Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemély adózott jövedelméből történt vagyoni érték átadásának (befektetésének) részben vagy egészben történő visszafizetését (visszajuttatását), ideértve a vállalkozásban lévő vagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] Értékpapír-juttatás témájával a Számviteli Levelek 36. számában a 722. kérdésre adott válaszban is foglalkoztunk. Itt lényegesen kiegészítjük korábbi válaszunkat.Ha a vállalkozás a munkavállalóit értékpapír-juttatásban kívánja részesíteni a társasághoz való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Külföldről kapott osztalék

Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...(adóköteles bevételt).A kapott osztalék és részesedés az Szt. szerint [84. § (1) bekezdése] a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózott eredményből járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – vált behajthatatlanná, nem csökkenthető az adóalap. (Ha a társaság hitelintézet, akkor a pénzügyi szolgáltatásból, a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, ha befektetési vállalkozás, akkor a befektetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kiegészítő melléklet – devizaeladási árfolyam használatakor

Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...deviza ellenében beszerzett eszközök (tárgyi eszközök, készletek stb.), devizában fennálló követelések (vevők, értékpapírok, befektetések, devizaszámla), illetve devizában fennálló kötelezettségek (szállítók, hitelek stb.) forintértékét a bekerüléskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Nem létező kft. üzletrészeinek kivezetése

Kérdés: 1998-ban kft.-üzletrészt vásároltunk. Azóta a cég már nem működik, eltűnt. Hogyan lehet kivezetni a könyvekből, ha végelszámolás, felszámolás nem történt? Az ügy már két éve húzódik.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 64. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést (az adott esetben a kft.-üzletrészt) a bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Részesedés részletre vásárlása

Kérdés: Szövetkezetünk 2001-ben részvényeket vásárolt részletre. A részvénykönyvben az átvezetés megtörtént. A részvényeket a teljes vételár kiegyenlítéséig az eladó letétbe helyezte. A részletfizetések negyedévenként esedékesek. A vásárolt részvények az adásvételi szerződés időpontjában nyilvántartásba vehetők-e, ha azok teljes vételárát még nem egyenlítettük ki?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár). Ez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Csehországi kft.-ben lévő részesedés értékelése

Kérdés: Társaságunk 2000 májusában egy Csehországban bejegyzett és ott működő kft.-ben vásárlással 100 százalékos részesedést szerzett, amelyet befektetett eszközként mutatunk ki. A vételár 45 százalékát NLG-ben, 55 százalékát euróban fizettük ki. Milyen devizára szóló pénzügyi befektetésünk keletkezett, és év végén hogyan kell ennek a forintértékét megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...előbb vásárolni, akkor az adott ügyletet lebonyolító hitelintézetnek ténylegesen fizetett forintösszeg a bekerülési érték.)Csehországi befektetésről lévén szó, feltételezhető, hogy az adott kft. cseh koronában vezeti a könyveit, és a részesedés névértékét is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Társaságiadóalap-csökkentés a 2001 előtti értékvesztéssel

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 29/c. §-ában az eszközcsoportonkénti, illetve az egyedi nyilvántartást az értékvesztésnél? Számviteli vagy adózási kategória? Ez a gyakorlati alkalmazás esetén (például vegyes portfóliónál) okoz gondot. Hogyan számolunk, ha a porfólióban több kft. üzletrész van?
Részlet a válaszából: […] ...elkészítésekor az értékvesztést nyilvántartotta. 2001-től már nincs lehetőség a nyilvántartási mód változtatására.A befektetések (mint eszközcsoport) esetében is lehetett alkalmazni mind a két módszert. Például, ha egy társaság rendelkezett "A", "B",...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Üzleti jelentés hiánya

Kérdés: Az új Szt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a beszámoló és az üzleti jelentés adatainak összhangját. Milyen záradékot adhat a könyvvizsgáló, ha ennek a kötelezettségének az üzleti jelentés hiányában nem tudott eleget tenni? Mely szervezet és milyen szankcióval sújthatja azt a céget, aki nem készít üzleti jelentést?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzését megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő (ha a cselekményt pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési szolgáltató szervezet körében követik el, három évig terjedő) szabadságvesztéssel, közérdekű munkával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
1
25
26
27
28