Találati lista:
151. cikk / 276 Devizás pénzeszközök árfolyam-különbözete
Kérdés: Ügyfelünk a devizás pénzeszközöknél mind a beszerzést, mind a felhasználást az adott napi MNB-árfolyamon könyveli (ez a választott árfolyam). Év végén a devizaszámla átértékelésre kerül az év végi árfolyamnak megfelelően, ekkor számolja el az árfolyam-differenciát. Helyesen jár el a társaság?
152. cikk / 276 Pénzügyi lízing megszüntetése
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a társaság nem tudta az esedékes lízingdíjakat fizetni, ezért a lízingcég felmondta a szerződést, és az eszközök visszaadásra kerültek. A lízingbe vevőnél ezzel kapcsolatosan milyen számviteli elszámolások szükségesek?
153. cikk / 276 Naponta átváltott hitel
Kérdés: A társaság – hitelszerződése alapján – bankhitelét bármikor átválthatja másik devizanemre, egy napon belül többször is (például USD-ről euróra vagy forintra). A napon belüli átváltásból adódó árfolyam-különbözeteket (nyereség-veszteség) lehet-e összevontan könyvelni a 8-as vagy 9-es számlákra?
154. cikk / 276 Megtérített jégkár elszámolása
Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
155. cikk / 276 Deviza átváltása forintra
Kérdés: Cégünk rendelkezik deviza- és forintbankszámlákkal is. A könyveinket forintban vezetjük. A devizaszámláról a forintszámlára való átvezetéskor a bank a vételi árfolyamot használja. Mi a devizaszámláról történő kifizetések könyvelésekor az átlagárfolyamot használjuk. A fentiek miatt az átvezetési számlánk nem fut ki nullára, mivel a forintszámláról és a devizaszámláról más-más összeg kerül rá. Ha az átvezetéseket a bank által megadott vételi árfolyamon könyveljük, az átlagárfolyam nagymértékben torzul. Mit csinálunk rosszul?
156. cikk / 276 Közösségen belül igénybe vett szolgáltatás
Kérdés: Az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján "a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett". A 42. §-ban nevesített szolgáltatásnyújtások esetében pedig "a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik". Ebben az esetben a szolgáltató közösségi tagállam felszámolja az áfát a számlában. A számla áfatartalmát hogyan könyveljük, illetve hogyan igényeljük vissza az áfát?
157. cikk / 276 Devizás beruházási hitel más devizára váltása
Kérdés: A Számviteli Levelek 207. számában a 4329. kérdésre adott válaszukban arról írtak, hogy ha év közben változik az aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó devizakötelezettség devizaneme, akkor a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással meg kell szüntetni. Az elmúlt hetekben azt hallottam, az ezen álláspontot alátámasztó törvényi előírást módosítják? Igaz ez?
158. cikk / 276 Saját tőke szerkezetének megváltoztatása
Kérdés: Milyen lehetőség van arra, hogy egy kft. megváltoztassa a saját tőke szerkezetét, saját elhatározásából? (Például a jegyzett tőke és a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára.) A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket jelentősen meghaladja. Tőkekivonás nem történne, a saját tőke összege nem változna.
159. cikk / 276 Osztalékra igénybe vett eredménytartalék könyvelése
Kérdés: A Számviteli Levelekben az 589. kérdésre adott válasz szerint: az új Szt. hivatkozott előírásai egyértelművé teszik, hogy a szabad eredménytartalékból osztalékra igénybe vett összeget az eredménykimutatásba be kell állítani, azt nem lehet az eredménytartalék és az alapítókkal szembeni kötelezettség között közvetlenül könyvelni. Hogyan kell ezt könyvelni?
160. cikk / 276 Devizás beruházási hitel más devizára váltása
Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?
