354 talált cikk a berendezés kifejezésre

Kérdés: A kft. 2012-ben új személygépkocsit vásárolt. A személygépkocsi után megfizette a cégautóadót (azt csak a vállalkozás érdekében használta). A személygépkocsi beszerzési értéke elszámolható-e a Tao-tv. 7. §-a (1) és (11)–(12) bekezdése, 4. §-a 18., 34/a. pontja szerinti társaságiadó-alap csökkentő tételként 2012. évben? A társaságiadóalap-csökkentő tételként elszámolt fejlesztési tartalékot személygépkocsi vásárlására is felhasználhatja?

Kérdés: A Számviteli Levelek 6019. és 1945. kérdéseire adott válaszokban ellentmondást látok. Mindkét kérdés vegyes, többfunkciós épületek nyilvántartásáról szól. Az egyik válaszban külön-külön, míg a másikban egyetlen tárgyi eszközként kell kezelni az adott épületet. Melyik a helyes?

Kérdés: A mikrovállalkozás igénybe veheti-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti beruházási adóalap-kedvezményt?

Kérdés: Cégünk operatív lízing keretében bérel siló­berendezéseket, amelyeket kihelyez vevőihez. A silókat a vevők használják, azokért díjat nem fizetnek, de a használat fejében meghatározott mennyiségű terméket kell vásárolniuk a cégtől. Az operatív lízing költségét cégünk számolja el. A kapcsolatot háromoldalú szerződés támasztja alá. Milyen kötelezettségek keletkeznek – ebben a konstrukcióban – a cégnél? Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a tranzakciókat?

Kérdés: Gyártócsarnok aktiválásakor az épületet és a gépészetet külön-külön kell aktiválni, más-más leírási kulccsal? A részletes költségvetési összesítő alapján külön tudom szedni, hogy mennyi az épület és az elektromos hálózat, valamint az üzemgépészeti berendezések értéke, de ezek az épület részét képezik, külön-külön nem használhatók. Tételes költségvetés alapján gyűjtsük ki, hogy melyik az, ami közvetlenül össze van építve az épülettel (benne van a falban) és melyik nem? Vagy aktiválhatom egyben a kivitelező számlája alapján az összeget gyártócsarnokként? A próbaüzem keretében rákötik a gépeket a hálózatra, amelyhez kábeleket, egyéb anyagokat vásárolnak. Könyvelhetők karbantartásként? A gyártógépek az anyavállalat tulajdonában vannak.

Kérdés: Vállalkozásunk a napelemes rendszer kiépítését részben pályázaton nyert támogatásból valósítja meg. A "projektadatlap" szerint a rendszer kiépítése épülethez kapcsolódó beruházásnak minősül. A beruházást lehet-e az épületek között épületbővítésként aktiválni? A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján az adóalap csökkenhető-e?

Kérdés: A Tao-tv. szerint mekkora lehet a háztetőre szerelt napelemek utáni amortizáció mértéke, kulcsa? Az épület értékét kell ezzel megnövelni, és 1, 2, 6%-os (az épület jellemzői) amortizációt kell figyelembe venni? Vagy önálló tárgyi eszközként a 14,5% a helyes? A napelemes rendszer több részből áll (napelemek, inverter, tartószerkezet, vezetékek), amelyeknél egységesen, vagy külön-külön kell megállapítani az amortizációs kulcsot?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenységi körébe különböző ipari anyagok (zárak, lakatok, kulcsok, nyílászárók, technológiai berendezések) nagykereskedelme tartozik. A piac igénye miatt 2013-tól vállaljuk ezeknek a beépítését is, ezért a 4329-es TEÁOR-t is bejelentettük tevékenységi körként, ehhez munkavállalókat vettünk fel, illetve külső szerelőket is megbízunk vállalkozóként. A szereléseket az ország különböző településein végezzük. A fenti beszerelési tevékenységünk miatt kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnünk, ha egy településen meghaladja a szerelési idő a 30 napot? Megrendelőnként kell figyelembe venni a 30 napot egy településen? Ha egy településen az adóévben több megrendelőnk van, és ott összességében a 180 napot is meghaladja a helyszíni szerelésünk, akkor állandó iparűzésiadó-alanyként kell bejelentkeznünk? 2013-ban volt egy másik belföldi társaság, amellyel kapcsolt vállalkozási jogviszonyban voltunk 20 napig (100%-os részesedésünk volt a cégben). Ebben az esetben, mivel az 500 M Ft-ot meghaladja az árbevételünk, figyelembe kell venni a Htv. 39. §-ának (6) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozás adatait is. Mivel az üzletrész értékesítésével megszakadt a kapcsolat a másik céggel, hogyan kell kellő körültekintéssel eljárnunk, hogy adatot kapjunk tőlük? Milyen adatokat kell figyelembe venni? Csak a 20 napra jutó árbevételét, elábét, közvetített szolgáltatást kell számba venni, vagy a teljes 2013-as év gazdasági adatait?

Kérdés: Társaságunk pályázat útján vissza nem térítendő támogatáshoz jutott gépbeszerzéshez kapcsolódóan. A gépeket beüzemelték, a termelés folyt, a számviteli elszámolás az előírások szerint megtörtént. A beruházás befejezését követő harmadik évben a berendezés és az épület is tűzkár miatt teljesen megsemmisült. Biztosítása volt a cégnek. Az eszközöket pótoljuk, az épületet újra felépítjük. Hogyan kell elszámolni az időbelileg elhatárolt támogatás azon részét, ami még a passzív időbeli elhatárolások között van? A biztosító várhatóan a mérlegkészítés időpontja után állapítja meg a végleges kártérítés összegét. Hogyan biztosítható a számviteli elvek teljesülése? Az eszközök megsemmisülés miatti kivezetése veszteséget okoz 2013-ban, a kártérítés pedig csak jövőre jelent bevételt.

Kérdés: Társaságunk a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet alapján technológiai berendezések korszerűsítése céljából történő beszerzéshez vissza nem térítendő támogatást vesz igénybe, melynek forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). A kapott támogatás összegét a folyósítás után a tőketartalékba kell helyezni, majd a lekötött tartalékba átvezetni, vagy más módon kell könyvelni?