541 talált cikk az ATM kifejezésre

Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szabályai 2011-től megváltoztak. Az APEH-tájékoztató szerint figyelmen kívül kell hagyni a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámát. Munkáltató az, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll. Ezek alapján a korábbi években az átlagos állományi létszámba bele kellett volna venni a kirendelt (kölcsönzött) munkaerőt? Vagy a korábbi években sem kellett figyelembe venni, és ez a módosítás csak pontosítást jelent?

Kérdés: A következőkben felsoroltak közül melyik minősül saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak? A társaság üzemcsarnok komplex felépítésére egy vállalkozót bíz meg; több vállalkozót bíz meg, kivitelezési folyamatot saját műszaki igazgatója felügyeli, koordinálja. A társaság az üzemcsarnok felépítésére egy vállalkozót bíz meg. Az építkezéshez szükséges anyagot a társaság szerzi be, a vállalkozó kizárólag a kivitelezési szolgáltatást nyújtja a társaság által átadott anyagok felhasználásával. A társaság az üzemcsarnok felépítését részben saját szakemberekkel, részben vállalkozó partnerek bevonásával végzi. A beruházáshoz szükséges anyagot a saját szakemberek által végzett munkálatokhoz a vállalkozás szerzi be. Az előbbi azzal, hogy a saját téglaüzemében készített téglát is felhasználja. Kérem továbbá tájékoztatásukat, hogy a 1065-ös bevallás 10., 70., valamint 75. sorában a fenti kérdéshez kapcsolható megfogalmazások között mi a különbség?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó havi 500 kilométer utat számol el átalányban a személygépkocsi használata címén. A gépjármű tulajdonosa a vállalkozó édesapja. A gépjármű üzembentartói jogát, mint vagyoni értékű jogot a vállalkozó megvásárolta édesapjától. A gépjárművet kizárólag a vállalkozó használja, a forgalmi engedélyben is a vállalkozó adatai szerepelnek, mint üzembentartó. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a vállalkozó kötötte, a befizetést igazoló bizonylat a vállalkozó nevére szól. Ay 1995. évi CXVII. tv. 11. számú melléklet III. 11. pontja szerint az egyéni vállalkozó a gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja. Kérem, válaszolják meg, hogy a vállalkozó jogosult-e költséget elszámolni a bemutatott gépjárműre?

Kérdés: Cégünk magyarországi vállalkozásként csak telephelyet létesít Izraelben, és ez alapján adózik ott. Ebben az esetben a magyarországi könyvelésben kell-e szerepeltetni a külföldön keletkező költségeket, vagy azt csak az izraeli szabályok szerint kell elszámolni?

Kérdés: A cég bérel egy lakást a társasháztól, amelyet irodaként kíván használni. A tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel. A cég székhelye máshol van. A kérdésem az, hogy a bérelt lakásban lévő iroda fenntartási, karbantartási költségei, valamint a hozzá kapcsolódó rezsiszámlák áfatartalma levonhatók-e? Át kell-e minősíteni vagy bejelenteni az önkormányzathoz? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A Számviteli Levelek korábbi számai foglalkoznak ugyan az alábbi problémával, de a 2009. és 2010. évekre vonatkozó jogi értelmezés szerinti gyakorlati végrehajtás nem biztos, hogy alkalmazható. A problémánk a következő: Hárman vagyunk testvérek. Az idősebb bátyám kölcsönt adott kamatmentesen nekem – én egyéni vállalkozó vagyok – gép beszerzésére, még 2009. évben. (A törlesztést még 2009. évben megkezdtem, de 2010. évben is folytatom.) Ugyanő a saját kft.-nek ún. tagi kölcsönt nyújtott – szintén kamatmentesen – 2009. évben és 2010. évben is. A harmadik testvéremnek bt.-je van. Ide mint magánszemély adott kölcsönt 1% kamatra szintén 2009. évben. (Megjegyzem, mindhárom esetben a kölcsönt felvevőt visszafizetési kötelezettség terheli.) A kérdés: Az Szja-tv, illetve a Tao-tv. értelmében 2009. évben és 2010. évben a magánszemély, illetve a társaság hogyan adózik? Kit milyen adófizetés terhel?

Kérdés: 2010-ben más mértékű társasági adó érvényes az I., illetve a II. félévben. Milyen mértékű adócsökkentés érvényesíthető fejlesztésitartalék-képzés esetén? Van-e különbség a két félév között a fejlesztésitartalék-képzés vonatkozásában? Cégünk kisvállalkozás.

Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?

Kérdés: Cégünk integrált vállalatirányítási rendszert üzemeltet, amelyben a gazdasági eseményekhez kapcsolódóan elektronikusan képződnek a bizonylatok, könyvelődnek a tételek. Ki kell-e nyomtatni a kimenő számlákon és szállítóleveleken kívül képződő egyéb belső bizonylatokat, ha az egyes gazdasági események összesítőit kinyomtatjuk, és a felelős vezetőkkel aláírattatjuk? Év végén ki kell-e nyomtatni a tárgyi eszköz, a készlet és a főkönyvi kartonokat, ha a program eleget tesz az Szt. 169. §-ának (5) bekezdése és a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet 2. §-a előírásainak, de nem rendelkezik a rendelet 3. §-a szerinti egyik feltétellel sem? Kötelező-e megvalósítanunk a rendelet 3. §-ában foglalt feltételek valamelyikét ilyen fokú integrált rendszer esetében?

Kérdés: Fogászattal foglalkozó kft. (áfamentes a tevékenység jellegére) vásárolt 2008. évben egy új személygépkocsit (a számlát az autószalon áfásan állította ki). Ezt a személygépkocsit 2010-ben el kívánja adni. Az eladáskor fel kell vagy nem kell felszámítani az áfát? (Gondolok itt arra, hogy az adómentes tevékenységet végző cégek a tárgyi eszköz eladásánál nem élhetnek azzal a jogukkal, hogy tárgyi eszközeiket is áfamentesen adják el.)