261 cikk rendezése:
171. cikk / 261 Aszály miatti elemi kár megosztása
Kérdés: Jelentős aszály miatti elemi kár esetén a költségek a hozamkiesés miatt megoszthatók-e, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.
172. cikk / 261 Szövetkezeti üzletrész helyett átalakított befektetői részjegy
Kérdés: Szövetkezetünk a 2006. évi X. törvény 98. és 99. §-a előírásainak eleget tett. Ennek alapján a 101. § (1) bekezdésének megfelelő állapot alakult ki. 2007. április 30-án szövetkezetünknél 21 millió forint névértékű üzletrész maradt, amellyel kapcsolatosan a tulajdonosok nem éltek a felajánlott lehetőséggel. Az üzletrészek árfolyamának a súlyozott számtani átlaga 11%, amit a közgyűlés jóváhagyott. Ennek alapján 2007. május 1-jén 2,3 millió forint értékű átalakított befektetői részjegye lett a tulajdonosoknak a szövetkezetnél. Hogyan történjen az üzletrész névértéke és az átalakított befektetői részjegy értéke közötti különbözet elszámolása?
173. cikk / 261 Árbevétel engedményezése
Kérdés: Cégünk finanszírozási gondok miatt rövid lejáratú hitelt vett fel a banktól, amelynek a fedezete árbevétel engedményezése. A vevő a bank által megjelölt elkülönített számlára teljesíti a kimenő számlánk ellenértékét, amelyből a bank a felvett hitelt és kamatait elszámolja. Ebben az esetben is a Ptk. 328-331. §-ai szerinti követelésengedményezésről van szó? Hogyan történik ennek a könyvelése? Milyen áfa- és társaságiadó-vonzata van?
174. cikk / 261 Tőketartalékba helyezett támogatás
Kérdés: A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből társaságunk vissza nem térítendő támogatást kapott. A szerződés szerint 5 évig tőketartalékba kell helyezni, majd lekötött tartalékként kimutatni. Mi történik 5 év után? Az eszközök már nullára íródtak.
175. cikk / 261 Szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy kifizetése
Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?
176. cikk / 261 Nyílt végű pénzügyi lízing kivezetése
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében nyergesvontató "beszerzése", futamidő 48 hónap. A szerződés megkötésekor a lízingbe adó egy technikai számlát küldött a lízingelt jármű aktiválásához. A lízingbe vevő az induló lízingdíjat az eladónak fizette meg, amelyről a lízingbe adó küldött számlát, amely már pénzügyi teljesítést nem igényelt. A lízing-törlesztőrészletek maradványérték kikötésével kerültek meghatározásra. A lízing lejáratakor a pénzügyi kötelezettség számlán a maradványérték szerepelt. A futamidő végén a lízingbe vevő nyilatkozatot adott a lízingbe adónak, hogy élni kíván opciós jogával, de vevőként egy másik céget jelölt meg. Ez alapján a lízingbe adó a maradványértékről a számlát a megjelölt vevőnek állította ki, aki azt meg is fizette. Ezután a lízingbe adó nyilatkozatot adott ki a tulajdonjog átszállásáról. Kérdés, a lízingbe vevő tárgyi eszközei között szereplő jármű hogyan kerül ki a cég könyveiből?
177. cikk / 261 Üzletrész-értékesítés adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
178. cikk / 261 Nem könyvelt fejlesztési tartalék
Kérdés: A mérlegelfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárótételek könyvelésénél azonban ennek rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így elkülönített tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?
179. cikk / 261 Euróban kimutatott követelés jóváírása forintban
Kérdés: Külföldi vevőnknek euróban állítjuk ki a számlát, amelyen az eurós bankszámlaszámunkat tüntetjük fel. Cégünk az MNB devizaárfolyamát használja. Az értékesítés könyvelése a teljesítés napjával MNB-árfolyamon megtörtént. A vevő kifizeti tartozását, az azonban nem az eurós, hanem a forintos bankszámlára érkezik meg. A bankkivonaton a megjegyzés rovatban szerepel az érkezett euró összege, a bank által használt árfolyam és jóváírt forintösszeg. Milyen árfolyamon kell könyvelni a vevőszámla kiegyenlítését?
180. cikk / 261 Fejlesztési tartalék tenyészállatokra
Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján lehet-e fejlesztési tartalékot képezni a saját növendék állatból átminősített tenyészállat bekerülési értéke után?
