829 talált cikk a bérlet kifejezésre

Kérdés: "A" kft. ügyvezetője kettős állampolgár, akinek az állandó lakóhelye az EU másik tagállamában van. Munkaszerződéssel látja el a feladatát 40 órás munkaviszonyban "A" kft.-ben, amely a kft. székhelyén egy lakást bérel számára. A bérleti szerződés a bérbeadó és a kft. között jött létre, így a havi bérleti díjat a kft. fizeti, számla ellenében. A lakás rezsiköltségeit szintén a kft. fizeti, a cég nevére szóló számlák ellenében. A lakás- és rezsiköltségek után a kft.-nek milyen adófizetési kötelezettségei vannak, valamint a rezsiszámlák áfatartalmát levonásba helyezheti-e, ha csak adóköteles tevékenységet folytat? Az ügyvezetőnek mint magánszemélynek kell-e viselnie valamilyen adóterhet?

Kérdés: Gyártói tevékenységet végző vállalkozásunk a tulajdonában álló, a termékeink emblémájával, reklámszlogenjével felmatricázott hűtővitrint bocsát a partnerkereskedői rendelkezésére abból a célból, hogy azok a termékeinket onnan értékesítsék. A hűtő elhelyezéséért (kihelyezéséért) a kereskedőnek díjat fizetünk. Emellett cégünk megállapodik a kereskedővel arról is, hogy a márkanévvel vagy reklámszlogennel feliratozott, nyomtatott reklámot tartalmazó állványokon (display-eken) elhelyezi termékeinket, továbbá a boltban, áruházban kóstolási standot állítunk fel, és a termékünket népszerűsítő pólót viselő hoszteszeket alkalmazunk. Sok esetben egy ügynökséget bízunk meg a szervezési feladokkal. Az állvány szinte minden esetben cégünk tulajdona, s díjat fizetünk a kereskedőnek az állvány kihelyezéséért. Ezen esetekben beszélhetünk-e reklámadó-kötelezettségről, s ha igen, akkor ki lesz a reklámadó alanya?

Kérdés: Az alábbi ügyletek kapcsán kérem segítségüket a reklámadó-kötelezettség megítélése érdekében. A vállalkozásunk a termékeit kívánja népszerűsíteni, s ehhez szórólapokat gyártat. A legyártatott szórólapokat többféle módon (információs pultra kihelyezés, hoszteszek vállalkozás általi megbízása vagy megbízatása, postai úton való kézbesítés) kísérli meg eljuttatni a vásárlóközönséghez. A hoszteszek a cégünk által rendelkezésre bocsátott, a cég logójával díszített ruhát viselnek. Az is előfordul, hogy a cégünk termékeit forgalmazó áruházlánc akciós újságjában megjelenteti a termékeinket népszerűsítő hirdetést, termékeink fotóját, melyért díjat fizetünk.

Kérdés: Az alapítvány ún. "bérleti szerződés és vételi jog alapításáról szóló megállapodást" kötött az ingatlanra. Az alapítvány havonta bérleti díjat fizet a bérbeadónak 30 hónapig, utána – saját döntése szerint – megvásárolhatja az ingatlant. Az ingatlan vételárába beszámítják az addig kifizetett bérleti díjat. Az ügylet bizonytalan kimenetelét az Szt. nem kezeli. Véleményünk szerint a bérbeadónál 30 hónapig bérleti díjat kell számlázni, azt árbevételként elszámolni. Amennyiben a szerződésben rögzített időpontban az alapítvány él a vételi jogával, és megvásárolja az ingatlant, az addig számlázott és megfizetett bérleti díjat előlegnek kell tekintenünk, s módosítanunk kell önrevízióval. Helyes az általunk vázolt megoldás? Ha nem, akkor mi a helyes könyvelés?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?

Kérdés: A kft. a vállalkozás székhelyén végzi tevékenységét, ami általában az ügyvezető saját ingatlana. Ingyenesen bocsátja rendelkezésre a műhelyt, a raktárt, a garázst. Ebben az esetben szívességi használat valósul meg. Számviteli szempontból mi a helyes eljárás? Ingyenes szolgáltatás, vagy egyszerűbb lenne egy minimális értéken kiadni? Az ingatlanon végzett beruházások (pl. ablakcsere, festés) ilyen esetben elszámolhatók, áfájuk visszaigényelhető?

