Bérbe adott földterület és épület értékcsökkenése

Kérdés: A kft. termőföldet és egy gazdasági épületet vásárolt, amelyeket bérbe ad. Mennyi értékcsökkenés számolható el a bérbeadás időtartama alatt a földre és a gazdasági épületre?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése alapján nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével) bekerülési (beszerzési) értéke után, így a bérbeadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a társaság a termelőtől úgy kap árut, hogy azért nem kell fizetnie, azaz térítés nélkül kapja visszaadási kötelezettség nélkül (azért kapja, hogy szóróajándékként szétossza). Az Szt. előírásai szerint a térítés nélkül átvett eszközöket (árut)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Elfekvő készlet minősítése

Kérdés: Elfekvő készletre meddig köteles a társaság értékvesztést elszámolni, illetve köteles-e elszámolni, vagy egyből selejtezhető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szt. 56. §-ának előírásaiból következik.Legkésőbb a mérleg-fordulónapi értékeléskor (a leltározáskor, a leltárkészítéskor) meg kell állapítani, hogy az adott készletelem mint készlet hasznosítható-e vagy sem. Amennyiben a készletelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Amortizáció a lízingelt tárgyi eszköz után

Kérdés: Lízingelt tárgyi eszköz után elszámolható-e amortizáció?
Részlet a válaszából: […] A válaszadásnál abból kell kiindulni, hogy operatív lízingről (ez valójában bérlet) vagy pénzügyi lízingről van-e szó.Amennyiben valóban operatív lízingről, azaz bérletről van szó (és nem operatív lízingnek nevezett pénzügyi lízingről), akkor a bérbe adott tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Saját előállítású szoftvertermék minősítése

Kérdés: Az Szt. 25. §-ának (7) bekezdése ismerteti a szellemi termékeket. Társaságunk saját vállalkozásban, saját használatra szoftvereket állít elő, amelyek egyrészt a meglévő termelési folyamatokat szabályozó irányítástechnikai rendszerekhez kapcsolódnak, másrészt az ügyviteli folyamatokat segítik elő. Az egyéb szellemi alkotások között elszámolhatók-e ezek a szoftverek?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden, igen.A meglévő termelési folyamatokat szabályozó irányítástechnikai rendszerekhez kapcsolódó, az ügyviteli folyamatokat segítő, a számítógépbe be nem épített szoftverek, bár szerzői jogvédelemben nem részesülnek, a szellemi termékek között állományba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?

Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
Részlet a válaszából: […] Az, hogy milyen értéken történik a részesedés vásárlása, az egymástól független felek közötti megállapodás kérdése. Ez adózási szempontból nem a vevőnél, hanem az eladónál jelenthet gondot, esetleg adóalap-korrekciót.Az adott esetben az "A" rt. azzal, hogy megvásárolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ befolyásolja az, hogy a hasznosítási jogot, illetve a közműfejlesztési hozzájárulást, mint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot mikor vették állományba, 2001. január 1-je előtt vagy 2001. január 1-je után. 2001. január 1-je előtt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Lebontott épület bekerülési és bontási költségei

Kérdés: Ügyfelem 2000 II. félévében vásárolt egy telket azzal, hogy ott a tevékenysége folytatásához szükséges üzemcsarnokot építtet. A telken lebontásra ítélt, műszakilag értéktelen épület állt. Az egy összegben megállapított vételárat becsléssel osztották meg telekértékre és épületértékre. Az épületet 2001-ben lebontották, az új építkezés megkezdődött. Hogyan számoljuk el a vásárolt telken lévő épületingatlan bekerülési értékét, illetve bontását?
Részlet a válaszából: […] A földterület, telek, illetve a telken lévő épület beszerzési értékét egymástól el kell különíteni. Ha ez az elkülönítés a szerződésben, a vételárban nem történt meg, akkor a vevőnél – értékbecslés alapján – kell az elkülönítést megtenni. (A kérdésből nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszából: […] A befektetési jegyeket – az általános előírások szerint – bekerülési értéken kell a könyvekben szerepeltetni. Ha a vételkori aktuális árfolyam eltérő volt, akkor eltérő a bekerülési értékük is. Az Szt. 62. §-ának (1) bekezdése azonban ad arra lehetőséget, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Gázfűtésre áttérés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában álló két épületben átállt a gőzfűtésről a gázfűtésre. Meg kell-e bontani a bekerülési értéket a kazán, a gázóra, a radiátorok bekerülési értékére, illetve a tervezés, a csövek, a szerelvényezés – mint az épületen végzett felújítás – bekerülési értékére? Milyen mutatók alapján kell elkülöníteni azon tételeket, amelyek egy összegben merültek fel? (Az építési szerződés mellékletét képező költségvetés alapján lehetőség van az egyes tételek számszerűsítésére.)
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához induljunk ki az épület fogalmából. Az épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
1
…
168
169
170
…
189