281 talált cikk a befektetés kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell a tulajdonos ("A" cég) nyilvántartásában megjeleníteni a tartós részesedésnövekedést? Az "A" cég többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik "B" kft.-ben. A "B" kft. jelentős vagyonfelértékeléssel átalakul zrt.-vé (kedvezményezett átalakulás). Az átalakulás során a jegyzett tőkét jelentősen megemelte. Az átalakulás során a tulajdoni arányok nem változtak. Így az "A" cég részesedése jelentősen megnőtt. Hogyan kell ezt "A" cég nyilvántartásaiban megjeleníteni? A nyilvántartáson való keresztülvezetése jelentősen növeli "A" cég adózás előtti eredményét. Az adóalap csökkenthető? Ha nem csökkenthető, a rendkívüli bevétel halasztott bevételként elhatárolható? Lehetséges-e az a megoldás, hogy "A" cég az új részesedést változatlan bekerülési értéken mutatja ki, és csak a kiegészítő mellékletben utal a részesedés növekedésére?

Kérdés: A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben – ráépítés jogcíme alapján – osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?

Kérdés: Befektetési szolgáltatási szerződést kötöttünk "A" értékpapír zrt.-vel. A dematerializált értékpapírokat a zrt. az ügyfélszámla részét képező értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli. Az ügylet tárgyát képező értékpapírokkal, illetve a fizetendő ellenértékkel, díjakkal az ügyfélszámlát megterheli. Negyedévente a számlakivonaton szerepel az eladott részvények mennyisége, pénzszámla névjelöléssel a különböző díjfizetések összege, átvezetési díjak, késedelmi pótlékok. A számlakivonaton szerepel, hogy az számlának minősül. Az ügyfélszámlát vagy annak pénzszámla részének forgalmát hol kell vezetni?

Kérdés: Cégünk a korábbi évek megtakarításait ingatlanalapba fektette. 2008. december 20-án értékesítettük befektetésünket, de a pénzt csak március 20-án utalták át az akkori árfolyamon. Mikor járunk el helyesen? Ha az értékpapírokat a december 31-i árfolyamra értékeljük át, és így december 31-ig számoljuk el az árfolyamveszteséget? Vagy a március 20-án befolyt összeg ismeretében a teljes árfolyamveszteséget 2008. évi veszteségként könyveljük?

Kérdés: Az első konszolidálásba be lehet-e (kell-e) vonni teljes körű konszolidálással megvásárolt többségi tulajdonú leányvállalatot, ha a saját tőkéje negatív? Bevonás esetén az eszközoldalon aktív konszolidációs különbözet, a forrásoldalon negatív kisebbségi részesedés keletkezik. Vagy ez esetben marad a könyv szerinti értéken a befektetés?

Kérdés: Az Szja-tv. nem ad egyértelmű eligazítást az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések helyes adókötelezettségének megállapítására az alábbi körülmények fennállása esetén: Ha a tag adókötelesen (szja, eho) veszi fel önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítását, és a számlán jóváírt eddigi hozam a tőkét is csökkenti, mi tekinthető a fizetendő adó alapjának: a tagnak ténylegesen kifizetett tőke, vagy a befizetések összegeként képződő nyilvántartott tőke? Az elmúlt 10 év hozameredményei és a jelenlegi negatív hozamok mellett előfordulhat: – ha a tag nem régóta takarékoskodik, de már – akár adózottan is – ki szeretné venni a megtakarítást (pl. nyugdíjas 3 éven belül kér kifizetést); – vagy ha a 10 év lejártát követően már felvette a hozamot (pl. 2007 nyarán), most viszont a teljes megtakarítására szüksége lenne, ezért megszünteti a tagságát, ekkor kisebb a kifizethető tőkerész, mint ami a befizetések révén nyilván van tartva. A kérdés olyan formában is felvetődik, hogy különböző módon kell-e eljárni a tőkekifizetések utáni adókiszámításnál ott, ahol a tőke alapját munkáltatók általi befizetések, vagy ott, ahol egyéni befizetések adják, tekintve, hogy az egyéni befizetések után a tag egyszer már adókedvezményt vett igénybe, amit a hosszú távú, nyugdíjkorhatár elérésével felhasználandó megtakarítás gyűjtésének ösztönzésére kapott.

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: – "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?

Kérdés: A társaság nemzetközi részvényalapba helyezte szabad pénzeszközeit, hosszú távra. Az ismert nemzetközi pénzügyi helyzet miatt a részvényalapok árfolyama több mint 30 százalékkal csökkent 2008. december 31-re. Értékvesztést kell-e elszámolni? Ha igen, akkor az értékvesztés összege hogyan befolyásolja a társaságiadó-alapot?

Kérdés: Társaságunknak részesedése van egy külföldi vállalkozásban, amely veszteséges gazdálkodása miatt megszűnik. A külföldi társaság tagjainak a taggyűlési határozat értelmében – a ki nem egyenlített tartozásokra – nagyobb összeget kell befizetni. A külföldi társaság – előzetes adatok alapján – elveszítette vagyonát. Le kell értékelni a társaságban lévő részesedésünket nullára? A befizetett összeget minek kell tekinteni? Az módosítja a társasági adó alapját?