Át nem vett üzletrészek megszüntetése

Kérdés: Az ÁFÉSZ a Szöv-tv. alapján a tagság részére 218 millió Ft értékben szövetkezeti üzletrészt adott ellenérték megfizetése nélkül. Ennek 20 százalékát a tagság – többszöri értesítés ellenére – a mai napig nem vette át. Bevonhatja-e az ÁFÉSZ az így át nem vett üzletrészeket? Milyen teendők vannak annak érdekében, hogy az elszámolás megvalósítható legyen?
Részlet a válaszából: […] ...döntése szerint üzletrésztőkét képezhet, amelyből tagjainak üzletrészt juttathat.A szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerint (1992. évi II. törvény) hatálybalépésekor működő szövetkezeteknek 1991. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Társaságiadóalap-csökkentés a 2001 előtti értékvesztéssel

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 29/c. §-ában az eszközcsoportonkénti, illetve az egyedi nyilvántartást az értékvesztésnél? Számviteli vagy adózási kategória? Ez a gyakorlati alkalmazás esetén (például vegyes portfóliónál) okoz gondot. Hogyan számolunk, ha a porfólióban több kft. üzletrész van?
Részlet a válaszából: […] ...az egyedi eszközre érvényesített és nyilvántartott értékvesztéssel, azaz 300 000 forinttal, vagy 200 000 forinttal csökkentendő. Az átmeneti rendelkezések között előírt korrekciókat nem érinti az értékvesztés 2001-től történő elszámolása, nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Tagi kölcsön

Kérdés: 2001. január 1-jétől adhat-e a társaságnak a vele kapcsolt vállalkozásban lévő magánszemély tagja kamatmentes kölcsönt úgy, hogy sem szja-, sem tao-fizetési kötelezettsége ne keletkezzen? Hogyan kell megítélni, ha a keretszerződést már 2000. december 31-e előtt megkötötték? Hogyan kell kezelni a 2001. január 1-jén már meglévő, korábban kamatmentesen nyújtott tagi kölcsönöket?
Részlet a válaszából: […] ...is, ha nem kapcsolt vállalkozás a hitelező). Természetesen, ha a kötelezettségekhez nem kapcsolódik kamat (mert például kizárólag kamatmentes tagi kölcsönből áll), akkor az arányos kamat nulla, és nincs érték, amellyel növelni kellene a társasági adó alapját.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Visszatérítendő támogatás átminősítése vissza nem térítendő támogatássá

Kérdés: A társaság 1996-97-ben visszatérítendő kamatmentes, illetve vissza nem térítendő támogatásban részesült (50-50 százalékban). A társaság kérésére 2001-ben a visszatérítendő támogatás egy része vissza nem térítendő támogatásra módosult. A tárgyi eszközöket 1996-97-ben aktiválták, a vissza nem térítendő támogatást időbelileg elhatárolták, az értékcsökkenési leírás elszámolását megkezdték, a vissza nem térítendő támogatással arányos értékcsökkenési leírásnak megfelelő összegben az időbeli elhatárolás megszüntetését elvégezték. Kérdés, hogyan kell eljárni a visszatérítendő támogatás (kötelezettség) részbeni elengedésével kapott végleges támogatásnál?
Részlet a válaszából: […] ...támogatást adó – általában – jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a támogatást visszatérítendő összegben, de kamatmentesen adja (ez a támogatott vállalkozásnál valójában olyan, mint egy kamatmentes kölcsön, ezért kölcsönként is kell elszámolni), illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet a válaszából: […] ...után aranykoronánként 500 forintot, mint eszközérteket figyelembe venni az erdőterület helye szerinti település esetében. (A Htv. 1.2 pontjátmódosító 2001. évi LXXIV. törvény 9. számú melléklete egyébiránt már csak termőföldről rendelkezik, s nem tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Tagi kölcsön felső határa

Kérdés: A bt. beltagja milyen összeghatárig nyújthat tagi kölcsönt vállalkozásának? Van-e felső határ?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönt kap a bt. 2002-ben és mellette más kölcsönt is felvesz, az arányos kamat akkor is növeli az adóalapot, ha maga a tagi kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Költségtérítés a munkavállalónak munkába járás és saját jármű hivatalos célú használatára

Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?
Részlet a válaszából: […] ...norma, üzemanyagár stb.). A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a munkáltató, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.Igazolás nélkül elszámolható költség (Szja-tv. 3. számú melléklet II...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

"Újraértékelés" az egyszeres könyvvitelt vezetőknél

Kérdés: A bt. a befektetett eszközök között csak tárgyi eszközökkel rendelkezik. Az 57. §-ra figyelemmel kell-e és mikor kell az egyszeres könyvvitelt vezető bt.-nél az "újraértékelést" elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...azonos összegű értékelési tartaléknak a saját tőkébe való figyelembevételét.Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való átmenetkor ezt utólag – visszamenőlegesen – nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Korosbítás elszámolása

Kérdés: A kocasüldők tenyészkocává minősítése során kell-e számlát kiállítani és azt a havi áfabevallásban egyazon időszakban értékesítésként és beszerzésként is beállítani, mint a saját beruházás után?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 76. §-ának (2) bekezdése szerint a saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a tenyészállattá átminősített növendék állatok közvetlen önköltségen számított értékét. Ebből következően a növendék állat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Bérbeadott épület értékcsökkenése

Kérdés: Elszámolható-e értékcsökkenési leírás (5 százalék) a bérbe adott iroda (épület) után, ha értékéből nem veszít, sőt értéke nő? Vagy ez a tárgyi eszköz is abba a körbe tartozik-e, amely után az új Szt. szerint értékcsökkenést nem szabad elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...határozták meg. Nem felel meg az új Szt.előírásainak az a hivatkozás sem, hogy az épület értéke évről évre nő. Valóban nőhet átmenetileg az épület értéke, de ez az értéknövekedés általában nem az épület különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
49
50
51
52