527 talált cikk a bérbeadás kifejezésre

Kérdés: A társaság tulajdonosa kezdeményezésére létrehoztak egy klasztert. A klaszter nem jogi személy. Határozatlan időre alakult, csatlakozhat hozzá minden olyan jogi személy, nonprofit szervezet, magánszemély, amely/aki magára nézve elfogadja az alapító okiratot. A klaszter jelenleg 12 társaságot egyesít, és az operatív feladatok ellátásával társaságunkat bízta meg. A tagok tagdíjat fizetnek, amelyet a társaság szed be. A társaság saját alapító okirata szerint főtevékenységi köre ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás. A társaság nyilvántartásaiban ezen operatív feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő bevételek (pl. a tagdíj) és kiadások (pl. pályázati díj, közreműködők bére, tárgyi eszközök beszerzése, amortizáció stb.) hogyan könyvelendő? A klaszter működésének számviteli elszámolása része lehet-e a társaság (a kft.) éves beszámolójának, illetve elszámolhatók-e a vállalkozás érdekében felmerülő bevételként és költségként?

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?

Kérdés: Gépjármű-bérbeadással foglalkozó cég sérült autóját saját műhelyben megjavítják. A biztosító számla ellenében fizet, amelyet a cég saját nevére ki is állítanak: alkatrész beszerzési áron, munkadíj+áfa. Így ennek a cégnek az önrészen kívül még a munkadíjra eső áfája is többletkiadást jelent? Hogyan lehet ezt a könyvelésben helyesen levezetni?

Kérdés: Társaságunk tulajdonában lévő uszodaépület egy éve nem üzemel. Az épületet egyedi műemléki védettség alá helyezték. Az épület kívülről megközelíthető, kis részét a kft. ipari munka végzése céljából bérbe vette. A rendeltetésszerű használat megszűnésével értékcsökkenést nem számolunk el. Az épületet a készletek közé át kell sorolni? Ha az épület kis részét bérbeadás útján hasznosítják, meg kell-e szüntetni az értékcsökkenés elszámolását? Milyen értéken lehet készletre venni? Hogyan befolyásolja mindezt az, hogy a műemléki védettség miatt sem elbontani, sem egyéb – az eredeti rendeltetésétől eltérő – célra hasznosítani nem lehet?

Kérdés: A cég kiválással jött létre. A kiválás során a jogelőd és a kiválással létrejött új cég elosztották a vagyontárgyakat, eszközöket, jogokat és kötelezettségeket. Így a kiválással létrejött cégnek olyan személygépkocsik kerültek a birtokába, amelyeket a jogelőd vásárolt még 2008. 01. 01. előtt, és az akkor érvényben lévő előírások szerint nem vonta le a személygépkocsik beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát. A jogelőd is, a jogutód is bérbeadás útján hasznosítja az autókat. A kiválással létrejött jogutód szeretné értékesíteni néhány autóját, amelyeket most az érvényben lévő rendelkezések szerint áfásan kellene értékesítenie. Valóban áfásan kell értékesítenie azt a bérbeadás útján hasznosított személygépkocsit, amelynek az előzetesen felszámított áfáját nem vonta le? Ha igen, a le nem vont áfát arányosan visszaigényelheti?

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?

Kérdés: A társasházban lévő ingatlanok kizárólagos tulajdonosa egy jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaság. A társasházban 6 db lakás és 2 db üzlet van, amelyeket a társaság bérbe ad harmadik személynek. A társasházban portaszolgálat, takarítószemélyzet van, a víz- és csatornadíjakat a szolgáltató a társasháznak számlázza. Ezek teszik ki a közös költséget. A társasház elvállalná a harmadik személy lakástakarítását, postai ügyintézését, a telefonközpont kezelését stb. Hogyan számolja el a költségeket a társasház a tulajdonos társaság felé? Kell-e számlát kiállítania? Hogyan történik a harmadik fél felé a szolgáltatások számlázása és adózása? A Számviteli Levelek 188. számában a 3927. kérdésre adott válasznak ellentmond az APEH társasházak adózásáról szóló tájékoztatója.

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó cég a tesztautóként nyilvántartott személygépkocsit bérbe adhatja-e? A tesztautók beszerzésekor nem vontuk le az áfát, és a cégautóadót is megfizetjük. Ezen autók a könyvelésünkben nem a tárgyi eszközök között szerepelnek (értékcsökkenést nem számolunk el), hanem a készletek között. Értékesítéskor regisztrációs adó nélkül, áfamentesen, használt autóként értékesítjük. Helyes ez így?

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége "Épületbontás, földmunka", és ehhez kapcsolódóan "Építőipari gépek kölcsönzése". Az építőipari gépek kölcsönzése kezelőszemélyzettel vagy anélkül történik. Kezelőszemélyzet nélküli kölcsönzéskor az áfát felszámítjuk. A kezelőszemélyzettel történő kölcsönzést az SZJ 45.50 Építési, bontási eszköz kölcsönzése személyzettel szolgáltatásnyújtásnak tekintjük, és a fordított adózás szabályai szerint áfáztatjuk. Megrendelőink számlázási gyakorlatunkat elfogadták. A közelmúltban az egyik megrendelőnk visszaküldte a számlákat arra való hivatkozással, hogy a kezelőszemélyzettel történő gépkölcsönzés esetében a főtevékenység a gép bérbeadása, a kezelőszemélyzet kölcsönzése csak melléktevékenység, amely elősegíti a főtevékenység megvalósulását. Így a számlában az áfát a számla kibocsátójának fel kell számítania. Kinek van igaza?

Kérdés: Problémám a társasház bevételeként elszámolt összegből a kifizető által levont forrásadóval kapcsolatos. A számlán a bruttó összegből levont forrásadót fel kell tüntetni, de mi lesz a számla végösszege? A bruttó érték vagy a fizetendő összeg? Hogyan kell helyesen elszámolni a naplófőkönyvben? A beszámolóban, illetve az iparűzési adó szempontjából a bruttó vagy a forrásadóval csökkentett összeg lesz-e a bérleti díj árbevétele?