805 cikk rendezése:
241. cikk / 805 Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet
Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
242. cikk / 805 Bérleti szerződés vételi joggal
Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
243. cikk / 805 Ingatlan értékesítése a piaci érték alatt
Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?
244. cikk / 805 Bérbe vett tároló térkövezése
Kérdés: Magánszemély lakóház, udvar megnevezésű ingatlanra 259 négyzetméter alapterületű tárolót épített. A tárolóra megkapta a használatbavételi engedélyt, bejegyezték a földhivatali nyilvántartásba. E tárolót bérbe adta a saját tulajdonában lévő kft.-nek. A bérbeadást nem adószámos magánszemélyként végzi. A cég térkövezni szeretné a tárolót és annak bejáróját. A térkőről és az elvégzett munkáról a társaság nevére állítják ki a számlát. A számla ellenértékének áfatartalmát levonásba helyezheti a kft.?
245. cikk / 805 Személygépkocsi-bérlet áfája
Kérdés: Társaságunk személygépkocsit bérel tartós bérleti konstrukcióban. A szerződés szerint a havi díj: bérleti díj, karbantartási díj, gumikopási díj, kötelező felelősségbiztosítás, casco, gépjárműadó, cégautóadó. Ezekhez tételesen felsorolt havi díj kapcsolódik. A havi számlákon azonban egyösszegű bérleti díj szerepel, ami ezen részdíjak összessége. Hogyan kezelendő ez számvitelileg és az áfalevonás szempontjából?
246. cikk / 805 Ingyenes használatba adás
Kérdés: A kft. saját ingatlanának (alapterület szerint 30 százalékát) ingyenesen használatba adná a cég tulajdonosainak vagy csak az egyiküknek (házaspár). Amennyiben ingyenesen adná használatba, akkor is be kell jelentkeznie bérbeadásra mint tevékenységre? A kft. tulajdonosai egyben a kft. munkavállalói is. Amennyiben a cég megtéríttetné a tulajdonosokkal a rájuk eső rezsi díját, akkor is kell adózniuk az ingyenesség miatt felmerült nem önálló tevékenység jövedelme után?
247. cikk / 805 Magántulajdonban lévő ingatlan felújítása
Kérdés: A betéti társaság a bt.-tagok magántulajdonában lévő ingatlanban (épületben) működik. Az épület egészén tetőfelújítás történt, valamint a vizesblokkokat is felújították. A számlák a bt. nevére szólnak. A társaság az épület kb. 30%-át használja. Ilyen arányban – mint karbantartás – számolható el a bt. költségei között, vagy felújításként aktiválható?
248. cikk / 805 Közúti tömegközlekedés árbevétele
Kérdés: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?
249. cikk / 805 Személygépkocsi-értékesítés áfája
Kérdés: Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség személygépkocsi értékesítésénél, amennyiben azt nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerezték be, és a lízingdíjak előzetesen felszámított adója nem került levonásra?
250. cikk / 805 Vagyonbiztosítás keretében a kár rendezése
Kérdés: Gépet bérelünk egy cégtől, és szerződésben szabályoztuk a kárrendezést is. A vagyonbiztosítást a bérbeadó köti (a bérleti díjba bekalkulálták a biztosítási díjat is), de nem vagyunk közvetlen jogviszonyban a biztosítóval. Ha káresemény történik, értesítenünk kell a biztosítót és a bérbeadót. A bérbeadótól megrendeljük a javítást, a bérbeadó a teljes javítási költséget kiszámlázza részünkre. Ezen számla összegéből csak az önrészt és az áfát kell megfizetnünk. Számvitelileg és áfa szempontjából hogyan kezeljük a fenti gazdasági eseményt?
