Találati lista:
241. cikk / 287 Üzletrész értékesítése
Kérdés: Egy bt. 300 E Ft-ért részesedést szerzett egy kft.-ben. Időközben a kft. kiegészítette jegyzett tőkéjét a törzstőkén felüli vagyonából 3 millió Ft-ra. A bt. a társtulajdonosoknak eladja a bekerülési érték többszöröséért üzletrészét. A realizált árfolyamnyereséggel csökkenthető-e a társasági adó alapja, mivel a megszerzett jövedelem már a kft.-nél adózásra került, és a részesedés kivezetése a társaságból való kilépés miatt vált szükségessé?
242. cikk / 287 Befektetési jegyek realizált hozama
Kérdés: Nyílt végű befektetési jegy eladásakor a nettó eszközérték különbözeteként realizált hozam kamatnak minősül-e?
243. cikk / 287 Cégvásárlás költségei
Kérdés: Cégvásárlások kapcsán gyakori, hogy a vevő átvilágítja a céget, amelynek során könyvvizsgálói, ügyvédi, ingatlanbecslői stb. díjak kifizetésére kerül sor. Kérdés, hogy ezen költségek az eladásra szánt társaságban elszámolhatók-e, vagy az eladót, vagy a vevőt terhelik, esetleg egymás között – megállapodásuknak megfelelően – megoszthatják.
244. cikk / 287 Lakás mint iroda, MKV adóalap-kedvezménye
Kérdés: Befektetési, biztosításközvetítési tevékenységet végző kft. 2002-ben új társasházi lakást vásárolt, kizárólag iroda céljára. Az építő lakásként számlázta le, mivel erre szólt az építési engedély. Igénybe vehető-e a mikro- és kisvállalkozási adóalap-kedvezmény az egyéb feltételek teljesülése esetén?
245. cikk / 287 Befektetési jegyek hozamának elszámolása
Kérdés: Van-e eltérés a nyílt, illetve a zárt végű befektetési jegyek hozama elszámolásában? És akkor, ha a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között mutatjuk ki? Számomra ellentmondásos az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja, egyrészt a nettó eszközérték és a névérték, másrészt a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték közötti különbözetről szól. Melyik az igaz?
246. cikk / 287 Elengedett kötelezettség
Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosa 1999-ben véglegesen lemondott a fel nem vett osztaléka egy részéről. A külföldi tulajdonos ugyanezen évben más magyarországi befektetése után osztalékot kapott. Csökkentheti-e a társaság az adózás előtti eredményét az elengedett kötelezettség összegével?
247. cikk / 287 Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés
Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
248. cikk / 287 Megbízás alapján erdőtelepítés
Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
249. cikk / 287 Visszavásárolt üzletrész nyilvántartása
Kérdés: Milyen értéken kell nyilvántartani a vevőnél a vásárolt üzletrészt, ha a vételár nagyobb, mint az üzletrész névértéke, illetve ha a vételár kisebb, mint az üzletrész névértéke?
250. cikk / 287 Kötelező-e az értékhelyesbítés?
Kérdés: A vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök értékének piaci értékre történő helyesbítését köteles-e alkalmazni az egyszerűsített éves beszámolót készítő kft., vagy ez vezetői döntés függvénye?
