277 cikk rendezése:
251. cikk / 277 Tőkeemelés az eredménytartalék terhére
Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
252. cikk / 277 Temetkezési költségekre kapott előleg elszámolása
Kérdés: Temetkezési kft. szerződést kötött, hogy megbízója temetését – a megállapodásban meghatározottak szerint – a megbízó igényének megfelelően teljesíti. Ezért a temetés majdani költségének fedezetére a megállapodás szerinti összeg a kft. pénztárába befizetésre került. Az így befizetett összeget hogyan és hova kell könyvelni? A kamattal növelni kell-e az összeget?
253. cikk / 277 Közhasznú társaságba történő befektetés elszámolása
Kérdés: Társaságunk közhasznú társaságot hozott létre, egy másik esetben pedig csatlakozott egy már korábban létrehozott kht.-hoz. A kht.-ket bejegyezték. Hogyan kell elszámolni a társaságunk által a kht.-k rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket?
254. cikk / 277 Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása
Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
255. cikk / 277 Értékpapír és étkezési utalvány juttatása
Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
256. cikk / 277 Külföldről kapott osztalék
Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
257. cikk / 277 Kezességvállalás és következményei
Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
258. cikk / 277 Kiegészítő melléklet – devizaeladási árfolyam használatakor
Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
259. cikk / 277 Nem létező kft. üzletrészeinek kivezetése
Kérdés: 1998-ban kft.-üzletrészt vásároltunk. Azóta a cég már nem működik, eltűnt. Hogyan lehet kivezetni a könyvekből, ha végelszámolás, felszámolás nem történt? Az ügy már két éve húzódik.
260. cikk / 277 Részesedés részletre vásárlása
Kérdés: Szövetkezetünk 2001-ben részvényeket vásárolt részletre. A részvénykönyvben az átvezetés megtörtént. A részvényeket a teljes vételár kiegyenlítéséig az eladó letétbe helyezte. A részletfizetések negyedévenként esedékesek. A vásárolt részvények az adásvételi szerződés időpontjában nyilvántartásba vehetők-e, ha azok teljes vételárát még nem egyenlítettük ki?
