275 cikk rendezése:
161. cikk / 275 Egyéni vállalkozó életbiztosítása
Kérdés: Kérem tanácsukat, hogy az egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként az általa saját személyére megkötött, halálesetre szóló 2009-ben befizetett biztosítást. A biztosítás nyílt végű befektetéshez kötött (kötvény, részvény eszközalapokba) életbiztosítási kötvény. A kötvényt a 12 éves futamidő alatt 2 év után a szerződő fél visszavásárolhatja. Haláleseti kedvezményezett a törvényes örököse.
162. cikk / 275 Visszavásárolt üzletrész hozama
Kérdés: Egy cégcsoport szindikátusi szerződést köt azzal a céllal, hogy az egyik cég (B) üzletrészt vásárol a másikban (A cégben), majd tőkeemelést hajtanak végre kizárólag pénzbeli hozzájárulás nyújtásával. A befektető cég (B) csak mint pénzügyi befektető, határozott időtartamra marad tulajdonos. A harmadik cég (C), amely cég eredetileg az "A" cég 100 százalékos tulajdonosa volt, visszavásárlási kötelezettséget vállal az üzletrészre, hozamaival együtt. Az üzletrész hozama a pénzügyi műveletek ráfordítása lesz "C" cégnél?
163. cikk / 275 Behajthatatlan követelés a társasági adó alapjánál
Kérdés: 2010-től behajthatatlan követelésnek minősül az egy éven túl lejárt követelés 20%-a? Azt jelenti-e ez, hogy csökkenti az adóalapot, és így 5 adóév alatt a követelés keletkezésekor megfizetett adó 100%-a visszanyerhető? Konkrétan: ha a társaság 2008. év elején 10 millió forintért megvásárolt egy 50 millió forintos követelést, melyből a mai napig nem folyt be semmi, a 2009. évben nem is fog. Továbbá arra sincs sok esély, hogy a jövőben "akár 1 forint is" befolyjon a követelésből. Csökkenthető-e ez esetben évente 20%-kal (2 millió forint) – mint behajthatatlan követelés – az adóalap? Vagy amint száz százalékig biztossá válik, hogy a követelésből nem teljesül semmi, akkor egy összegben írható le a 10 millió forint? Meg kell-e ez utóbbiról várni a felszámoló igazolását, és csak akkor (abban az évben) írható le a 10 millió Ft, vagy fokozatosan megkezdhető a veszteség leírása?
164. cikk / 275 Befektetést is tartalmazó életbiztosítás
Kérdés: Határozott futamidejű, befektetést is tartalmazó életbiztosítás elszámolása hogyan történik, ahol a szerződő fél a kft., a biztosított magánszemély, aki egyben a kft. ügyvezetője, de nem alkalmazotti jogviszonyban van, és a kedvezményezett egy harmadik magánszemély? Szeretném megkapni válaszukat arra az esetre is, ahol a fentiek érvényesek, de élethosszig tartó a biztosítás ideje.
165. cikk / 275 Kedvezményezett átalakulás a tulajdonosnál
Kérdés: Hogyan kell a tulajdonos ("A" cég) nyilvántartásában megjeleníteni a tartós részesedésnövekedést? Az "A" cég többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik "B" kft.-ben. A "B" kft. jelentős vagyonfelértékeléssel átalakul zrt.-vé (kedvezményezett átalakulás). Az átalakulás során a jegyzett tőkét jelentősen megemelte. Az átalakulás során a tulajdoni arányok nem változtak. Így az "A" cég részesedése jelentősen megnőtt. Hogyan kell ezt "A" cég nyilvántartásaiban megjeleníteni? A nyilvántartáson való keresztülvezetése jelentősen növeli "A" cég adózás előtti eredményét. Az adóalap csökkenthető? Ha nem csökkenthető, a rendkívüli bevétel halasztott bevételként elhatárolható? Lehetséges-e az a megoldás, hogy "A" cég az új részesedést változatlan bekerülési értéken mutatja ki, és csak a kiegészítő mellékletben utal a részesedés növekedésére?
166. cikk / 275 Ráépítés a társaság telkére
Kérdés: A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben – ráépítés jogcíme alapján – osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?
167. cikk / 275 Elengedett osztalék illetékfizetése
Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?
168. cikk / 275 Értékpapírok nyilvántartása, kapcsolódó elszámolások
Kérdés: Befektetési szolgáltatási szerződést kötöttünk "A" értékpapír zrt.-vel. A dematerializált értékpapírokat a zrt. az ügyfélszámla részét képező értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli. Az ügylet tárgyát képező értékpapírokkal, illetve a fizetendő ellenértékkel, díjakkal az ügyfélszámlát megterheli. Negyedévente a számlakivonaton szerepel az eladott részvények mennyisége, pénzszámla névjelöléssel a különböző díjfizetések összege, átvezetési díjak, késedelmi pótlékok. A számlakivonaton szerepel, hogy az számlának minősül. Az ügyfélszámlát vagy annak pénzszámla részének forgalmát hol kell vezetni?
169. cikk / 275 Befektetésértékesítés, későbbi pénzügyi rendezés
Kérdés: Cégünk a korábbi évek megtakarításait ingatlanalapba fektette. 2008. december 20-án értékesítettük befektetésünket, de a pénzt csak március 20-án utalták át az akkori árfolyamon. Mikor járunk el helyesen? Ha az értékpapírokat a december 31-i árfolyamra értékeljük át, és így december 31-ig számoljuk el az árfolyamveszteséget? Vagy a március 20-án befolyt összeg ismeretében a teljes árfolyamveszteséget 2008. évi veszteségként könyveljük?
170. cikk / 275 Negatív saját tőkéjű leányvállalat konszolidációja
Kérdés: Az első konszolidálásba be lehet-e (kell-e) vonni teljes körű konszolidálással megvásárolt többségi tulajdonú leányvállalatot, ha a saját tőkéje negatív? Bevonás esetén az eszközoldalon aktív konszolidációs különbözet, a forrásoldalon negatív kisebbségi részesedés keletkezik. Vagy ez esetben marad a könyv szerinti értéken a befektetés?
