1930 talált állásfoglalás a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: A társaság visszavásárolta egyik üzletrészét. Egyidejűleg egy másik társaságnak vételi opciós jogot adott a visszavásárolt üzletrész későbbi időpontban történő megvásárlására. Hogyan kell elszámolni a kapott opciós díjat? El kell-e határolni, ha a visszavásárolt üzletrész értékesítése a mérlegfordulónapig nem történt meg?

Kérdés: A kft. 2000. 04. 07. napján használatba vett egy személygépkocsit, amelyet pénzügyi lízing keretében szerzett be. A lízing lejárta után, 2003. 06. 16. napján a kft. a személygépkocsit értékesítette. Visszaigényelhető-e az előzetesen felszámított áfa időarányos része, ha a személygépkocsi részben magáncélokat is szolgált? Igénybe vehető-e a kamat után a kis- és középvállalkozások adókedvezménye? Ha az adókedvezményt a kft. nem érvényesítette 2000. és 2002. években, ezt önellenőrzéssel igénybe veheti-e?

Kérdés: Társaságunk – az arra igényt tartó dolgozók részére – meleg ebéddel szolgál, amit a meleg ételt házhoz szállító társaságtól szerzünk be, ez a társaság szállítja telephelyünkre. Az ételt a dolgozók a társaság étkezőjében fogyasztják el. A melegétel-szolgáltatásról hetenként számlát kap a társaság. Ez az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.17. pontja alapján 6000 Ft-ig adómentes természetbeni juttatásnak minősül? Mi a helyzet akkor, ha az ételt dolgozóink a szolgáltató éttermében fogyasztják el?

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerétől – szerződésben szabályozott módon – mennyiségi rabatot kap. Minden hónap végén 10 db gyógyszer vásárlása után 1 db-ot ingyen kapunk, amit partnerünk nulla forintértéken számláz nekünk, de a termék adó nélküli forgalmi értéke után számlát helyettesítő okmányban áfát hárít át. Levonható-e a számlát helyettesítő okmány áfatartalma, ha a terméket a bevételszerző tevékenységhez használjuk fel? Alkalmazható-e az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének f) pontja? Az Szt. szerint az így beszerzett készletet könyveinkben milyen értéken szerepeltessük? Vagy térítés nélküli átvételről van szó? És akkor az így realizált bevétel elszámolható az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?

Kérdés: Egy kft. 6 millió forint feletti személygépkocsit vásárolt. A Tao-tv. nem ismeri el költségként ennek a személygépkocsinak a javítási, karbantartási költségéből, biztosítási díjából, értékcsökkenési leírásából a 6 millió forintot meghaladó értékkel arányos összeget. Ezt kell alkalmaznunk az áfa visszaigénylésénél is?

Kérdés: A kft. 2 millió Ft összegű vevői követelésére értékvesztést számolt el a számvitelben 2002-ben 200 E Ft-ot, 2003-ban még 300 E Ft-ot, összesen 500 E Ft-ot. Helyesek-e az alábbi adóalap-korrekciók, ha a vevő 2002. év végén 120 napos késedelemben volt? Adóalap-korrekció 2002-ben: + 200 – 40 E Ft; 2003-ban: + 300 + 40 E Ft – 300 E Ft vagy – 500 E Ft? Ha mindig feloldanánk az elszámolt értékvesztést és újraképeznénk, akkor az adóalap-csökkentés 500 E Ft lenne.

Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?

Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?

Kérdés: Magánszemély bérbeadó a bérleti jogviszony kezdetét megelőzően a bérbe adott építményen teljes körű átalakítást és felújítást végzett saját költségén. A bérleti szerződésben a bérleti díjon felül egyszeri, 4 millió forint összegű használati díjat állapítottak meg, amelyből 2 millió forintot 2003. december 15-én, 2 millió forintot 2004. május 15-én kell megfizetni. A bérleti jogviszony kezdete 2004. január 1-je. Bérleti díjként, egyéb szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként célszerű elszámolni az egyszeri használatbavételi díjat? És milyen teljesítési időponttal? Ha vagyoni értékű jog, mennyi legyen az évenkénti amortizáció összege?