság keletkezése" című tájékoztatóval kapcsolatosan kérdezem, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján fordított adózású alvállalkozói számlák elszámolásakor és a beruházás 2 év múlva várható aktiválásakor az áfa elszámolása hogyan történik a saját rezsis útépítés esetében, amely kötelezően az önkormányzat részére átadandó beruházásrészt is tartalmaz, amelyet csak arányosítással tudunk elkülöníteni a könyvelésben.
Részlet a válaszából: […] ...(akár megrendelésre, akár térítés nélkül) átadásra kerülő közútköltségeit, és ennek megfelelően lesz levonható, illetve – átmenetileg – nemlevonható az elő­zetesen, a fordított adózás szabályai szerint felszámítottáfa.Természetesen a fordított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céggé alakult át, amiről a végzés novemberben született meg. Ez az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé kíván átalakulni úgy, hogy a vagyonmérleg-tervezet időpontja 2009. 12. 31., a végleges vagyonmérleg – cégbíróságtól kért – időpontja 2010. 03. 31. Elképzelhe­tő-e, hogy az egyéni cég 2010. 01. 01-gyel – saját elhatározásból – áttér a kettős könyvvitelre? Ez esetben az Szt. miatti átértékelési különbözetet már 2009. 12. 31-i időpontra ki kell számítani és nyilvántartásba kell venni? Ilyen forgatókönyv alapján mikor, milyen adózási és számviteli teendők adódnak? Ad-e könnyítést a könyvvezetés váltása? A 2010. január 1-jétől hatályos törvényi változások milyen hatással lesznek az ügyletre?
Részlet a válaszából: […] ...és az egyéni cégről szóló 2009. éviCXV. törvény – legfontosabb – rendelkezései 2010. január 1-jével hatálybaléptek. Az átmeneti rendelkezések szabályozzák a cégjegyzékbe egyéni cégkéntmár bejegyzett egyéni vállalkozóknak a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Tagi kölcsön az evába való belépéskor

Kérdés: A bt. az evára szeretne áttérni, bevételi nyilvántartás vezetésével. A bt. rendelkezik tagi kölcsönnel. Az áttéréskor a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni, amelyek nem egyértelműek számunkra. Kérdés: a tagi kölcsönből adódó kötelezettséget az evaalanyiság időszakára át lehet-e vinni? Vagy az áttérés előtt le kell adózni? Esetleg visszafizetni? A tagikölcsön-szerződés 10 évre szól, visszafizetése 10 egyenlő részletben történik.
Részlet a válaszából: […] ...választ azzalkezdjük, hogy terjedelmi okok miatt az evába való átmenetkor alkalmazandószabályokat teljeskörűen bemutatni nem tudjuk. Ezért csak a kérdéshezkapcsolódóan válaszolunk. A kérdés alapjánnem egyértelmű, hogy a tulajdonosok nyújtottak tagi kölcsönt a bt.-nek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Értékcsökkenés visszatérés után (eva)

Kérdés: A bt. 2009. január 1-jétől visszakerült a számviteli törvény hatálya alá, nyitó mérleget készít. Az eszközök között szerepel egy nyomtató, amelynek az Szt. hatálya alóli kikerüléskor a könyv szerinti nettó értéke 10 ezer forint volt, a társaságiadó-alapnál 0 Ft. A 2009. évi nyitó mérlegben piaci értéken 20 ezer forinttal szerepel. Mi lesz a 2009. évi számviteli, illetve társasági adó szerinti értékcsökkenés alapja?
Részlet a válaszából: […] ...lehet az adózás előtti eredményt(olyan, mint a felértékelés). A másik 10 ezer forinttal azért nem kell növelni,mert amikor a bt. az evába átment, az Eva-tv. 19. §-ának (1) bekezdése szerinta jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseket kellett alkalmaznia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Üzletrész visszavásárlása, térítésmentes átadása

