Kiegészítő melléklet – devizaeladási árfolyam használatakor

Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (6) bekezdése szerint a társaság a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál használhatja csak a devizaeladási árfolyamot is. Ennek használata akkor indokolt, ha a devizavételi és devizaeladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Gépjármű-kereskedelemben a járművek készletre vétele

Kérdés: Cégünk használt és új gépjárművek kereskedelmével foglalkozik. A gépjárműveket a beszerzéskor nem vesszük készletre, hanem azonnal elszámoljuk az eladott áruk beszerzési értékeként, mivel legtöbbször 1-2 héten belül sor kerül azok eladására. Azokat a gépjárműveket, amelyeket 30 napon belül nem adunk el, készletre vesszük, csakúgy, mint az év végén meglévőket is. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A kereskedelmi áruk nyilvántartásával, könyvelésével a Számviteli Levelek 13. számában a 254-255. kérdésre adott válaszokban foglalkoztunk. A kérdéshez kapcsolódóan a rövid válaszunk az, hogy nem járnak el helyesen. Nagyon fontos számviteli alapelv a következetesség elve....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Üzembe helyezés dokumentuma

Kérdés: Milyen nyomtatványon kell üzembe helyezni a nem állami beruházás keretében létrejött vagy vásárolt tárgyi eszközöket? A 3/1984. (XI. 6.) OT-PM együttes rendeletet – amelynek 6. számú melléklete volt az üzembe helyezési okmány – hatályon kívül helyezték.
Részlet a válaszából: […] Az üzembe helyezési okmány formájára, tartalmára vonatkozóan az Szt. nem tartalmaz előírást sem állami, sem vállalkozási beruházásra vonatkozóan. Az Szt. 52. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata csak annyit tartalmaz: az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Nem létező kft. üzletrészeinek kivezetése

Kérdés: 1998-ban kft.-üzletrészt vásároltunk. Azóta a cég már nem működik, eltűnt. Hogyan lehet kivezetni a könyvekből, ha végelszámolás, felszámolás nem történt? Az ügy már két éve húzódik.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 64. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést (az adott esetben a kft.-üzletrészt) a bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Értékcsökkenés egyszeri elszámolása

Kérdés: Van-e lehetőség az értékcsökkenés egyszeri, év végi elszámolására, vagy kötelező azt negyedévente elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az értékcsökkenés elszámolásának gyakoriságával a Számviteli Levelek 30. számában az 592. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk. Itt a kérdéshez kapcsolódóan a következőket jegyezzük meg:A rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközöknél, immateriális javaknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésből arra lehet következtetni, hogy a barterügylet számviteli fogalma és a barterügylet gyakorlati alkalmazása lényegesen eltér egymástól.Az Szt. 75. §-ának (6) bekezdéséből következően: a barterügylet olyan ügylet, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Üzembe helyezett épület felújítása

Kérdés: Társaságunk meghatározó jelentőségű ingatlant helyezett üzembe 2000 decemberében. A bekerülési érték után 2 százalékos leírási kulcsú értékcsökkenést számolt el maradványérték megállapítása nélkül. 2001-ben további felújítások történtek, illetve ráaktiváltuk a kiszabott illetéket is. Társaságunk a felújítás következtében megváltoztatta az értékcsökkenés leírási módját oly módon, hogy az ingatlannak a felújítással növelt eredeti értékére maradványértéket állapított meg. A leírt gyakorlat megfelel-e hatályos Szt.-nek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. A hosszabban idézett kérdés arra utal, hogy már az üzembe helyezés sem az Szt.-nek megfelelően történt.A tárgyi eszköz (az adott esetben az épület) üzembe helyezése az eszköz rendeltetésszerű használatbavételét jelenti. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Bérleti jog maradványértéke

Kérdés: Az Szt. szerint az amortizáció elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján történhet. Az üzlet bérleti jogának van-e maradványértéke? Ha van – és ez várhatóan nagyobb, mint a vételár –, akkor a bérleti jog után nem számolható el értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerint a maradványérték a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték. Egy üzlet bérleti jogának megszerzéséért fizetett vételárnál – a bérleti jog sajátosságaiból következően – csak akkor lehet maradványértékkel számolni, ha a vételkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Csomagolási költség mint közvetlen költség

Kérdés: Cégünk háztartási tüzeléstechnikai készülékeket (tűzhely, kályha, kazán) gyárt. Minden készüléket a gyártási folyamat végén külön-külön becsomagolunk. A műszaki norma is tartalmazza a csomagoláshoz szükséges anyagot. Elszámolható-e a csomagolási költség a közvetlen önköltségben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek az eszköz előállítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, az eszközre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Térítés nélkül kapott üzletrész

Kérdés: Egy kft. ingyen kapott üzletrészt egy másik kft.-től. Hogyan könyvelendő? Ha rendkívüli bevételként elszámoljuk, levonható-e a társasági adó alapjából?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (4) bekezdése szerint a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték (legfeljebb a forgalmi, a piaci érték). Az Szt. hivatkozott előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
1
…
172
173
174
…
189