531 talált cikk a bérbeadás kifejezésre

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!

Kérdés: Többen is észrevételezték a 6583-as kérdés kapcsán, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek nem kell 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetnie.

Kérdés: 2012. 05. 15-én egy magánszemély "erdő, legelő" megnevezésű külterületi ingatlant vásárolt 49 M Ft-ért, amelyet még ebben a hónapban, haszonbérleti szerződés keretében, 15 éves határozott időtartamra bérbe is adott egy kft.-nek. A magánszemély a vételárat a haszonbérlő kft. által előre fizetett 52 M Ft haszonbérleti díjból fizette ki. A kft. a magánszemély hozzájárulásával a bérelt ingatlanra jelzálogjogot alapított, és kölcsönt vett fel egy takarékszövetkezettől. A kölcsön összege volt a fedezete az előre megfizetett bérleti díjnak. 2014. 12. 09-én a kft. a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felbontotta, mivel az erdő művelése veszteséges volt, és így nem tudta a kölcsönt törleszteni. Az azonnali hatályú felmondást a haszonbérbe adó magánszemély azzal a feltétellel fogadta el, hogy jogosult ugyan a kapott haszonbérleti díjat kártalanításként megtartani, de ebből a kft. jelzáloggal terhelt tartozását, 36 M Ft-ot a magánszemélynek kell kiegyenlítenie a kft. helyett. Ez 2014 decemberében megtörtént. Az ügylet kapcsán keletkezik-e jövedelme a magánszemélynek? Hogyan kell kezelni a fenti ügyletet a kft.-nél? A magánszemély 2014. december 9-én az "erdő, legelő" elnevezésű külterületi ingatlanát értékesítette, az XY Nemzeti Park Igazgatósága vette meg 68 M Ft-ért. (A magánszemély ebből rendezte, fizette ki a kft. kölcsönét!) Az értékesített ingatlan ellenértéke a vételi árajánlatban megfogalmazottak szerint adómentes bevételnek minősül, mert a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény hatálya alá tartozik, kisajátításra tervezett. Keletkezik-e a magánszemélynél jövedelem?

Kérdés: Egy társadalmi szervezet cél szerinti és vállalkozási tevékenységet (ingatlan-bérbeadás) is végez. Ingatlanukat – melyet részben bérbeadási, részben cél szerinti tevékenységhez hasznosítottak – értékesítették. Hogyan alakul az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adókötelezettsége? Az ingatlant a szervezet jogutódlással szerezte 1991-ben, és mindössze egy évig adta bérbe annak 20%-át.

Kérdés: A kft. tulajdonosai (férj-feleség) saját tulajdonukban lévő lakóház megnevezésű ingatlanjukat bérbe kívánják adni raktározás és iroda működtetése céljából cégüknek. Nem ebben az ingatlanban élnek. A bérleti szerződés határozatlan idejű lenne. Éves jövedelmük fejenként az 1 millió forintot nem haladná meg, és a 10%-os költséghányad módszert választanák. Kell-e adószámot kérniük? Amennyiben nem, elegendő-e egy átvételi elismervény (adóazonosító, név, lakcím) a bérleti díjról a társaság felé, hogy a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő legyen a bizonylat a kifizetéshez?

Kérdés: Ingatlannal rendelkező ügyfelünk ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Időszakos elszámolású szerződéseket kötött a bérlőivel. A megállapodás szerint a vonatkozó időszakot megelőző hó 15-én állítja ki a számlát, a teljesítési idő és a fizetési határidő pedig a vonatkozó időszak első napja. (A 2014. 12. 15-én kiállított számlán a teljesítési idő 2015. 01. 01., és a számviteli teljesítés [a bérbeadás hónapja] is január.) Ez esetben mit tekinthetünk a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert követelésnek? Azt mikor kell könyvelni? A példa szerinti számlát ki kell-e mutatni követelésként 2014. 12. 31-én, ha a vevő nem fizeti meg az ellenértéket 2014-ben? És ha megfizeti?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?

Kérdés: Hogyan kell számlázni 2015-ben az ingatlant forgalmazó cégnek, ha 2010-től az adókötelezettséget választotta a lakóingatlannak nem minősülő és a lakóingatlannak minősülő ingatlan bérbeadására, továbbá ugyanezen ingatlan értékesítésére? Az öt év elteltével, 2014. 12. 31-ig kilép ezen ügyletek áfaköréből. Ingatlanokat épített és vásárol eladás céljából, árukészletként tartja nyilván, egyetlen ingatlant sem helyezett üzembe saját használatra. A használatbavételi engedélynél a 2 év eltelt. Beszerzéskor az áfát visszaigényelte. A készleten maradt ingatlanokat milyen áfateherrel tudja értékesíteni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 316. számában a 6483. kérdésre adott válaszhoz több észrevétel érkezett, mely szerint a válasz harmadik bekezdése nem helytálló, azt az Áfa-tv. nem támasztja alá, nem helyes, ha a törlesztőrészletek számláira felszámított áfát 50%-ban levonhatónak, 50%-ban nem levonhatónak tekintjük.

Kérdés: Kijavítási kérelemmel kapcsolatos a kérdésem. Tudomásom szerint ez az új jogintézmény alkalmas arra, hogy az adókötelesként kezelt ingatlan-bérbeadásnál elmulasztott adókötelessé tétel bejelentését pótoljuk. Milyen formában kell ezt megtenni?

Kérdés: A társaság homokbányát bérelne. A homokbányára vonatkoznak-e az Áfa-tv. 86. §-ának előírásai? Ingatlannak tekinthető és mentes-e az adó alól a bérbeadása?