Rövid lejáratú kölcsön árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunknak több külföldi székhelyű leányvállalata van, részesedésüket a befektetett eszközök között devizában tartjuk nyilván. Ugyanakkor az anyavállalattól devizában rövid lejáratú kölcsönt vettünk fel. Az adóév végén a számviteli törvénynek megfelelően értékeltük a devizában kimutatott eszközöket, kötelezettségeket. Az értékelés összevont eredményeként árfolyamveszteséget számoltunk el. A befektetett pénzügyi eszközök értéke növekedett (árfolyamnyereség), a rövid lejáratú kölcsönök értéke is növekedett (árfolyamveszteség), de ez utóbbi közel kétszer akkora mértékben. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja, illetve 8. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja írja elő, hogy a társaság döntése szerint mikor lehet (illetve kell) csökkenteni, növelni az adózás előtti eredményt az árfolyam-különbözetek miatt. Kérdésünk, ha a rövid lejáratra felvett kölcsönt – pénzügyi nehézségek miatt – nem tudtuk visszafizetni egy éven belül, csak 18 hónap alatt, akkor az hosszú lejáratúnak minősül-e, és növelni kell-e az év végi értékelés miatti kötelezettség értékének a növekedésével az adózás előtti eredményt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy nem kell!Egyrészt azért nem kell, mert a 12 hónapon belül lejárókötelezettség nem válik hosszú lejáratú kötelezettséggé, mert annak avisszafizetése a szerződésben rögzített időpontig nem történt meg, azt lejártrövid lejáratú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] A saját számlára kötött határidős tőzsdei ügyletekelszámolását alapvetően meghatározza az, hogy az ügylet tárgya (az adottesetben a részvény) ténylegesen leszállításra, fizikailag átadásra kerül(leszállításos ügylet), vagy csak pénzügyi elszámolás történik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Üdülési jog értékesítése

Kérdés: Cégünk üdülési jogot értékesít 15, illetve 30 évre. Az árbevételt elhatároljuk az üdülési jognak megfelelő évekre? Vagy a tárgyévre számoljuk el az egészet?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján azértékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a befektetett eszközökhasználati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – áfát nemtartalmazó – számlázott ellenértéket. A kérdező társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Bemutató darab könyvelése

Kérdés: A szolgáltató cég közösségi beszerzésből megrendelt egy öltözőszekrényzár-rendszert, amelyet a tevékenységéhez kapcsolódóan vevői részére be kíván mutatni. A beszerzést melyik számlára kell könyvelni? Ha a későbbiek során ezt a bemutató darabot is értékesíti a cég, hogyan alakul a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 23. §-a (4) bekezdésének rendelkezésébőlkell kiindulni. E szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kella befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni.A kérdés szerinti, bemutatásra szánt zárrendszer -feltételezhetően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Nem használt programok kivezetése

Kérdés: Cégünk 3 éve használ számlázó- és készletnyilvántartó programot, amelyet a jövő évtől le kíván cserélni a cég igényeit jobban kiszolgáló új számlázó- és készletnyilvántartó programra. A jelenlegi program a vagyoni értékű jogok között szerepel, jelentős összegű a nettó értéke. 2010-ben már nem használjuk. 2009. 12. 31-ével terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni a nettó értéket? Ki lehet-e vezetni ez esetben a már "0" értékű szoftvert, vagy 5+1 évig (elévülés) még a könyvekben nyilván kell tartani? Előfordulhat, hogy még szükség lehet rá. Az év végén elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel a társasági adó alapját növelni kell?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 23. §-ának (5) bekezdésében foglaltakbólkell kiindulni, amennyiben az eszköz használata, rendeltetése a besorolástkövetően megváltozik, mert ha az eszköz a tevékenységet, a működést tartósanmár nem szolgálja, akkor a besorolást meg kell változtatni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Jelmezek nyilvántartása

Kérdés: Jelmezkölcsönző EU-s beszerzésből vásárol különböző jelmezeket, amit kölcsönöz. Ugyanakkor vásárol anyagot is, amiből saját maga készít jelmezt. A vásárolt jelmezek több évig kitartanak, a készletek között könyvelem, év végén leltározom, ami tönkrement, selejtezem, és értékvesztést számolok el, vagy kis értékű tárgyi eszközként kezeljem? Hogyan vezetek tárgyieszköz-nyilvántartást, ha több száz, talán 1000 ilyen jelmez van? Vagy elegendő az év végi leltár? A saját termelésű jelmez is készletrevételre kerül. Ez esetben maximum értékvesztést számolhatok el?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 23. §-a (4) bekezdésének előírásábólkell kiindulni. E szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kella befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Az Szt. 24. §-ának(1) bekezdése szerint: befektetett eszközként olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Apport átadásának/átvételének könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2009-ben helyesen az apport átadását, átvételét kapcsolt vállalkozásnál? 2008-tól nincs utána áfa?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz az, hogy az apport átadásának/átvételénekkönyvelésében nincs változás. A Gt. szerint a gazdasági társaság alapításához valamennyitag (részvényes) vagyoni hozzájárulása szükséges. A tagok (részvényesek)vagyoni hozzájárulása pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Vásárolt részesedés apportálásának nyeresége

Kérdés: A kft. 20 millió forintért vásárolt egy üzletrészt, amelyet nyilvántartásba vett a befektetett eszközök között. Később ezt az üzletrészt apportálta egy másik kft.-be, de az apportálást megelőzően felértékelésre került, a társasági szerződés szerint 80 millió forintra. Az üzletrész apportjának könyvelésekor 60 millió forint rendkívüli eredmény keletkezett. Ez után a társasági adót és a különadót meg kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt – és itt nem hivatkozott – könyvelésitételek helyesek, amiből az következik, hogy a társaságba bevitt üzletrésznyilvántartási értékét (20 millió forintot) rendkívüli ráfordításként, atársasági szerződésben elismert értékét (a 80 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Raktárkonténer minősítése

Kérdés: A cég által vásárolt raktárkonténert miként kell besorolni a tárgyi eszközök közé? Milyen értékcsökkenési leírási kulcsot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra következtetünk, hogy a cég által vásároltraktárkonténert a cég kizárólag tárolásra vagy a vállalkozáson belüliszállításra (anyagmozgatásra) kívánja használni, és nem betétdíjasgöngyölegként.A vásárolt raktárkonténer besorolásánál is az Szt. 23...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Szoftver minősítése

Kérdés: A szoftver számvitelileg termékként (anyag) vagy szolgáltatásként kezelendő? Ha beszerzünk egy egyéves használati joggal értékesített szoftvert, azt anyagként vagy szolgáltatásként kell könyvelni? Ha kereskedőként értékesítünk "dobozos" szoftvert, akkor annak beszerzési értéke elábé vagy közvetített szolgáltatás? A kereskedő a szoftver értékesítéséről kiállított számlájában Vtsz.- vagy Szj-számot tüntessen fel?
Részlet a válaszából: […] A szoftver számviteli minősítésénél az Szt. 25. §-a (6) és(7) bekezdésének előírásaiból indokolt kiindulni. Ez szerint:– a szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermékmegszerzése a szellemi termékek közé sorolandó (ez esetben a szoftvertermék tulajdonjogáta vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
1
8
9
10
14