Kérdés: Társaságunk egy bevásárlóközpontot működtet, s a bérleti szerződés a bérleti díj mellett különféle (üzemeltetési) költségek megfizetésére is kötelezi a bérlőt. A bérlőre terhelt költségek két csoportba oszthatók. Az első csoportot a bérlő tényleges fogyasztása alapján átterhelt közüzemi díjak (villamos energia, földgáz, víz, szennyvízszolgáltatás) alkotják, a második csoportba a bevásárlóközpont fenntartásával kapcsolatos üzemeltetési költségek négyzetméter-arányosan történő továbbhárításából eredő díjrészek sorolhatók. Ez utóbbi csoport két további alkategóriára bontható: az épület közös használatú helyiségeinek üzemeltetetésével (takarítással, karbantartással, őrzéssel összefüggő), illetve a menedzsmentfeladatok (ügyintézés, számlázás, egyéb adminisztrációs feladatok) ellátásával kapcsolatos költségekre. A közüzemi költségeket a számla melléklete tételesen lebontva tartalmazza, az üzemeltetési költségeket egy összegben számlázzuk ki, de visszakövethető, hogy az egyes költségeket miképp kalkuláltuk. A helyi iparűzési adó szempontjából a közvetített szolgáltatások értékének definíciójával összhangban alkalmazható-e a négyzetméter-arányos díjszabás az üzemeltetési költségek felosztásához?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban levő lakások felújítását vállaltuk néhány dolgozónk lakhatásának biztosítására. A lakások berendezésének költségeit is társaságunk viseli, az eszközök a tulajdonunkban maradnak. Az önkormányzat bérlőkijelölési jogot biztosít 5 évre ellenérték nélkül. A dolgozók az önkormányzattól fogják bérelni a lakást, és oda fizetik a bérleti díjat. Amennyiben üresen áll a lakás, cégünk fizeti a bérleti díjat. Az elszámolás keretében idegen ingatlanon végzett beruházásként kezeljük a felújítást, a bekerülési érték az áfát is tartalmazza, és a bérlőkijelölési jog időtartamának megfelelően amortizációt számolunk el. A lakások, berendezések amortizációja szerintünk nem növeli a taoalapot. Helyes-e a fenti elszámolás? Vannak-e egyéb adó- vagy járulékvonzatai? Hogyan kezeljük az üresen álló lakások utáni bérleti díjat?

Kérdés: Cégcsoportunk vezérigazgatója, aki egyben az anyavállalat egyik tulajdonosa is, illetve mind az angliai tagvállalat, mind a magyar tagvállalat ügyvezetője, angol-magyar állampolgár. Mindkét országban rendelkezik állandó lakcímmel, de a magyar cégkivonaton az angol címével szerepel, és az év nagyobb hányadában Magyarországon tartózkodik, csak a magyar cégben van bejelentett munkaviszonya. Ez az ügyvezető rendszeresen utazik Angliába, a cégcsoport üzleti ügyeit intézni, amire a magyar cégben elszámoltatja és felveszi a külföldi kiküldetés napidíjait, illetve a szállásköltségen kívül (Angliában való tartózkodása alatt a saját házában lakik) minden, az utazással kapcsolatban felmerülő költségét – többek között egy angol rendszámos saját autó üzemanyagát – dologi kiadásként. Kérem álláspontjukat, hogy helyes-e az Angliában felmerülő költségek magyar cégben történő elszámolása?

Kérdés: A szállodában gyakorlat, hogy a foglalást követően előre elkérik a teljes díjat, és erről előlegszámlát állítanak ki, a vendég távozásakor pedig kiállítják a végszámlát. Ez dupla adminisztrációt jelent. Mivel a végszámla és az előlegszámla összege jellemzően azonos, gyakran előfordul, hogy nem készül végszámla. A hiba többletmunkával korrigálható. A Számviteli Levelek 325. számában megjelent 6657. kérdésre adott válaszuk alapján felmerült a kérdés, a webáruház-számlázáshoz hasonlóan nem lehetne a szállodáknál is kihagyni az előlegszámlát? Ha akár hónapokra, akár egy évre előre is ki lehet számlázni a bérleti díjat, miért nem lehetne néhány nappal, esetleg néhány héttel előre kiszámlázni a szállodai díjat is? Megoldást jelenthetne az is, ha nem előleget kérnének, hanem arra kérnék a vevőt, hogy szíveskedjen a szállodai díjat előre átutalni?