Kérdés: Saját üzletrész visszavásárlása, majd térítésmentes átadása kérdésében kérnék segítséget. A kft.-nek két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal, a jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 60 M Ft, így egy üzletrész könyv szerinti értéke 30 M Ft. A kft. az egyik üzletrészt visszavásárolja 30 M Ft-os értéken, az eladó magánszemély tulajdonost terhelő, az ügylettel kapcsolatos adókat, a 1,5 millió forint beszámításával, a kft. rendezi. A kft.-nek a visszavásárolt üzletrészt térítésmentesen át kell adnia a másik tulajdonosnak, aki azonban ezáltal egy fillérrel sem gyarapodik, de a térítésmentes átvétel miatt adófizetésre kötelezett. Hogyan lehetséges, hogy a maradó tulajdonosra jutó saját tőke ugyanannyi, mint a kivásárlás előtt, és mégis adóznia kell? Vagy a gondolatmenetünk sántít?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a levezetés is, akövetkeztetés is helyes.A Gt. 135. §-ának (5) bekezdése alapján a visszavásároltüzletrészt – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – avásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Bemutató darab könyvelése

Kérdés: A szolgáltató cég közösségi beszerzésből megrendelt egy öltözőszekrényzár-rendszert, amelyet a tevékenységéhez kapcsolódóan vevői részére be kíván mutatni. A beszerzést melyik számlára kell könyvelni? Ha a későbbiek során ezt a bemutató darabot is értékesíti a cég, hogyan alakul a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...árra áfát kell felszámítani, az anyagköltségként elszámolt bekerülésiértéket pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell átminősíteni.Könyvelési tételek: T 311 – K 91-92, 467, illetve T 211 – K 511 és T 814 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Vagyonadó – nagy értékű vagyontárgyak adózása

Kérdés: Kell-e 2010. január 1-jétől ingatlanok utáni vagyonadót fizetnie a következő magánszemélyeknek? 1. "Z" magánszemély 35 millió forint forgalmi értékű ingatlanban 50%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik (az ingatlanon egy családtagjának holtig tartó haszonélvezeti joga van), és tényleges lakóhelyéül nem szolgál az ingatlan? 2. "X" magánszemély (75 éves nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan holtig tartó haszonélvezője (itt van az állandó lakcíme), de életvitelszerűen valójában – a 100%-os tulajdonában lévő – 10 millió forint forgalmi értékű üdülője szolgál lakóhelyéül? 3. "Y" magánszemély (65 éves, aktív dolgozó nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan 100%-os tulajdonosa (melyben életvitelszerűen nem lakik, annak ellenére, hogy az az állandó lakcíme), valójában egy 25 millió forint forgalmi értékű – 100%-os tulajdonában lévő – üdülőből (2009-ben) családi házzá átminősített ingatlanban lakik? 4. "W" magánszemély egy kft. 100%-os egyszemélyes tulajdonosa. A kft. 90%-os tulajdonában van egy 30 millió forint forgalmi értékű és 50%-os tulajdonában van egy másik 50 millió forint forgalmi értékű ingatlan?
Részlet a válaszából: […] ...nem mentes.Az előző bekezdésben leírtakra figyelemmel "Y" egyik címensem mentes az adó alól. Ha állandó lakcímének a családi házzá átminősített éslakásaként használt volt nyaralót jelentené be, akkor a családi ház után őtterhelő adó alól mentesülne. Figyelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Betéti társaság saját tőkéje

Kérdés: A betéti társaság (mikrovállalkozás) vagyoni betétje 500 ezer forint. A 2009. évi mérlegben a saját tőke a jegyzett tőke alá fog csökkenni, várhatóan 2010-ben is tovább csökken. Mi a tagok kötelezettsége ez esetben? A tagoknak fel kell emelni a vagyoni betét összegét? Meddig csökkenhet a saját tőke?
Részlet a válaszából: […] ...történhet azzal, hogy a veszteségmiatt a jegyzett tőkét a társasági szerződés módosításával leszállítják.Megoldás lehet az is, ha átmenetinek tekinthető a veszteséges gazdálkodás (bára Gt.-ben nincsen erre vonatkozó rendelkezés), hogy a tagok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.
1
30
31
32
52